Rendszerváltás és az MTI

	A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,, tárgyú üléséről (1. rész) (OS)
A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,, tárgyú üléséről (1. rész) 1989. október 19., csütörtök - A magyar társadalmi, gazdasági és politikai rendszer az ehhez tartozó társadalompolitikai berendezkedés, intézményrendszer mély válságba jutott. A válságfolyamatban alapvető és meghatározó a gazdaság válsága. Az ülés során a Harmadik oldal javasolta a tárgyaló feleknek, hogy az október 5-i ülésre elkészített anyag alapján a válság kialakulásának okaival kapcsolatosan közös állásfoglalás szülessen és ez kerüljön a nyilvánosság elé. Tekintettel arra, hogy a közlemény tartalmára vonatkozóan egy fontos kérdésben egyetértés nem jött létre és ezért az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal elzárkózott a nyilvánosságtól, a harmadik tárgyaló fél szükségesnek látja, hogy véleményét, javaslatát önállóan jelentesse meg. A jelenlegi átfogó válság kialakulása egy hosszabb folyamat eredménye, melyből kiemelhetők az alábbiak: - Az ország nemzetközi munkamegosztásra, kereskedelemre vonatkozó fejlődéstörténeti örökségének, valamint a kis, szerkezetileg nyitott gazdaságok törvényszerűségei követelményének több évtizedes elhanyagolása miatt a második világháború után hazánk a fejlett ipari országoktól sok szempontból elszigetelődött, beszűkültek a fejlett technika beáramlásának csatornái, a magyar export igénytelenebb, a gazdasági versenyt nélkülöző piacokra terelődött át. - A korábbi struktúrapolitikai döntések - melyek nem vették figyelembe az ország növekedési, szakosodási adottságait - egyoldalú iparszerkezetet hoztak létre, amelyben dominálnak a KGST piacokra kifejlesztett (és máshol nem értékesíthető) termelőeszközök. Eközben elmaradt az úgynevezett háttéripar és bizonyos fokig a fogyasztási cikkek termelése, továbbá az ezeket gyártó kis- és középüzemek hálózatának fejlesztése. - A hazai nyersanyagbázisra, illetve alapanyaggyártásra nem épült szervesen egy feldolgozóipar. Gazdaságunk tele van félbehagyott fejlesztésekkel, a feldolgozási lánc hiányos és a hiányzó láncszemeket, az import, nagyon sokszor a tőkés import pótolja. Emiatt gazdaságunk importigényessége lényegesen nagyobb, mint sok, hazánkhoz hasonló méretű, de nálunk fejlettebb országé. (folyt.köv.) 1989. október 19., csütörtök 16:45
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »