|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek. Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak, amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket. A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta - bár a párton belül senki sem késztette véleményének megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét, elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka munkál. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra vonatkozó kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések ellentétes irányban hatnak. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|