Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 11.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához

"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:

A legfiatalabb 1956-os kivégzett

"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra. 1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte, hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották, hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak. - Péter ekkor 15 éves."

Képviselői vita a Parlamentben - (1. rész) kulturális bizottság

1989. május 2., kedd - A m-velődési tárca vezetésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjai kedden a Parlamentben megtartott soronkívüli ülésükön.

A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a
kormányban tervezett - korábban már ismertté vált - személyi
változásokról. Kifejezte meggyőződését, hogy az új összetételben
egységesebb lesz a Minisztertanács munkája, jobban előtérbe kerül a
szakértelem, erősödik a csapatmunka. Glatz Ferencnek, az MTA
Történettudományi Intézete igazgatójának, a Historia című folyóirat
felelős szerkesztőjének eddigi munkásságát ismertetve, emlékeztetett
arra, hogy a történész nemzetközileg is elismert tudományos és
kutató munkássága mellett több mint 25 éve az ELTE-n és más
egyetemeken oktatóként tevékenykedik. Kiemelte a miniszterjelölt
dinamikusságát, határozottságát, valamint azt, hogy gazdag
oktatói-nevelői tapasztalattal rendelkezik, s mint ilyen, az
oktatási rendszer gyökeres reformjának, az intézményi önállóságnak
és autonómiának a híve.

    Glatz Ferenc hangsúlyozta: bár kormányprogram nélkül a jelöltnek
sem lehet tárcaprogramja, mégis fontosnak tartja, hogy néhány
gondolatát, nézetét a képviselőknek előzetesen is elmondhatja.
Meggyőződése szerint ugyanis a politikai mechanizmus szerves
kérdése, hogy a politikusok, vezetők mennyire képesek véleményeiket
ütköztetni a szélesebb nyilvánossággal, s a szűkebb területen
dolgozó, más-más álláspontot képviselő szakemberekkel.

    A miniszterjelölt egyik kiemelt feladatként beszélt a
kultúrpolitikai intézményrendszer átalakításának szükségességéről,
mivel az - véleménye szerint - sok tekintetben még a sztálinista
alapelveken nyugvó, 1949-ben bevezett struktúrát rögzíti. Ebből
fakad egyebek között az is, hogy az oktatást illetően a politikai
gondolkodásban a maradékelv uralkodik. Ugyancsak ebből ered, hogy a
kultúrpolitika az állami mecenatura ,,ellenében,, a kultúrában, a
művészetben erős ellenőrzési jogokat kíván érvényesíteni. Éppen
ezért szervezeti vonatkozásban is végig kell gondolni az egyes
művészeti ágak ellenőrzésének feloldását, s az oktatási rendszer
olyan alapvető reformját, amellyel megállítható a magyar munkaerő,
szakember gárda színvonalának folyamatos hanyatlása. (folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 15:55


Vissza »


Képviselői vita a Parlamentben - (2. rész) kulturális bizottság

Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális külkapcsolatok
erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi
megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely
jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába.
Különösképpen szükséges ez azért is - mondotta - mert az 1992-ben
megvalósítandó egységes európai piac nemcsak közös gazdasági, hanem
kulturális intézményeket is létre fog hozni, illetve működtetni. Egy
másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az
egyház, mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra
egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy az egyház ügye
visszakerüljön a kulturális tárcához. Ez utóbbival összefüggésben
Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind az egyház-, mind az
ifjúságpolitikát összkormányzati feladatként kívánják kezelni, és
ennek megfelelően készül javaslat e két területre az átalakítandó
intézményrendszerben.

    Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai - miként a
képviselők hozzászólásaiból kiderül - támogatták a kormányfőnek az
új miniszter személyére tett javaslatát. Bokor László (Budapest)
üdvözölte, hogy Glatz Ferenc a kultúráról, oktatásról, tudományról,
mint szerves egységről beszélt, s javasolta, hogy megválasztása
esetén vizsgálja felül a művelődési tárca költségvetésében az
oktatásra, illetve kultúrára fordított 80-20 százalékos arányt. Tóth
János, a bizottság titkára arra kérte a jövendő minisztert, hogy
állítsa munkájának előterébe mind a tudományos-műszaki értelmiség,
mind a tehetséggondozás kérdését, Garbacz Katalin (Fejér m.) pedig
arra kérte, hogy fordítson figyelmet a pedagógusok munkájának
megnyugtató anyagi elismerésére. Zsigmond Attila (Budapest) Glatz
Ferencnek azt véleményét üdvözölte, miszerint a ,,beleszólásos,,
irányítás helyett a tehetségek mecénálása a fontos, Kállai Ferenc
(országos lista) pedig annak a reményének adott hangot, hogy az új
miniszter rokonszenves koncepcióját az átmeneti, zűrzavaroktól sem
mentes időszakban is érvényesíteni tudja majd. A kulturális
bizottság vitájában felszólalt még Benjámin Judit (Budapest) - aki
azt javasolta, hogy a bizottság tartózkodjon a határozott
véleménynyilvánítástól -, valamint Földy Ferenc
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Árvai Lászlóné (Heves megye) és Bánáti
Lászlóné (Pest megye).

(folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 16:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Képviselői vita a Parlamentben (3. rész) - Együttes ülés

Az Országgyűlés ifjúsági és sport-, valamint kulturális
bizottsága - hosszas vita, s végül is kétszeri szavazás után - úgy
döntött, hogy nem kezdeményezi a parlament legközelebbi ülésre
javasolt, az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatait
összegző beszámoló levételét a napirendről. Az együttes ülés
résztvevői annak ellenére határoztak így - 10 szavazattal 8
ellenében -, hogy a felszólaló képviselők többsége kidolgozatlannak
tartotta az ÁISH által készített, a kormány véleményét tükröző
beszámolót. Annak fejében döntöttek így, hogy a beszámoló egy, az
ifjúsági és sportbizottság előtt korábban ismertetett helyzetfeltáró
anyaggal egészüljön ki. A két testület állást foglalt amellett, hogy
az országgyűlés két fordulóban tárgyaljon a fiatalság helyzetéről, s
a kormányprogramba épüljenek be az ifjúság helyzetének javítására
szorgalmazott legfontosabb feladatok.

    Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke vitaindítójában
előrebocsátotta, hogy a kormány előterjesztéseként kerül a Parlament
elé a beszámoló. Szerinte az nem vállalkozhat arra, hogy a kormány
ifjúságpolitikájáról komplex módon számoljon el, hiszen nem ez a
kormány felelős a kialakult helyzetért. Az államtitkár szerint a
kormány kész válasza azért nem olvasható ki a beszámolóból, mert a
kormányprogram júniusra készül el, s abból előzetesen nem ragadhatók
ki az ifjúság helyzetének javítására vonatkozó elképzelések. Mint
utóbb kiderült, erre azért sem vállalkozhatott volna Deák Gábor,
mert nincs tudomása arról, hogy mi szerepel a készülő
kormányprogramban. Hangoztatta, hogy a kormány ismeri az ifjúság
gondjait, s kifejezte meggyőződését, hogy a készülő
kormányprogramban a gondok orvoslására teendő intézkedések méltó
helyet kapnak.

    Az ifjúsági törvény védelmében elmondta, hogy szerinte az állam
ifjúságpolitikájának lényegét legátfogóbban mindmáig e törvény
fogalmazza meg. Ugyanakkor - mutatott rá - a társadalomban, a
gazdaságban végbemenő gyors átalakulás alapvetően megváltoztatta
azokat a körülményeket, amelyekre építve a törvényt az országgyűlés
1971-ben megalkotta. Az államtitkár hangoztatta: a kormányzat
felismerte, hogy önáll, komplexebb ifjúságpolitikára van szükség.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: az ifjúságot a reformprogram mellé
állítani csak akkor sikerülhet, ha gondjain enyhítenek. (folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 18:40


Vissza »


Képviselői vita a Parlamentben (4. rész) - Együttes ülés

Az ÁISH-t érintő kritikákat jogosnak tartotta, ezt azonban azzal
hozta összefüggésbe, hogy a hivatalt annak idején minden plusz
költségvetési támogatás nélkül hívták életre. A hivatal
kompromisszumként született, hiszen az MSZMP Központi Bizottságának
fiatalabb tagjai ifjúsági minisztérium létrehozását szorgalmazták,
de e javaslatukkal alulmaradtak. E kormányhivatal villámhárítóként
működik, céltáblává vált, gyakran más tárcák felelősségét fedik vele
el. Az államtitkár szerint már a kormányzati munka szervezeti
korszerűsítését megelőzően dönteni kellene az ÁISH sorsáról.
Szerinte az újonnan felállítandó szervezetet döntési jogkörrel, de
legalább is szavazati jogokkal kell felruházni, hogy ne kerülhessen
abba a helyzetbe, mint a jelenlegi hivatal, mert véleményének sorsa
most sokszor attól függ, hogy az adott tárca egyetértésével
talákozik-e.

    A vitában felszólaló Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén
megye) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés ne
csupán a törvény végrehajtásának tapasztalatairól, hanem az ifjúság
helyzetéről, létének javításáról is tárgyaljon. Nagy Endréné (Heves
megye) a képviselők felelősségére utalva hangoztatta: az
Országgyűlésnek ki kell kényszerítenie, hogy végre történjék valami
az ifjúság ügyében. Szerinte külön ifjúsági politikára nincs
szükség, ha a kormány úrrá tud lenni a feszültségeken. Vörösné Csuka
Mária (Komárom megye) javasolta, hogy a társadalompolitikával
foglalkozó államminiszter hozzon létre ideiglenes tárcaközi
munkabizottságot, vagy nevezzenek ki kormánybiztost arra az átmeneti
időre, amíg az új szervezeti keretek kialakulnak. Az ÁISH
felelősségét abban látta, hogy nem mondott le feladatairól, amikor
látta, hogy azok megvalósítására nincsenek eszközei. Ezzel azt az
illúziót keltette, hogy a kormány képes a gondok orvoslására.

    Kovács László (Pest megye) arra emlékeztetett, hogy a Parlament
1983 óta mindig kitért e téma tárgyalása elől. Talán ez is
közrejátszott abban, hogy ide jutott az ifjúság ügye. Pálfi Dénes
(Zala megye) véleménye szerint az elmúlt évtized kormányainak
politikája elodázta az ifjúság helyzetének rendezését. A kormánynak
kötelességeit kell teljesítenie, nem pedig a népet jóindulatáról
biztosítania. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke arra
figyelmeztetett, hogy a beszámoló hiányosságai miatt a parlamenti
vita parttalanná válhat. Ez többet ártana, mint használna az ügynek.
(folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 18:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Képviselői vita a Parlamentben (5. rész) - Együttes ülés

A képviselők szerették volna, ha az ülésre meghívott ifjúsági
szervezetek képviselői is elmondják véleményüket, erre azonban csak
a Demisz alelnöke, Gyurcsány Ferenc vállalkozott. Hangoztatta, hogy
az ifjúságot a maga nyomorúságos léthelyzete foglalkoztatja, rossz a
közérzete, elvesztette értékeit, követésre méltó példáit.
Rámutatott: az az érv nem állja meg a helyét, hogy nem volt honnan
átcsoportosítani pénzt az ifjúság számára. Hiszen volt forrás a
veszteséges vállalatok támogatására, a bős-nagymarosi vízerőmű
munkálataira, s az Adria kőolajvezetékre is. Leszögezte, hogy az
ifjúság a téma napirendről való levételét kudarcként élné meg.
Megtárgyalása egyébként alkalmat adhat a véleményalkotásra az új
lakáspolitikai koncepcióval kapcsolatban, illetve egy átfogó,
komplex foglalkoztatáspolitikai koncepció szorgalmazására.

    Az együttes ülést megelőzően az ifjúsági és sportbizottság
tagjai tájékoztatót hallgattak meg az Országos Társadalombiztosítási
Tanácsról készülő törvényjavaslatról. A bizottság az előterjesztést
alkalmasnak ítélte a további társadalmi vitára. (MTI)


1989. május 2., kedd 18:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm. - 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet. - ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/ (MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD