|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (41. rész) - Kopácsi Sándor
|
Méray Tibor után Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőr-főkapitánya, a Nemzetőrség országos parancsnokának helyettese búcsúzott Nagy Imrétől. Az elmúlt 14 évben sok emigráns társammal együtt e nap eljöveteléért harcoltam. Tudtam, éreztem, hogy az 56-os forradalom kivégzett vezetőinek és harcosainak a sírját nem lehet megkerülni, ha a nemzet túl akar lépni azon a szakadékon, amelybe a sírba eresztők taszították áldozataikat és az országot. Tudtuk, nemcsak a végtisztesség, de a történelmi igazságtevés napjának is jönnie kell. - Maléter Pál az 1958-as júniusi tárgyalás egyik szünetében azt mondta: ,,Sándor, te valószínűleg életben maradsz. Eljön számodra is az igazi nagy tanúságtétel ideje. Ne feledd: Tököl, Sashalom, Gorkij fasor, Fő utca és...,, Igen, a tőrbecsalás helyétől az utolsó állomásig: Kozma utca, kisfogház udvar, a gyalázatos kivégzés színhelyéig. Most eljötten feleségemmel a tanúságtevésre. Megbékélt szívvel, bosszúvágy nélkül, a változás reményét hordozó Magyarországra, hogy tisztelegjek a mártírok emberi és politikai nagysága előtt, amikor az ország templomaiban megkondulnak a harangok. Őértük, akik életüket adták az ország megújulási eszméjéért, akik tudatosan vállalták az áldozatot a nemzet jövőjéért. Most itt állunk és fejet hajtunk az ismeretlen szabadságharcosok jelképes koporsója, halálba küldött vádlott-társaim, Nagy Imre miniszterelnök, Maléter Pál honvédelmi miniszter, Losonczy Géza államminiszter, dr. Szilágyi József, a miniszterelnök titkára és Gimes Miklós újságíró koporsója előtt. - Hiszem, hogy Nagy Imre politikai programja és végakarat támadt fel ezen a napon, és ez az, ami kivezetheti országunkat a válságból. Az újrakezdés, a megújulása, az életakarat programja. Június 16-át az, 56-os forradalom és szabadságharc gyászünnepének tekintjük, melynek a megbékélés napjává kell magasodnia. A bűnbak-keresés és a bosszúállás helyett a megbékélés szellemére, társadalmi békére van szükség. Ez nemcsak nemzeti érdek, de ezt követeli egyre növekvő hírünk, nevünk is a világban. Miért ne a magyar nemzet legyen ebben is példamutató, amely oly elszánt és nagyvonalú tudott lenni forradalmaiban, jelesül az 1956-os októberi napokban is. A család akarata, hogy Nagy Imre a 301-es parcellában, az egyszerű szabadságharcosok között találjon végső nyughelyet. Jelképe ez annak a szolgálatnak és áldozatnak, amelyet a magyar népért, a jövőért hozott. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"777-82o: - Miután csak ezt a telefonszámot kapta meg a Televizióban, kérdése, hogy mikor lesz a Kinai Követség előtt a tiltakozó gyűlés.
- Név, telefonszám nélkül: Sok sorstársa nevében arra kér választ egy hölgy, akinek agyműtétje volt, hogy miután dolgozni nem tud, a leszázalékolás igen sok időt vesz igénybe, addig miből éljen.
- 412-o85: Kéri, hogy ismételjük meg a délután adott "állatmüsort".
- Kardos Tamásné 832-743: Hallotta, hogy a Honvédség költségvetési hiányának fedezésére a fegyvereket akarja eladni. Javaslata, érje be szerényebb lehetőségekkel is, adja el üdülőtelepeit, luxus szállodáit, mint pl. a Thököly utón lévőt is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|