Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 11., szerda - Berecz János elnökletével szerda délelőtt ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett Boros László. Első napirendi pontként a külügyi bizottság Kovács László külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatóját hallgatta meg időszerű külpolitikai kérdésekről. Az államtitkár Magyarország és az egyes szocialista országok kapcsolatait elemezve mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő viszonyról szólt. Elmondta, hogy a kontaktusok problémamentesen fejlődnek, a szovjet vezetésnek nincsenek fenntartásai a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal. Lengyelország és Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód jellemzi, mint a szovjet és a magyar vezetést. Mindkét ország mélyreható reformok megvalósításán fáradozik. Bulgária felfogása lényegesen különbözik ugyan a magyar megközelítéstől, de a két ország viszonyában ennek ellenére sincsenek felszültségek. Ez azt bizonyítja, hogy az eltérő gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen konfliktusokhoz. Az előbbi országcsoporttal ellentétben a kapcsolatok feszültsége érzékelhető Magyarország és Románia viszonyában, illetve a Csehszlovákiához, az NDK-hoz és Észak-Koreához fűződő kontaktusokban. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a magyar törekvések - a demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtése - jelentősen eltérnek ezen országok politikai irányvonalától. Emellett a kapcsolatrendszer számos pontján érdekütközések növelik a feszültséget. Így például a KNDK éles hangnemben nehezményezte, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal. A magyar-román viszonyban a román nemzetiségi politika okoz konfliktusokat. Csehszlovákia irányában a feszültségeket növeli az 1968-as események eltérő megítélése, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső körül kialakult polémia. Az NDK, mint ismeretes, az NSZK-ba áttelepülni szándékozók ügyének rendezése miatt neheztel a magyar kormányra. Ez utóbbi problémával kapcsolatban Kovács László arról tájékoztatta a külügyi bizottságot, hogy további tárgyalások folynak az NDK vezetésével e kérdés megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetésének megközelítése azonban egyelőre nem változott. Továbbra is úgy vélik, hogy az áttelepülési hullámot az NSZK aknamunkája okozta, ami egyébként az egész szocialista rendszer ellen irányul. (folyt.köv.) 1989. október 11., szerda 12:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »