 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Elég volt a robbantásokból
"A dunakiliti munkagödör idő
előtti elárasztásával megint csak a károk fognak növekedni. Ne engedjük! Védjük meg a szerződések által összekötött országok
érdekeit Védjük meg Dunakiliti repedező házait, védjük meg a Dunát
a további pusztítástól! Követeljük az alattomos robbantások haladéktalan leállítását"
Amerika Hangja, Fókusz:
A szovjet hadsereg helyzete
Gorbacsov ugyanis, miközben ostorozza a
Szovjetunió gazdasági bajait, egyben kiaknázza a Nyugat legnagyobb
gyöngeségét, nevezetesen a reményt, hogy az orosz medve végre
jóllakott és elvesztette az étvágyát.
A gazdasági szükségből politikai erényt kovácsol ebben az
elmaradott országban, elvégre a kényszer vitte rá, hogy elvegye a
szovjet imperialista törekvések élét Afganisztánban, Délkelet-
Ázsiában, valamint Afrika déli részén. Végső célja azonban az, hogy
Moszkva viszonylagos stratégiai helyzetének feladása nélkül hajtsa
végre a reformokat.
|
|
|
|
|
|
 |
Románia: az új területi-közigazgatási törvény (1.rész)
|
Bukarest, 1989. június 1. csütörtök (MTI-Panoráma) - A romániai nagy nemzetgyűlés új - a területi-közigazgatási szervezés ,,javításáról,, rendelkező - törvényt fogadott el. Az ország területi-közigazgatási szervezésére vonatkozó, 1968-ban hozott törvényt, az utólagos módosításokkal együtt, áprilisban hatályon kívül helyezte a parlament.
Az új törvény értelmében Romániában 40 megye, 265 municipium és
város, továbbá 2359 község van. Bukarest, mint főváros külön
státussal rendelkezik. Közigazgatásilag hozzátartozik a főváros nagy
mezőgazdasági övezete, amelyet Ilfov mezőgazdasági szektornak
neveznek.
Az ország térképének átrajzolása azt eredményezte, hogy 346-tal
csökkent a községek száma, ugyanakkor 28 úgynevezett ,,agráripari
központ,, kapta meg a városi rangot.
Miért van szükség Romániában a területi-közigazgatás szervezés
,,javítására,,? A hivatalos indokolás: 1968 óta ,,a haza életében
mélyreható változások mentek végbe,,; a megyék, városok és községek
fejlesztése megköveteli, hogy az ország területi-közigazgatási
szervezését az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlődési
szakaszának megfelelően módosítsák és korszerűsítsék. Végül -
ugyancsak hivatalos érvelés szerint - azért is szükség volt a
változtatásra, mert sok hibát követtek el a települések szervezése
és fejlesztése során.
A ,,szisztematizálást,, ugyanis nem mindenütt alkalmazták
megfelelően. Egyes helyeken, ipari és mezőgazdasági építkezéseknél,
útak, elektromos- és távközlési hálózatok építésénél indokolatlanul
nagy mezőgazdasági területeket foglaltak el. Sok helyen előfordult,
hogy a községek beépíthető területén kívül, és jóval nagyobb
területen építettek lakóházakat, mint arra a szisztematizálási
törvény lehetőséget adott. A parlamentben még az az indokolás is
elhangzott, hogy az államhatalom szervei által ez év januárjában
elfogadott határozatok szintén megkövetelik a változtatásokat. Ez az
utalás arra vonatkozott, hogy január végén minden megyében
megtartották a megyei néptanácsok üléseit és a honpolgári
gyűléseket, amelyeken az egyik napirendi pont a területrendezés
korszerűsítése volt.
A román sajtó ezekről a tanácskozásokról csak szűkszavúan
számolt be, konkrét tények nélkül, így csak az idő távlatában
állapítható meg, hogy ezeken az üléseken kapott ,,zöld utat,, a
területrendezés - falvak felszámolását is jelentő - újabb szakasza.
(folyt.)
1989. június 1., csütörtök 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|