|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához
"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén
különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos
kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat
aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság
tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:
A legfiatalabb 1956-os kivégzett
"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes
összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és
sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az
elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra.
1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a
Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó
bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt
csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte,
hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották,
hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak.
- Péter ekkor 15 éves."
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Napirenden a megújuló MTESZ főcím: Nem a fejlesztés drága, hanem a lemaradás
|
magyar műszaki értelmiség képviselői - kérdeztük dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát. - Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk a mérlegét az 1986-ban megtartott MTESZ közgyűlés óta végzett munkánknak. Szervezetünkben hagyomány, hogy két közgyűlés között, körülbelül félidőben elszámolunk a vezető szervek, a 33 egyesületünk és természetesen megyei szervezeteink tevékenységéről. Most mégsem elsősorban ez a szokás inspirálta értekezletünket. Nem akármilyen "első félidő" áll mögöttünk. Az elmúlt években sor került az adó- és bankreformra, megszületett a társasági törvény, amelyek a piacgazdaság megteremtését célozták. Szakembereink ezen kívül más korszerűsítő intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek ellenére, úgy érzékelik, hogy a gazdaságpolitika még ma is adós az olyan társadalmi és gazdasági környezet megteremtésével, amely kedvez a műszaki, tudományos fejlődésnek, becsüli a korszerű szakmai felkészültséget, elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. A MTESZ-nek erősítenie kellett éredekvédelmi tevékenységét, mivel kimutatható volt a szoros összefüggés a gazdasági válság és a műszaki értelmiség helyzete között. Csaknem egy évtizede küzdöttünk a műszaki értelmiség ösztönzésének egyik legnagyobb fékje ellen, amely az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint az alkalmazottak - közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók - bérnövekedésének üteme nem haladhatta meg a fizikai dolgozókét. Eredménynek könyveljük el, hogy a Minisztertanács 1987 decemberében a MTESZ és más állami és társadalmi szervezetek javaslatára foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével és jelentős központi intézkedésekre került sor. A műszakiak esetében például eltörölték a bértételek felső határát, lehetővé vált a pályakezdő értelmiség alapbéremelése, az egyetemi, főiskolai évek beszámítanak a nyugdíjmegállapításnál a munkaviszonyba, különféle címeket alapítottak, alkotói díjban részesülhetnek a kiemelkedő innovációs teljesítményt nyújtók, stb. Mind több része volt a MTESZ-nek a gazdaság és a politika változásait előkészítő döntésekben is. Természetesen nem feledkezhettünk meg a 170 ezer fős tagságunk szakmai ösztönzéséről, képzéséről, informálásáról sem. (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:07
|
Vissza »
|
|
MTESZ (2. rész)
|
- Ezen a mérlegen milyen súlyt nyom a megyékben dolgozó műszakiak, tudományos kutatók, agrármérnökök munkája? alc: Egyenlő esélyt az érvényesüléshez - Társadalmi szervezetünknek mindig is fontos bázisát képezték a megyékben tevénykedő reálértelmiségiek. Tagságunkból közel 100 ezer főt számlálnak ők, akik 23 megyei szervezetünk keretében végeznek komoly társadalmi munkát. Örömmel tapasztaltuk, hogy mind gyakrabban kikérik véleményüket a megyei MSZMP és tanácsi szervek fontos döntéseik előtt, a helyi elhatározások szakszerűbbé tétele érdekében. Szakértői tevékenységükkel nagyban hozzájárulhattak a megyei ipar, az agrárgazdaság vagy a helyi tudományos élet továbbfejlődéséhez. A megyeszékhelyeken működő Technika Házaink igazi találkozóhelyeivé váltak a szakembereknek, ahol módjuk van szakmai ismereteik bővítésére. Nem véletlen, hogy szövetségünk 40. évfordulóját a múlt év végén az új miskolci Technika Házában ünnepelhettük meg. Ez nemcsak a megyei értelmiség növekvő súlyát jelképezte, a borsodiak összefogását példa értékűnek tartjuk. - Milyen mondanivalója lesz az országos éretekezletnek a "második félidő" feladatait illetően? - Nem számítunk könnyebb időszakra. Reményünk, hogy megkezdődik a műszaki fejlesztésre alapozott gazdaságpolitikai fordulat, a gazdaság formációinak megújulását célzó törvények, intézkedések mihamarabb gyakorlati eredményekhez is vezetnek. A műszakiaknak naprakész tudásukkal, vállalkozó készségükkel e folyamatokat elő kell segíteniük. A MTESZ a jövőben hangsúlyozni fogja, hogy költségvetési egyensúlyi