Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetiségi Tanács - választás (1.rész)
Dorogi Sándor, az MTI tudósitója jelenti: Moszkva, 1989. június 6. kedd (MTI-TUD.) - Rafik Nyisanov személyében új elnököt választott kedden a két kamarás szovjet törvényhozás Nemzetiségi Tanácsa. Nyisanov, akit az SZKP KB jelölt a magas közjogi méltóságra, ígérete szerint a közeljövőben megválik az Üzbég KP KB első titkári tisztségétől és a továbbiakban csak a LT Nemzetiségi Tanácsának elnökeként fog tevékenykedni. A választást megelőző, több mint két órás, élesebb hangú hozzászólásoktól sem mentes ,,meghallgatás,, bevezetőjében Nyisanov részletes tájékoztatást adott az üzbegisztáni Fergana térségében kialakult helyzetről. Az üzbég vezető Bakatyin belügyminiszter és a szovjet főmufti társaságában hétfőn villámlátogatást tett Ferganában. Elmondta, hogy értesülései szerint az áprilisi első üzbég-meszhetyinc verekedést teljesen hétköznapi ügy váltotta ki. A két fél valamiféle epren kapott hajba, s az akkori eset megtorlása volt a hétvégi pogrom. (Később egy képviselő fel is vetette, hogy talán komolyabb és mélyebb gyökerei is voltak az összecsapásnak, ám erről a képviselők nem hallottak Nyisanovtól.) Politikai kérdésekre áttérve az üzbég politikus kifejtette: nem látja szükségesnek a köztársasági vétó jog bevezetését, de nem zárkózott el az elől, hogy a kérdést a jövőben megvitassák. A nemzetiségi nyelvek államivá nyilvánítása kapcsán úgy vélekedett, hogy erről minden köztársaságnak magának kell döntenie, e téren nem lennének célszerűek központi intézkedések. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a nemzeti nyelvek hivatalossá tétele semmiképpen sem sértheti más nemzetiségek érdekeit. Személyes célkitűzését megfogalmazva kijelentette: a teljes demokrácia és egyetértés biztosítását tekinti legfőbb feladatának a Nemzetiségi Tanácsban. (folyt.) 1989. június 6., kedd 18:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nemzetiségi Tanács - választás (2.rész)
A jelölt válaszait követő vita legkeményebb felszólalója az a litván küldött volt, aki nem is annyira a jelöléssel kapcsolatban, mint inkább a kongresszuson és a Nemzetiségi Tanács ülésén is tapasztalható antidemokratikus jelenségek kapcsán a kölcsönös tisztelet és figyelem hiánya miatt tiltakozott. Kijelentette: - Ha ebben a kamarában sem fogják meghallgatni a küldötteket, akik egy nemzet érdekeit képviselik, akkor feljogosítva érzem magam annak felvetésére, hogy szülőföldem, Litvánia kiváljon a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéből. Ez alkotmányos jog és én nem akarom, hogy Litvánia ilyen rossz szövetségben éljen. Az előbb döbbent csendet, majd hangos felzúdulást kiváltó beszéd után az elnöklő Mihail Gorbacsov, lehűtendő a kedélyeket, lezárta és összegezte a vitát. Mint mondotta, örül annak, hogy a vita nem formális, hogy valóban felelősségteljes eszmecsere zajlik az új Nemzetiségi Tanács első ülésén. Egyúttal támogatásáról biztosította Rafik Nyisanov jelöltségét, s bizalmat kért a küldöttektől számára. Rövid vita után a küldöttek elvetették a három balti köztársaság küldötteinek azt a javaslatát, amely azt indítványozta: a nemzetiségi tanács elnökének személyét a 15 tagköztársaság parlamentje is hagyja jóvá. Az egyik képviselő - elkerülendő a későbbi kérdéseket és vitákat - kezdeményezte, hogy Nyisanov nyilvánítson véleményt az üzbegisztáni korrupciós botrány kapcsán. Az üzbég első titkár kitérve arra, hogy a 60-as évek végén kialakult káros jelenségek a lenini elvektől, a törvényességtől való eltérésben gyökereztek, hangsúlyozta: ő maga, aki akkor az üzbég párt ideológiai kérdésekért felelős tikára volt, már akkor határozottan állást foglalt és nyíltan szót emelt a visszatetsző gyakorlat ellen. Panaszt tett az SZKP KB-ban is, aminek az lett a vége, hogy nagyköveti beosztásba helyezték. Nagykövetként megszakítás nélkül 15 éven át teljesített szolgálatot állomáshelyén. Ezután, az SZKP KB kérésére tért vissza a köztársaságba, ahol aktívan bekapcsolódott az erkölcsi megújhodásért folytatott küzdelembe. Rafik Nyisanovot a vita lezárása után szavazat többséggel a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnökévé választották. /folyt./+++ 1989. június 6., kedd 18:55
Vissza »

	Nemzetiségi Tanács - esti ülés
Moszkva, 1989. junius 6. kedd (MTI-TUD) - A szavazást követően Rafik Nyisanov elnökletével kezdődött meg az esti ülés. Ennek első felszólalója Anatalij Lukjanov volt, aki a szovjet parlament állandó bizottságainak megalakítására tett javaslatot. Eszerint mindkét ház négy-négy önálló és 14 közös bizottságot állít fel. A munkamegosztás szerint a Szövetségi Tanács bizottságai elsősorban az állami, országos kérdésekkel foglalkoznak majd, a Nemzetiségi Tanács pedig a nemzetiségi és a köztársaságok, régiók közötti kapcsolatokat tekinti fő munkaterületének. A közel két órás vitában a hozzászólók számos formai és tartalmi kiegészítést, javaslatot fűztek az elhangzottakhoz. A Nemzetiségi Tanács és a Szövetségi Tanács tagjai a Legfelsőbb Tanács szerda délelőtti együttes ülésén döntenek véglegesen a bizottságok felállításáról és összetételéről. +++ 1989. június 6., kedd 20:25
Vissza »