|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Vita az MSZMP vezetői között
|
München, 1989. február 5. (SZER, Világhíradó) Az ország közvéleményét immár jó egy hete izgalomban tartja az a vita, amely az MSZMP vezetői között bontakozott ki Pozsgay Imre ama kijelentése miatt, hogy az 1956-os forradalom népi felkelésnek minősül. Krassó György összefoglalja mindazt, amit a Pozsgay- kijelentés nyomán támadt vitáról tudni érdemes. - A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott reformpolitika. A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná. Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé állítani, és ha megkapják a hatalmat, egyszerre kellene megoldást találniuk a megoldhatatlan gazdasági csődre, és a saját programjuknál messzemenően radikálisabb társadalmi mozgalmak kezelésére. A helyzet nem új. Ugyanezzel a dilemmával kellett és kell szembenéznie minden szomszédos kelet-közép-európai ország kommunista vezetőségének, és már 33 évvel ezelőtt az akkori magyar pártvezetésnek is. A hasonlatosság szembetűnő, s ezért nem meglepő, hogy a magyar párt mai reformistái éppen ennek az időszaknak, 1956- nak értékelését választották ki harci terepül -, egyben bizonyítva azt is, hogy mindenfajta igazi megújulás, és a nemzettel való megegyezés csak a forradalom elismerésén alapulhat. A vita tehát elsősorban nem arról folyik, hogy 1956 októberében forradalom, ellenforradalom, nemzeti, demokratikus, vagy népfelkelés volt-e - ezt egyébként a magyar nemzet minden tudományos bizottság nélkül is kezdettől eldöntötte már - hanem a jelenről. Arról, hogy a párt milyen politikát folytasson, hogyan kerülhet el egy újabb robbanást, hogyan biztosíthatja saját túlélését -, és mindezzel szoros összefüggésben arról, hogy személy szerint ki a legalkalmasabb a kialakításra váró pártirányvonal képviseletére. Pozsgay Imre január 28-i politikai kihívást jelentő rádió-interjúja óta - pro és kontra - számos nyilatkozat hangzott el. Elsőként Németh Miklós miniszterelnök és Grósz Károly pártfőtitkár, majd óvatosabban Lukács János KB-titkár, Szűrös Mátyás és Tőkei Ferenc pszichológus (?), az 1956-ról szóló állásfoglalást kidolgozó történelmi albizottság tagja ítélte el Pozsgay lépését - amíg Pozsgay Imre Hódmezővásárhelyen védte magát. A tegnapi nap újabb eseményeket hozott. Nagy Imre, a KISZ első titkára - aki egyben a párt Központi Bizottságának is tagja - Zalaegerszegen beszélt, de igyekezett elkerülni az egyenes állásfoglalást a pártvitában. Grósz Károly Székesfehérvárott szerepelt pártaktíva-ülésen, de beszédét a rádió nem közölte. Megszólaltatta viszont a rádió a 168 óra című adásában Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, majd Vásárhelyi Miklóst, Nagy Imre volt sajtófőnökét és vádlott-társát, a televízióban Losonczy Géza, és Maléter Pál özvegye beszélt a perről és férjük meggyilkolásáról, a Magyar Rádió pedig ma reggel Hornyák Tiborral, az Újpesti Forradalmi Bizottság egyik - annak idején életfogytiglani börtönre ítélt - tagjával készített interjút. A Budapesti Filmszemlén bemutatták Ember Judit mindeddig dobozba zárt filmjét, a Nagy Imre csoport romániai deportálásának történetét felelevenítő Menedékjogot, és lejátszották a Fekete Doboz elnevezésű független forgatócsoportnak 1988. június 16- ikáról, a párizsi Pere Lachaise temető emlékünnepségéről, és a budapesti tüntetés rendőri szétoszlatásáról készített video- filmjét. A Központi Bizottság ülése előtt 'minden bizonnyal ez befolyásolni fogja a közhangulatot. A pártvita a szó szoros értelmében kikerült az utcára is. Különböző ellenzéki csoportokhoz tartozó fiatalok tegnap a Nyugati pályaudvar aluljárójában több ezer aláírást gyűjtöttek össze Pozsgay Imre támogatására. Tegnap közölték először az 1956-ról szóló állásfoglalást kidolgozó történelmi albizottság tagjainak nevét is. Az albizottság elnöke Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a párt Központi Bizottságának tagja, Horn Gyula külügyi államtitkár, KB- tag, a már említett Tőkei Ferenc filológus (!) és Ormós Mária, a pécsi egyetem rektora, ugyancsak a Központi Bizottság tagja. A felkért szakértők között szerepel Balogh Sándor, a Központi Bizottság Párttörténeti Intézetének igazgatója, és Hajdú Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa is. Berend T. Iván a tegnapi magyar sajtóban közzétett írásában, és a rádiónak adott interjújában többek között Molnár Erik és Lukács György 1957-es állásfoglalásaira hivatkozva védelmezte a történelmi albizottság véleményét, amely 1956 eddigi értékelését leegyszerűsítettnek tartja, és népfelkelésnek minősíti az eseményeket. Berend T. Iván interjújának legfontosabb része azonban az 1956-os elementáris társadalmi robbanás okainak elemzése volt. A robbanáshoz az vezetett - mondotta Berend -, hogy a párt konzervatív erői kiszorították a vezetésből a reformokat képviselő szárnyat. A továbbiakban - Kádár János számos érdemének hangoztatása mellett - Berend T. Iván megállapította, hogy az elmúlt 30 év megőrizte a sztálinista intézményrendszert, és nem volt képes következetes reformpolitikára. Mindezekkel a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a jelenlegi pártvita leglényegesebb pontjaira mutatott rá. Nem a múltról, hanem a jelenről beszélt. A Központi Bizottság pénteki ülésén ugyanezekről a kérdésekről kell dönteni -, arról, hogy a reformpártiak vezető szerephez juthatnak-e, vagy ismét kiszorítják őket a hatalomból. A Központi Bizottság azonban túlságosan megosztott ahhoz, hogy képes legyen egyértelmű döntésre. Látva ezt, a párttagság is a Veszprém Megyei Pártbizottság tegnapi ülésén egyhangúan úgy döntött, hogy újabb országos pártértekezlet vagy pártkongresszus soron kívüli összehívására kéri fel a párt Politikai Bizottságát. +++
1989. február 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|