Rendszerváltás és az MTI

	Peking és Varsó - brit vélemények (1. rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A brit lapok keddi főcímei a kínai hadsereg szakadásának és a polgárháború kirobbanásának növekvő eshetőségét állították a figyelem középpontjába. Az elemzők viszont a Tienanmen-téri vérfürdő történelmi távlatú következményeit latolgatják, s párhuzamot vonnak Teng Hsziao-ping ,,katonai megoldása,, és a kelet-európai sztálinista társadalmi modell lebontásának békés alternatívája között. Kiemelik, hogy ez utóbbi Lengyelországban a ,Szolidaritás, látványos választási győzelmét hozta. ,,Lengyelország ugrása a sötétbe,, című vezércikkében a Financial Times megállapítja: ,,A lengyel választások eléggé szabadok voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a választópolgároknak a Lengyel Egyesült Munkáspárt négy évtizedes uralmának elutasítását...Az ettől való félelem húzódik meg a pekingi mészárlás mögött. Ez az út, remélnünk kell, lezárult Lengyalország megalázott vezetői előtt, de még távolról sem világos, hogy milyen út áll nyitva előttük...el kell ismerni, hogy amikor Lengyelország uralkodÓ pártja és kormánya hozzájárult ezekhez a választásokhoz, a maga nemében egyedülálló ugrásra vállakozott a sötétbe. Az ugrást megtéve, a maga nemében egyedülálló sötétségben találják most magukat. Láthatóvá vált, hogy a Szolidaritás a nép akaratát fejezi ki, bármennyire kifejletlen formában is mutatkozik meg ez az akarat. Meg kell találni a módját,hogy a mozgalom kifejezhesse és érvényesítse ezt a hatalmat, mert enélkül nem lehetséges semmiféle stabilitás,, - írja a brit üzleti körök mértékadó szócsöve. A The Independent hasábjain Lord William Rees-Mogg, a brit elektronikus tömegtájékoztatás kormányzati felügyelő bizottságának vezetője ,,kihívás, amellyel a kommunizmus világszerte szembekerült,, című írásában összeveti a ,,pekingi megoldást,, azzal az alternatívával, amelynek jegyében a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon a ,,leninista rezsimek,, keresik a választ a politikai-gazdasági hatalmi monopóliumot ért kihívásra. Kiemeli, hogy a Szovjetunióban a hatalmi monopólium kis részét már feladták, Lengyelországban ,,döntő erejű,, ,Magyarországon pedig ,,nagyon hatékony kihívást intéztek e hatalmi monopólium ellen,,. (folyt.) 1989. június 6., kedd 17:18
Vissza »

	Peking és Varsó - brit vélemények (2. rész)
,,Egyedül Kínában válaszoltak e kihívásra gyilkos egyszerűséggel, s így Kína talán világosabban mutatja a realitást, mint a kompromisszumok... A gyilkolás hatalma roppant erőteljes válasz bármilyen politikai vagy gazdasági követelésre,, - írja. Ami a kihívásra adott pekingi választ illeti, Rees-Mogg erre a következtetésre jut: ,,Ha a Kínában történtekre a marxizmus forradalmi elméletét alkalmazzuk, a rezsim kilátásai rendkívülien rosszak. Amikor egy régi és társadalmilag idejét múlt rezsim pánikba esik és rátámad saját népére, ennek hatása csakis az lehet, hogy radikalizálja a népet és önmaga ellen egyesít minden társadalmi erőt. Ez az, amit a haldokló Teng vérfürdője máris elért Kínában. Ennek a régi rezsim halála oly természetes következménye, amit Karl Marx bizton megjósolna,,. A The Guardian ,,Varsó és a Pekingből vezető út,, című vezércikkében figyelmezteti a brit és az amerikai vezetőket, hogy túlságosan könnyen kacérkodnak a ,,kommunizmus elkerülhetetlen csődjének,, illuziójával, és ezzel a nyugati világ létérdekeit is veszélyeztetik. A befolyásoa londoni liberális lap ezt írja: ,,Szembeötlő irónia jut kifejezésre abban a tényben, hogy a Kínában véghezvitt borzalmas mészárlás időben egybeesett a Szolidaritás Lengyelországban kivívott választási győzelmével. Nyolc évvel ezelőtt Jaruzelski tábornok is utasította katonáit a Szolidaritás elnyomására, de akkor nem voltak holttestek Varsó utcáin...Azóta - a nemzetközi elítélés és saját hazai népszrűtlensége tudatában - a lengyel kormány visszakapaszkodott addig a pontig, ahol a párbeszéd újrakezdődhetett és létrejöhetett a kiengesztelődés egy formája. A nemzetközi légkörben - mindenekelőtt Mihail Gorbacsovnak köszönhetően - végbement változások eredményeként lehetségessé vált olyan kiegyezés, amely visszahozta a Szolidaritást a politikai életbe. A lenyel pártnak szembe kellett néznie azzal az igazsággal, hogy hatalmas politikai erőket nem lehet eltiporni katonai eszközökkel. A lengyel tapasztalat jó lecke lehetett volna a kínai vezetők számára...,, (folyt.) 1989. június 6., kedd 17:23
Vissza »

	Peking és Varsó - brit vélemények (3. rész)
A The Guardian a továbbiakban hangsúlyozza: a párhuzam annyiban nem pontos, hogy Kínában a kommunista párt az ország legújabb kori történetének fő korszerűsító ereje volt. ,,Az a hit, hogy lehetséges a kommunizmus sikeres megújulása, abszolút központi eleme annak az új optimizmusnak, amellyel a világ a maga egészében újabban a jövőbe tekinthet. Éppen ezért kritikus jelentőségű az, ami most Kínában történik. Nemcsak arról van szó, hogy az emberiség egynegyedének kormánya tankokat küld saját állampolgárai ellen. E belpolitikai lépésen túlmutat, hogy ez a döntés megkérdőjelezi valamennyi kommunista kormányzatnak - Hanoitól Havannáig - azt a képességét, hogy rendezett átalakítást hajtson végre ügyeiben. Ha azonban a kommunista világ képtelennek bizonyulna önmaga megreformálására, akkor mindannyian a konfrontáció új korszakába taszítódunk. Avagy - ami még rosszabb - a régió ideológiai választóvonala mentén terjedő anarchia és káosz időszakába süllyedünk. Ennek a veszélynek a tünetei máris megmutatkoznak a kínai tragédia kapcsán hangot kapó nyugati érvekben. Ezek szerint a kommunizmus természeténél fogva képtelen az evolúcióra, vagy arra, hogy egyidejűleg kielégítse a kenyérre és szabadságra való emberi szükségletet,,. A The Guardian végezetül Margaret Thatcher brit kormányfő és George Bush amerikai elnök legújabb ilyen értelmű megnyilatkozásait bírálva figyelmeztet arra, hogy a Nyugatnak és az egész világnak abszolút létérdeke fűződik ahhoz, hogy ,,a kommunista tradíció, amit nem lehet egyszerűen elvetni, tiszteletre méltó átalakuláson menjen át.,, +++ 1989. június 6., kedd 17:25
Vissza »