Rendszerváltás és az MTI

	A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő. Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek tekinthető. Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35. életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki. Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt. köv.) 1989. október 9., hétfő 12:23
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »