|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához
"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén
különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos
kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat
aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság
tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:
A legfiatalabb 1956-os kivégzett
"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes
összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és
sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az
elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra.
1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a
Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó
bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt
csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte,
hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották,
hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak.
- Péter ekkor 15 éves."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely figyelembe veszi a választásokban érintett pártok és társadalmi szervezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezésre törekszik. A testület szüksgesnek tartotta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új választójogi törvény tervezete - a szükséges politikai konzultációk után - még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen.
A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az államrendszerbe. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az államhatalom megosztott és kiegyensúlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményének előzetes kikérése. A Politikai Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületei a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják; jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (2. rész)
|
A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káderhatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. x x x (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A Politikai Bizottság üléséről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Ismertette a testület ülésén szereplő napirendet, majd a tanácskozáson résztvevő szakértők összefoglalták az előterjesztésekhez kapcsolódó viták tapasztalatait. A pártpolitikai kérdésekről szólva Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az MSZMP új szervezeti szabályzatának kimunkálása során, vitaanyagként került a testület elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat. Kifejtette: az MSZMP szervezeti megújulása szükségessé teszi, hogy a szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is módosuljon. Lényeges elemként emelte ki, hogy az előterjesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpártrendszer viszonyai közötti működését, és a politizálás színterét elsősorban a lakóhelyre teszi át. Újdonság, hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrvoszki István utalt arra, hogy nagy ellenállásba ütközött az a gondolat, amely szerint az üzemekben csökkenteni kell a pártszervezetek feladatkörét, meg kell szüntetni a termelő tevékenységbe való beavatkozást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést irányító párt kíván lenni. A munkahelyek nem lehetnek politikai, pártküzdelmek színterei. Az ott szerveződő alapszervezeteket is csak oly módon lehet elképzelni, ha a pártpolitikai élet nem munkaidőben, nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, hanem azon kívül, s nem zavarja a termelést. Átértékelődnek tehát a helyi szervezetek feladatai, átrendeződnek a megyei bizottságok tennivalói. Egyszerüűbé, rugalmasabbá válik a struktúra. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, hogy a Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer továbbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműködés eredményeként, megállapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A továbbiakban elmondta: a Politikai Bizottság véleménye szerint a politikai rendszer továbbfejlesztésének részeként az egy- vagy kétkamarás parlamenti rendszer kialakítása egyaránt elképzelhető, de az, ami a kétkamarás rendszert indokoltná - kiegyensúlyozó, kompenzáló, stabilizáló szerepe - az egykamarás forma között is garantálható. Úgy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma alakítaná ki álláspontját. A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a testület megállapította: az 1983-ban született törvény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választások időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség; a további munkálatokról szakértői szinten, a különböző politikai szervezetek, pártok képviselőivel, az országgyűlési képviselők budapesti és megyei csoportjaival kell tárgyalni. A testület előtt szereplő alkotmányjogi kérdésekről Budzsáklia Mátyás tájékoztatta az újságírókat. Emlékeztetett a KB február 20-21-i ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja a köztársasági elnöki intézmény létrehozását, szoros összefüggésben az új berendezkedés elveivel, amely szerint a hatalmi ágak elválasztására van szükség. A köztársasági elnöki tisztséget megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány konstrukciójába. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabályzatban sem fog szerepelni. (foylt. köv.)
1989. április 19., szerda 21:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraértelmezni; a testület egyértelműen elutasította a merev, egy centrumból történő irányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket a kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelölteket; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Természetesen lesznek olyan funkciók, amelyeknek betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani. Az ülésen - mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme - szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között atekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde - így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is - a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cezúra, a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem tartalmazza, hogy az anyagi kondícionálás taglétszám szerint történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Felvetődött a tájékoztatón az is: vajon megváltozik-e a KEB szerepe, amennyiben az alapszervezetek jogosítványa lesz a tagfelvétel és a kizárás. A szakértők kifejtették: amennyiben az alapszervezet taggyűlése és a párttag között vita alakul ki, igazságtevő szerepe a helyi pártszervezet vezetőségének lesz. A mérvadó azonban a taggyűlés döntése. A KEB feladatköre szűkül. A munkahelyeken a jövőben nem regisztrálják, hogy a dolgozó tagja-e valamelyik pártnak. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a Felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. (MTI)
1989. április 19., szerda 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm.
- 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet.
- ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/
(MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|