 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz országos választmányának nyilatkozata a ,,nemzeti megbékélésről,,
"Amikor ,56 forradalmárait temetjük, mi nem feledkezünk meg
azokról a bűnökről, amelyeket az MDP, majd a vele magát máig
jogfolytonosnak valló MSZMP a magyar társadalom ellen elkövetett."
SZER, szerkesztők fóruma
"A kínai társadalom tüntetések, tömegmegmozdulások formájában
gyakorolja a kihívást, a hatalom pedig csak sortűzekkel,
harckocsikkal képes rá válaszolni. Lengyelországban viszont a
társadalom egyértelmű fellépésére a szavazófülkékben került sor, és
a hatalom koalíciót ajánl az elsöprő választási győzelmet aratott
ellenzékének, azaz lényegében a lengyel társadalomnak. Azt hiszem, számunkra, magyarok számára most az a legfontosabb,
hogy ezek a fejlemények hogyan befolyásolják ennek az általános
kommunista hatalmi krízisnek a magyarországi szakaszát."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP központi Bizottságának ülése (12. rész)
|
A Magyarország külpolitikai alapelveivel foglalkozó alkotmányi
fejezetek kapcsán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a
Magyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek
kapcsolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkotnak a népek között.
Nézete szerint az alaptörvénynek rendelkezni kellene afelől is, hogy
az államhatárral, az államterülettel ki és milyen körülmények között
rendelkezhet. Az országhatároknak az alkotmányban történő rögzítése
ország-világ számára megnyugtató volna abban a tekintetben is, hogy
bizonyítaná: nincsenek területi követeléseink - mondta Szűrös
Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag képviselőivel az
alkotmánykoncepcióról folytatott vita tapasztalatait.
Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lénárd
kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból
az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet
érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az
egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. Dányi Pál
felvetette: az alkotmány szövegezésében külön a területi, helyi
önkormányzatok, s ezt megelőzően természetesen állást kellene
foglalni mind politikai, mind jogi értelemben a megyei, a területi
szint helyéről, szerepéről az államszervezetben. Mit kell értenünk a
ma nagyon felkapott önkormányzat szó alatt? - fűzte tovább a
gondolatot Koi Tibor. E témában vitát ,,jósolt,, abban, hogy a megye
a jövőben önkormányzati szervként, vagyis a tanácstestületet
megtartó, avagy hivatali típusú szervként működjék-e tovább.
Sok hozzászóló foglalkozott az Országgyűlés szervezetével,
hatáskörével s a képviselő választások témakörével. Szűrös Mátyás
például beszámolt arról a feszültségről, amelyet a képviselőkben az
vált ki, hogy bizonyos szervezetek és személyek hangoztatják a
mostani összetételű országgyűlés alkotmányozásra való
alkalmatlanságát. Elmondta azt is, hogy valamennyi képviselőt nagy
mértékben foglalkoztat a Parlament jövőbeni szerepe és a választási
rendszer újraszabályozása. Egyértelmü az a véleményük - s ezt a KB
titkára is magáénak vallotta -, hogy erős parlamentre van szüksége
az országnak. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|