|
|
 |
|
 |
Európa választ (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-PRESS) - Nyugat-Európa választási lázban ég: ezen a héten, csütörtöktől vasárnapig az Európai Közösség 12 tagállamában 240 millió polgár járul az urnákhoz, hogy szavazataival kiválassza az Európai Parlament 518 képviselőjét. Most harmadszor rendeznek ilyen közvetlen választást: az első 1979-ben volt. A második, az 1984 évi idején a Közösségnek még csak tíz tagja volt, Spanyolország és Portugália képviselői 1986-ban foglalhatták el parlamenti helyüket Strasbourgban.
A választásokat az egyes országokban a belpolitikai erőviszonyok
barométerének tekintik, hiszen a technikai lebonyolítás úgy fest,
hogy egy-egy ország szavazói saját pártjaik jelöltjeit delegálják az
európai testületbe. Az esemény jelentősége azonban túlnő az egyes
országok határain, hiszen a képviselők megbizatása öt esztendőre
szól, s ebbe az időszakba esik Nyugat-Európa új nagy korszakának
kezdete, 1992, a belső határok lebontásának dátuma. A 90-es évek
kihívásai - így (is) emlegetik Nyugat-Európában azt a rengeteg
feladatot, amelyet a piac, a gazdaság, a kereskedelem
egységesítésének terve, a környezetvédelem, a munkaerőgazdálkodás
összehangolásának elképzelése a tagországokra ró. Érthető, hogy a
jövőben még nagyobb lesz a közös parlament szerepe.
A tizenkét tagországban élő 320 millió polgár közös szócsöve az
Európai Parlament, amely egyébként az Európai Szén és Acélközösség
közgyűléséből alakult, hogy az 1957-ben létrejött Európai Gazdasági
Közösség legfőbb szerveként irányítsa és ellenőrizze annak
végrehajtó testületeit. Igaz, eleinte a hangsúly inkább az
ellenőrzésen volt, s emellett csak tanácsadó funkciója volt. A
hetvenes éveben ruházták fel a fontos pénzügyi és költségvetési
ügyekbe való beleszólási jogkörrel. 1979-ig, amikoris áttértek a
közvetlen választásra, a tagországok parlamentjei delegálták (ily
módon közvetve) az euró-parlamenti képviselőket.
1987 decemberében az egységes Európa megvalósításáról hozott
határozat jócskán növelte jelentőségét és jogkörét. Jelenleg az
Európai Parlament funkciói a következők:
- Az EGK Bizottság javaslataival kapcsolatos állásfoglalásai
révén közreműködik az európai törvényhozásban. A miniszteri tanács a
parlament meghallgatása nélkül nem hozhat döntést;
- Az Európai Parlament hozzájárulása szükséges minden, a
Közösség bővítésére, társulási szerződésre vonatkozó döntéshez;
- Az Európai Parlamentnek joga van beleszólni az EGK
költségvetésének kialakításába. Szélsőséges esetben a teljes
költségvetési tervet elutasíthatja.(folyt)
1989. június 12., hétfő 08:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|