nehézségek miatt nem szabad lemondani a műszaki fejlesztésről. Véleményünk szerint nem a fejlesztés a drága, hanem az elmaradás kerül sokba az országnak. Hangot adunk például annak, hogy az állam adókedvezménnyel támogassa a kutató-fejlesztő munkát, valamint az ennek eredményeit alkalmazó vállalkozásokat. - Nincsenek-e távol a megyékben dolgozó mérnökök ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a műszaki élet nagy kérdéseibe beleszóljanak? - Eddig is arra törekedtünk, hogy minél több országos rendezvény Budapesten kívül legyen. Legutóbb például Győr adott otthont a III. Országos Műszaki Fejlesztési Konferenciának. Meg kell azonban mondanom: mi általában a vállalati mozgástér bővítéséért szállunk síkra, azért is, mert meggyőződésünk, hogy a műszaki fejlesztés fő letéteményese és realizálója a gazdálkodó szervezet, legyen az Budapesten vagy máshol. Ezért szeretnénk elérni, hogy az országban mindenütt a munkahelyükön egyenlő esélyhez jussanak mérnökeink, kutatóink, jobbító szándékaik megvalósításátban. (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:08
|
Vissza »
|
|
MTESZ (3. rész)
|
- Értekezletükön nyilván regisztrálni fogják, hogy a politikai változások eredményeként a MTESZ sem kerülheti el a versenyhelyzetet. Hallottunk a Mérnök Kamara terveiről, és különösen a megyékben számos értelmiségi kapcsolódik az alternatívoknak nevezett szervezetekhez. Hogyan akar a MTESZ helyt állni az új körülmények között? alc: Összefogást az alternatív szervezetekkel - A MTESZ természetesen nem akarja kisajátítani a reálértelmiséget és a műszaki fejlesztés kérdéskörét. Mi annyi problémát látunk ezen a téren, hogy szívesen vesszük más csoportosulások konstruktív hozzájárulását a műszaki értelmiség helyzetének rendezéséhez. E célból is hasznos tárgyalásokat folytattunk már a TDDSZ-szel, a MISZOT-tal, amelynek egyébként alapító tagjai vagyunk. Otthont adtunk a Magyar Demokrata Fórum műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozásának is, ahol írásban tájékoztattuk a résztvevőket szervezetünk érdekvédelmi tevékenységének eredményeiről. Szövetségünk a Magyar Írók Szövetségével együtt kezdeményezője volt az Országos Értelmiségi Tanács megalakításának. Az alternatív szervezetekkel való összefogásra, véleménycserére megyei szervezeteinket is bátorítjuk. Helyben talán még gyorsabban is beérhetnek az ilyen együttműködésnek a gyümölcsei. Persze, azt is tudjuk, hogy ha a közreműködők köre bővül, akkor a MTESZ-nek is még határozottabban kell megfogalmaznia álláspontját a műszaki haladás ügyeiben, nem beszélve arról, hogy a versenyhelyzet egyenesen megkívánja a szervezet megújításának meggyorsítását is. Ennek része lehet a MTESZ-en belül olyan Mérnök Kamara megalakítása, amely felvállalja a műszakiak egyéni, szakmai és egzisztenciális érdekvédelmét, miközben a MTESZ, mint szövetség, az egész társadalmi réteg helyzetének érdekében emelne szót. Bizonyára nagy vitát váltanak majd ki az ilyen és ehhez hasonló elképzelések. Napirendre tűzzük a MTESZ új programjának kidolgozását is, ebben a szakmai élet mellé az érdekképviseletet állítjuk a középpontba. Rendszeressé akarjuk tenni a találkozásokat a kormánnyal, a szakszervezetekkel. Az utóbbiakkal kapcsolatban támogatni fogjuk, hogy az iparági szakszervezetekben értelmiségi tömörüléssel, vagy föderációs keretben önálló szakszervezetek jöjjenek létre, mivel eddig az ágazati szakszervezetekben a reálértelmiség mindenütt csak kisebbséget kapott. Folytatni kívánjuk a megkezdett párbeszédet azokkal az új szakszervezetekkel is, amelyek céljuknak tekintik az értelmiség alkotási és anyagi feltételeinek javítását, a tudományos élet demokratizálását, a felsőoktatás korszerűsítését. (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MTESZ (4. rész)
|
- Milyen szervezeti változásokat tervez a MTESZ? - Az egyesületek, területi szervezetek és a szövetség vezető testületeinek tagjait alulról felfelé, demokratikusan - egyes vagy többes jelölést alkalmazva - a tagság titkosan választja majd meg. A vezető tisztség betöltésénél alkalmazni kívánjuk a meghatározott időre szóló kinevezést, és a visszahívhatóság elvét. Valamennyi szervezetünknek működési, szakmai képviseleti és gazdálkodási autonómiát kívánunk biztosítani. Éppen a felmerült új körülmények és társadalompolitikai helyzet miatt tervezzük, hogy 1991 helyett már a jövő évben összehívjuk a XV. tisztújító küldött-közgyűlésünket, amelyet megelőznek majd az egyesületi tisztújító közgyűlések. Ha lehet mondani, a "második félidő" tehát nemcsak nehezebb, de rövidebb is lesz. Reméljük, az e héten sorra kerülő értekezletünk küldöttei, a kibővített országos elnökség tagjai, a tanácskozás résztvevői számos javaslattal járulnak hozzá a szövetség megújulásához, a XV. küldött-közgyűlés előkészítéséhez. (MTI-Press)
1989. március 1., szerda 12:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm.
- 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet.
- ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/
(MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|