|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan ünnepel a magyar?
|
(Antal János) München, 1989. április 9. (SZER, Zene-szó) - Nem állhatom meg szó nélkül: szokatlanul ünnepel manapság a magyar, utcát seper november 7-én, október 23-án meggumibotoztatja magát, 40 éve nem látott tömegekben vonul a március 15-i zászlók alá és végeláthatatlan bádogkaravánok indulnak nyugati szomszédunk határai felé április 4-én. Mint egy Steinbeck regényben! Hol van már a három tavaszi ünnep dalárdás, fellobogózott, harsány forgataga? A zászlók ugyan most sem hiányoztak a középületekről, de a tömeg, az évtizedekig statisztaszerepre kényszerített tömeg ezúttal távol maradt az ilyenkor szokásos össznemzeti pohárköszöntőtől. Vajon miért? - teszem fel magamban a kérdést, nem elsőként, nem egyetlenként. és furcsa válaszra találok: megromlott a családi viszony. Már ha a nemzetet egy nagy, ideális családként fogom fel. Felbomlottak azok a kapcsolatok, amelyek nélkül nem lehet hidat építeni, nem lehet a leégett, porig bombázott falak helyén új falakat emelni; amelyek nélkül nem lehet számolni, írni, olvasni tanulni; amelyek nélkül nem lehet festeni, énekelni, szobrokat önteni, vagyis amelyek nélkül tervezhetetlenné válik a jövő. Tekintsünk most el attól a kicsinyes vitától, hogy pontosan hol, mikor is fejeződött be Magyarország számára a II. világháború. Április 4-én, vagy 13-án, Szombathely, vagy Kőszeg környékén. Ez a vita a történészekre tartozik. Az ő kötelességük számot adni az igazságról, a történeti hitelességről. Most arról van szó, hogy ugyan miért viseltetik a magyarság nagy része ellenszenvvel eme korszakfordulónk dátuma iránt. És maradjunk még mindig csalárd hasonlatunknál. 1945 után az ország az újrakezdés lázában élt, és mivel a régi családi berendezkedés használhatatlanná vált - a többszöri kölcsönös hűtlenség családjogi fogalmával tudom ezt leginkább körülírni - új viszonyokra volt szükség. Egyfajta átrendeződésre, érzelmi újrakezdésre is. Olyan volt ez, mint egy menyegző. Azonban hamar kiderült, hogy a családban ki viseli a nadrágot, és hogy ez az átrendeződés egy tulajdonképpeni visszarendeződést takar. A maga magát kikiáltó családfő különféle hatalmi allűröket vett fel. Gyakran garázda magatartást tanúsított övéit sem kímélve, a végén pedig zsarnoki önkénnyel terpeszkedett el a család felett, basáskodó tirannus vált belőle, pedagógiai módszereinek kegyetlensége nem ismert határt. A fiúk azonban felnőttek és az erőszak, a gyakori megtorlás ellenére, önérzetes felnőttekké váltak. Megelégelték hát az öncsinálta atya gonoszságát és fellázadtak ellene. Több hasonló históriát is tud a történelem. Az apa megrettenve fiainak, lányainak dühétől, a szomszédba szaladt segítségért. A történet folytatását már ismerjük. A győzedelmes családfő - miután hírét vette az ellenkezés szellemének - másfajta berendezkedést ígért, de ígéretét nem váltotta be, mert nem válthatta be. Valahogy a visszaeső iszákoshoz tudnám hasonlítani, aki minden reggel megfogadja, hogy nem nyúl a pohár után többé, az este azonban már az árok partján fetrengve találja. A hatalom mámora részegebbé teszi birtokosát, mint az alkohol, így a hatalom birtoklása is szenvedélybetegséggé válhat. A család azonban nem lázong többé. Belátta, hogy a felesleges véráldozatoknak csak az emberiség kivételes pillanataiban (...), a kivételes pillanatokra azonban várni kell - és várni, azt már elfelejtett ez a nemzet. Él egyik napról a másikra, megpróbál nem tudomást venni sanyarú helyzetéről. Talán még azt sem vette észre, hogy fegyvert gyártott magának ebből a magatartásból. Mert ez is a tiltakozás egyik formája és erre is volt már példa történelmünkben, akkor passzív rezisztenciának hívták. Tehát a családfő ugyan a régi, de magányossá lett, hiszen a család kirepült és mindennapi betevő szabadsága után kutat. Április 4-én is. +++
1989. április 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|