|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Elég volt a robbantásokból
"A dunakiliti munkagödör idő
előtti elárasztásával megint csak a károk fognak növekedni. Ne engedjük! Védjük meg a szerződések által összekötött országok
érdekeit Védjük meg Dunakiliti repedező házait, védjük meg a Dunát
a további pusztítástól! Követeljük az alattomos robbantások haladéktalan leállítását"
Amerika Hangja, Fókusz:
A szovjet hadsereg helyzete
Gorbacsov ugyanis, miközben ostorozza a
Szovjetunió gazdasági bajait, egyben kiaknázza a Nyugat legnagyobb
gyöngeségét, nevezetesen a reményt, hogy az orosz medve végre
jóllakott és elvesztette az étvágyát.
A gazdasági szükségből politikai erényt kovácsol ebben az
elmaradott országban, elvégre a kényszer vitte rá, hogy elvegye a
szovjet imperialista törekvések élét Afganisztánban, Délkelet-
Ázsiában, valamint Afrika déli részén. Végső célja azonban az, hogy
Moszkva viszonylagos stratégiai helyzetének feladása nélkül hajtsa
végre a reformokat.
|
|
|
|
|
|
|
- Magyar helyzet - 1. folyt.
|
Ami a pekingi mészárlást illeti - mert a történteket más szóval aligha lehet jellemezni -, itt nekem az a benyomásom, hogy nemcsak egyszerűen a kommunista hatalom került válságba, hanem az is, amit reformkommunizmusnak nevezünk, mert ezt a mészárlást egy olyan hatalom rendelte el Kínában, amely több mint 10 éve reformokat hirdet és hajt végre. Tehát nem valami sztálinista, maoista ultrakonzervatív csoport, hanem az úgynevezett reformista hatalom, amely egyrészt meg akarja újítani a maga hatalmi rendszerét, másrészt a hatalmat meg is szeretné őrizni. A körülmény, hogy ennek ellenére erre a mészárlásra Kínában sor kerülhetett, nem növeli-e az úgynevezett visszarendezés veszélyét, lehetőségét Magyarországon, vagy legalábbis az ettől való félelmet? Pécsi Vilmos? - Én azt hiszem, hogy jóllehet sok részlet még nem áll rendelkezésre, mindenesetre ez az elmúlt napokban lezajlott vérfürdő megmutatta a kínai reformoknak a határait, és azt is bebizonyította, hogy a kemény módszerek újra alkalmazhatók, hogyha a hatalom veszélybe kerül, és hát ez történt nyilván Pekingben is és másutt. A diákmegmozdulás ugyanakkor megmutatta, hogy a kínaiak totálisan elutasítják a rezsimet, bizalmatlanok iránta, sőt gyűlölik is. Ezzel a beavatkozással a kínai kommunista rezsim - most mindegy, hogy a reformisták, illetve ezt a reformpolitikát folytató pártnak melyik részét mondjuk, okoljuk az eseményekért - hát mégiscsak kompromittálta magát, és ez az egész a kulturforradalmat idézte, az 1976-os kulturforradalmat, és azt is mondhatnám, hogy ez Teng Hsziao-pingnek a sajátos kulturforradalma volt, amikor az ő hatalma került ugyanis veszélybe. (folyt.)
1989. június 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|