 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Baloldali Alternatíva nyilatkozata a pekingi eseményekről
"A kínai események is jól mutatják, hogy sztálinizmus és reform
nem ellentétes, automatikusan nem zárja ki egymást, és a
reformsztálinista bürokrácia a fegyveres brutalitás eszközét is
hajlandó bevetni a tömegekkel szemben, ha úgy látja, hogy hatalmát
reformkísérletekkel nem sikerül átmenteni."
SZER, Világhíradó:
A román titkosrendőrség módszerei
"Dinescu sorsát éppúgy homály fedi, mint Dan
Desliu költőét, akit éhségsztrájkja miatt állítólag bevittek a 9.
számú bukaresti elmeklinikára, a pszichiátriai kínzás hírhedt
fellegvárába. Akár kitelepítéssel, akár kínzással, alkalmasint a
volt román kémfőnök, Pacepa által leírt különleges radioaktív
börtöncellával, amelyben a fogoly rövid idő alatt rákot kap, a
kondukátori államgépezet továbbra is sikeresen elnémít mindenkit,
aki kitáncol a sorból."
|
|
|
|
|
|
 |
Kérdőjelek a kínai hadsereg körül (1. rész)
|
1989. június 8. csütörtök (MTI-Press) - Aki ma arra vállalkozna, hogy pontos képet adjon a pekingi drámai események hátteréről, a kínai belső helyzetről, s még inkább arról, mi történt az elmúlt napokban a hatalom csúcsain, alighanem kemény fába vágná a fejszéjét. Számos kérdésre egyelőre nincs válasz, az előzmények és a legújabb fejlemények szinte áttekinthetetlenek. Csupán egy bizonyos: felső parancsra a fegyveres erők beavatkoztak és olyan, az egész világot megdöbbentő tömegmészárlást hajtottak végre, amire nem volt példa a Kínai Népköztársaság eddigi negyven éves történetében.
Egyelőre nem lehet tudni, ténylegesen mennyire becsülhető az
áldozatok száma (egyes források többszáz, míg mások többezer
halottról és sebesültről tudósítanak), mint ahogyan arról sincsenek
megbízható értesülések, mennyire volt egységes a hadsereg a
fegyvertelen tömeg elleni kíméletlen fellépésben. A Pekingből
küldött jelentésekben eléggé egybehangzó az az állítás, miszerint a
27. és 38. hadsereg alakulatai között összetűzésre került sor. Ebből
azt a következtetést szűrhetnénk le - feltéve, ha ez a jelentés
megfelel a tényeknek -, mintha egyes magasabb egységek parancsnokai
nem vallanának azonos nézetet a tüntető diákság és lakosság elleni
akció indokoltságában, jogosságában. Erről azonban a hírzárlat miatt
igazán nem sokat tudni. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a
híreszteléseknek van valami valóságalapja.
Talán valamelyest kulcsot adhat az események mozgatórugóinak
feltárásához az arra a kérdésre adandó válasz, milyen a hadsereg
befolyása a kínai társadalomban, a katonák számaránya a KKP vezető
testületeiben. Emlékeztetni kell arra, hogy Mao Ce-tung halála, az
úgynevezett négyek bandájának felszámolása igencsak előtérbe
állította a katonai vezetőket, akiknek támogatása nélkül Teng
Hsziao-ping - mindmáig a tényleges legfőbb hatalmat gyakorló idős
politikus - aligha tudott volna felülkerekedni. A ,,nagy
felfordulás,, szakaszának lezárása után a KKP 1987 októberében
megtartott XIII. kongresszusán már a reformfolyamat, a politikai és
a gazdasági átépítés felgyorsítása került napirendre, ez állt a
figyelem középpontjában. Jellemző azonban, hogy még ezen a
kongresszuson is a hadsereg képviselte a legnépesebb
küldöttcsoportot, a delegáltjai közül valamivel többen kerültek be
az újonnan megválasztott Központi Bizottságba, mint az 1982-es
megelőző kongresszuson. Ebből csakis az a következtetés vonható le,
hogy a fegyveres erők korántsem zárkóztak be laktanyáikba, vezetőik
ott vannak a politikai döntéshozatal kulcsfontosságú testületeiben.
(folyt.)
1989. június 8., csütörtök 12:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|