|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához
"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén
különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos
kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat
aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság
tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:
A legfiatalabb 1956-os kivégzett
"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes
összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és
sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az
elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra.
1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a
Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó
bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt
csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte,
hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották,
hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak.
- Péter ekkor 15 éves."
|
|
|
|
|
|
|
A szóvivő az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (1. rész)
|
1989. április 12., szerda - A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: a testület lényegében saját munkamódszerével, stílusával foglalkozott ezen a tanácskozáson. Rendkívül önkritikus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekezlet után euforikus periódus következett be, azonban mintha az új pártvezetés, s maga az MSZMP is elvesztegette volna az időt. Az első hónapokban dinamizálni lehetett volna a párttagság tömegeit, s méginkább megerősíteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyarországon felpörögtek a politikai események, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy része értetlenül fogadta a gyors mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban és ez párton belüli tényezőkkel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szokott a pártközvélemény, sokkolóan hatott rá mindaz, ami végbement az országban. Az alternatív szervezetek megjelenése éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges támadás, amely a pártot, a kommunistákat is személyükben éri. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy az MSZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küszködő periódusból, amelyben ma van. Miként a beszámoló megállapította: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szellemében készül majd fel a választásokra.
A pártvezetés személyi összetételének változásáról szólva a szóvivő leszögezte: nem egyes csoportok követeléseinek akart eleget tenni a Központi Bizottság, amikor változtatásokat határozott el, s önkritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző Politikai Bizottság tevékenységéről. Nem bizonyos csoportok kritikai éhségét kívánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőképesebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változtatásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán van, amely ebből majd következik, s amely nyomán várhatóan eredményesebb munkát végez a testület. (folyt. köv.)
1989. április 12., szerda 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szóvivő az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (2. rész)
|
A Központi Bizottságba történt kooptálásról, a Politikai Bizottság újjáválasztásáról elmondta: a jelölőbizottsággá átalakult munkabizottság több száz embert hallgatott meg a megyékben, Budapesten, a megyei pártbizottságok képviselőivel s a Központi Bizottság szinte minden tagjával konzultált a két testület munkamódszeréről, munkastílusáról, s az ennek javításához szükséges személyi feltételekről. A tapasztalatok, s a többségi vélemény alapján ugy látta jónak, hogy kilenc tagu, operativabb Politikai Bizottságot válasszanak. E kilenc tagra ugyancsak több száz kommunista részvételével kialakított javaslatot terjesztett a Központi Bizottság elé. A listán szerepeltek olyanok is, akik szakmai munkájuk, egyéb elfoglaltságuk miatt nem vállalták a jelöltséget. A testület végül is titkos szavazással döntött a Központi Bizottságba kooptált tíz új tagról, majd az új Politikai Bizottságról. A szóvivő hozzátette: a régi Politikai Bizottság - a főtitkárral az élen - előzőleg beadta lemondását. A szavazólistára így főtitkárjelölt is került, és egyhangúan ismét Grósz Károlyt választották meg erre a tisztségre. A Politikai Bizottságba a hét korábbi tagon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottsága és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A PB két új tagjával kapcsolatban Major László - a jelölőbizottság véleményének ismeretében - elmondta: Vastagh Pál népszerűségnek örvend Szegeden és megyéjében is. Ennek köszönhette annak idején a politikai megmérettetést és megyei első titkári megválasztását is. A közéletbe szókimondó stílusával, őszinteségével robbant be; nagy rokonszenv övezi környezetében, s számosan megismerhették már a képernyőről is. Jelölésében az is közrejátszott - hangsúlyozta Major László -, hogy mivel a párt tagsága sem csak Budapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidéki vélemény is segíti, amelyet a megyei első titkár tolmácsol. Így most már két megyei első titkár van a testületben: Hámori Csaba, aki Pest megyét is képviseli, s Vastagh Pál Csongrád megyéből. A budapesti kommunisták képviselője hagyományosan jelen van a legfelsőbb irányító testületben: Jassó Mihály is megkapta a bizalmat. A most kialakult lista érzékelteti a sokszínűséget, és azt is, hogy ez a csapat képes lesz arra, hogy a következő hónapok politikai küzdelmeiben helytálljon, s önbizalmat adjon a párttagságnak - hangsúlyozta a szóvivő, majd a továbbiakban a Politikai Bizottságból kimaradt személyiségekről is szólt. (folyt.köv.)
1989. április 12., szerda 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szóvivő az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (3. rész)
|
Berecz János továbbra is felügyelő titkára a Társadalompolitikai Osztálynak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pedig más megbizatásra készül, de addig is részt vesz a KB Társadalompolitikai Osztályának irányításában. A szóvivő kitért arra is: az ülésen - bár rövid időre - megjelent Kádár János, a párt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell adnia a testületnek arról, miért nem tud hosszabb ideje aktívan részt venni a Központi Bizottság munkájában. Mint elmondta, egészségi állapota miatt orvosai nem javasolják, hogy tevékenyen közreműködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsúlyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehetőségek határáig nyilvánossá teszi a párt munkáját. Azonban nincs olyan politikai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tárgyalná. (MTI)
1989. április 12., szerda 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm.
- 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet.
- ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/
(MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|