Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 04.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Balassagyarmat csatlakozik

"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős. A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása keretében."
SZER, Földközelben:

A megyei lapok helyzete

"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs. Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem rendelkezik önálló szócsővel."

1956 megítélése

London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - 1956 újraértékelése
eddig a magyar belpolitikában kavart vihart. Most viszont Horn
Gyula külügyi államtitkár a kérdés külpolitikai oldalára hívta fel
a figyelmet a Népszabadságnak adott interjúban.
    
    Munkatársunk, Szenté Péter megkérdezte Fodor Györgyöt, a BBC kelet-
európai osztályának munkatársát, miért okoz 1956 újraértékelése
külpolitikai problémákat Magyarországnak.
    
    - Kétségtelen jelei vannak annak, hogy komplikációk felléptek.
    
    Például gondolom azt, hogy a Romániával való kapcsolat annyira
teljesen negatív, az annak is tulajdonítható, hogy a román
vezetőség és Ceausescu fél a magyar reformoktól. Tehát nemcsak
nacionalista álláspontja miatt.
    
    Azonkívül tudjuk azt különböző interjúkból, amiket magyar vezetők
adtak, hogy a Csehszlovákiával való kapcsolat nagyon komplikált
azért, mert a csehszlovák vezetőség tart attól, hogy ami történik
Magyarországon, az valahogy ragályos lesz és átragad
Csehszlovákiára.
    
    Feltételezem, hogy olyan pártok, mint mondjuk a Kínai Kommunista
Párt vagy a Jugoszláv Kommunista Párt, nem veszik jónéven azt, hogy
ki lett mondva Magyarországon: ezek a pártok vagy ezek vezetői
kérték a Szovjetuniót, katonai intervencióval véget vessen a magyar
forradalomnak. És más komplikációk is lehetnek, amikről nem tudunk.
    
    Gondolom, az egyik fő kérdés az, hogy amennyiben a magyar
forradalmat forradalomnak nyilvánítják, akkor annak elnyomása és
különböző más, hasonló mozgalmaknak az elnyomása mind
ellenforradalmi lesz. Tehát mindenhol fennáll az a kérdés, hogy
tulajdonképpen joga van-e részben egy pártnak nem hallgatni a
társadalomra, és mindenki ellen saját politikáját vezetni, részben
a Szovjetuniónak interveniálni, hogyha ez valamilyenképpen meg lesz
akadályozva.
    
    - Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországra
vonatkozna ez az elítélés, hanem Csehszlovákiára 1968-ban is, amely
esetben a jelen csehszlovák vezetés, amely még mindig 1968-tól
veszi a legitimitását, ugyancsak elveszíti azt.
    
    - Ha Moszkva elismerné azt, amit a magyar párt elhatározna, hogy ez
forradalom volt, amit levertek, azt jelenti, a szovjet intervenció
ellenforradalmi volt, aminek az a jelentősége, hogy akkor a
csehszlovákiai intervenció is ellenforradalmi volt, tehát a
csehszlovák mai vezetőség,, amely akkor jött hatalomra, szintén
ellenforradalmi.
    
    - Amíg a külkapcsolatok szempontjából érthető a hon aggodalma 1956
átértékelését illetően, a belpolitika vetületében ez egészen
másként néz ki. Pozsgay nem véletlenül keltette ezt a vihart, annak
minden személyes és egyéb kockázatát vállalva.
    
    - Én úgy látom, a magyar reformerek szempontjából a szoros
kapcsolat ötvenhat és a többpártrendszer között abban áll, hogy ők
a sztálinizmust nem azért kritizálják, vagy csak azért kritizálják,
mert mondjuk koncentrációs táborokat csinált, mert embereket
meggyilkolt, mert mindenkinek jogait elvette stb., hanem ez a
kritika sokkal messzebbre ment.
    
    Azt nevezik sztálinizmusnak és sztálinista rendszernek, ami
tulajdonképpen az egypártrendszer. Tovább mennék és azt mondanám,
hogy tulajdonképpen itt nem is Sztálinról van szó, mert elvégre az
egypártrendszer még Sztálin előtt létezett, vagy legalábbis akkor,
amikor Sztálin nem volt egyeduralmon a Szovjetunióban, és a
sztálinista nevet azért teszik rá, hogy tovább ne menjenek a
kritikával.
    
    Hogyha a mai magyar reformmozgalom tulajdonképpen folytatása egy
népi forradalomnak 1956-ban, akkor megvannak a történelmi gyökerei,
és akkor be tudja bizonyítani azt, hogy az egész rendszert - úgy,
ahogy Magyarországon létrejött a negyvenes évek végén - meg kell
változtatni, és hogy ez volt mindig a reform célja és a magyar
társadalom érdeke.
    
    Ha ezt hivatalosan összekötik Magyarországon, az ötvenhatot és a
többpártrendszert, akkor azt jelenti, hogy valamiképpen, legalábbis
Magyarországon létrejött a kapcsolat, tehát a szükségszerűsége
annak, hogy az egypártrendszert befejezzék, és többpártrendszert
hozzanak létre. Ezért annyira nem elfogadható ez olyan helyeken,
ahol a sztálinizmust más definíció szerint elítélik, de viszont az
egypártrendszert nem. +++


1989. február 20., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:

"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD