|
|
|
|
Főiskolai főigazgatói konferencia (1. rész)
|
1989. június 6., kedd - Mivel az oktatási törvényt jó néhány tekintetben túlhaladta a gyakorlat, s megváltoztak az igények, mihamarabb hozzá kell fogni a valós körülményekhez és az új oktatáspolitikai koncepció szemléletéhez igazodó törvény, vagy törvények kidolgozásához. Egyebek között erről is szó volt a hazai főiskolák közös testületeként idén márciusban alakult Országos Főigazgatói Konferencia első munkaülésén, amelyet kedden tartottak meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán.
Az eszmecserén Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes adott tájékoztatást aktuális felsőoktatáspolitikai kérdésekről. Elöljáróban utalt azokra a változásokra, amelyek a tárcán belül várhatók az újabb feladatkörök, illetve egyes korábbi irányítási területek ,,leadása,, következtében. Eszerint a kulturális intézmények önállóságának növekedése, nemcsak a művészettel, hanem a felsőoktatás-irányítással foglalkozó apparátust, illetve munkát is érinti majd. Szólt arról is, hogy olyan szemléletre van szükség, amely a humán szférát, így az értelmiségképzés egészét, és az oktatás teljes folyamatát egyenrangúan fontosnak tekinti. Olyan oktatásirányítás kell - mondotta -, amely törvényben, munkamódszerben és a Parlamenttel való szorosabb kapcsolatával megadja e szféra anyagi, erkölcsi garanciáit is. A miniszterhelyettes szólt a főiskolák önállóságának erősítésével kapcsolatos néhány kérdésről. Az intézményi autonómiával és tanszabadsággal összefüggésben elmondta egyebek között, hogy a jövőben az intézmények önállóan alakíthatják ki tanrendjüket, s az elkészült intézményi irányelvek ehhez csak útmutatóként szolgálnak. Szólt a nyelvoktatással összefüggő tennivalókról is, amelyeknek célja a nyelvi képzés erősítése, a szabad nyelvválasztás biztosítása minden iskolafokozatban. Ez utóbbi témakörrel, valamint a főiskolai vezetés és az érdekképviseletek kapcsolatával foglalkozott a konferencia első ülése is. A főigazgatók hangsúlyozták: a társadalmi és politikai viszonyokhoz, változásokhoz képest ma még túlságosan merevek és uniformizáltak azok a jogszabályok, amelyek a különböző tömegszervezeteknek és a hallgatói érdekképviseleteknek a főiskolai vezetéshez való viszonyát szabályozzák. A KISZ megszűnése, az új szakszervezetek és hallgatói szerveződések új helyzetet teremtettek a főiskolákon is, s a belső demokratizmus kiteljesítéséhez a korábbitól eltérő gyakorlatra van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 6., kedd 18:25
|
Vissza »
|
|
Főiskolai főigazgatói konferencia (2. rész)
|
Az intézményeken belül olyan érdekképviseleti és véleményezési rendszert kell kialakítani, amelyekben valamennyi hallgató, illetve új politikai szerveződés hallathatja hangját az oktatást, a hallgatókat érintő kérdésekben. A felsőoktatásban 1992-től bevezetendő új nyelvoktatási struktúra előkészítési munkálatairól Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium képviselője tájékoztatta a főigazgatókat. Az emeltszintű oktatást és a szabad nyelvválasztást lehetővé tevő rendszerben az elképzelések szerint két idegennyelv - az iskolatípustól függően - alsó-, közép-, illetve felsőfokú ismerete lesz a követelmény. Ezeket szigorlat, kollokvium, illetve állami nyelvvizsga formájában tehetik le a hallgatók - legalább három idegennyelvből választva. A koncepció előzetes tervei szerint a vizsgák azonos követelményeit egységes rendszer biztosítaná. Azok az intézmények, amelyekben a tárgyi és a személyi feltételek biztosítottak, már 1992 előtt áttérhetnek a szabad nyelvválasztásra, illetve az új típusú nyelvoktatásra. Ez azonban nem lehetséges máról holnapra: a számítások szerint ugyanis mintegy 40 millió forintra és több száz új oktató beállítására lenne szükség ahhoz, hogy a rendszer már 1992 előtt általánossá váljék. A főigazgatók egy része annak a véleményének adott hangot, hogy illúzió a felsőfokú nyelvoktatásban bármiféle jelentős változást elérni addig, amíg a középfokon nem változik meg a nyelvoktatás színvonala. Nem lehet a felsőoktatás feladata egy idegennyelv alapjainak megtanítása, ahelyett, hogy egy meglevő nyelvtudást emelne magasabb fokra. Figyelembe kell venni azt is, hogy nagy a hiány mind a tárgyi feltételek - nyelvi laborok, jegyzetek -, mind a nyelvtanárok tekintetében. Néhány főiskola már meghirdetett nyelvtanári pályázatai azt mutatják, hogy nincs elegendő jelentkező az állásokra. Többen azt emelték ki, hogy az új rendszerben hangsúlyos különbséget kell tenni az adott képzéssel kapcsolatos nyelvigény terén, s ennek megfelelően nem lehet azonos az intézmények között a követelmény-rendszer sem. (MTI)
1989. június 6., kedd 18:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"777-82o: - Miután csak ezt a telefonszámot kapta meg a Televizióban, kérdése, hogy mikor lesz a Kinai Követség előtt a tiltakozó gyűlés.
- Név, telefonszám nélkül: Sok sorstársa nevében arra kér választ egy hölgy, akinek agyműtétje volt, hogy miután dolgozni nem tud, a leszázalékolás igen sok időt vesz igénybe, addig miből éljen.
- 412-o85: Kéri, hogy ismételjük meg a délután adott "állatmüsort".
- Kardos Tamásné 832-743: Hallotta, hogy a Honvédség költségvetési hiányának fedezésére a fegyvereket akarja eladni. Javaslata, érje be szerényebb lehetőségekkel is, adja el üdülőtelepeit, luxus szállodáit, mint pl. a Thököly utón lévőt is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|