Rendszerváltás és az MTI

	A parlament ülése
Washington, 1989. január 11. (Amerika Hangja) - A magyar parlament ma elsöprő többséggel elfogadott két törvényjavaslatot, amely garantálja a gyülekezési szabadságot, valamint a független csoportok, illetve szervezetek alakítását. Amerika Hangja kiküldött munkatársa, Jolyon Naegele jelenti a magyar fővárosból: - A magyar Országgyűlés újabb lépést tett a parlamentáris demokrácia felé: engedélyezte a politikai pártok, szakszervezetek és békés szándékú társadalmi csoportok megalakítását. Leszögezte azonban, hogy ezek nem fenyegethetik a nemzetbiztonságot. A gyülekezési szabadságra vonatkozó határozat biztosítja a tüntetéshez való jogot, kimondva, hogy a gyűlések, illetve a tömegmegmozdulások szervezőinek előzőleg írásban kell tájékoztatniuk a hatóságukat szándékukról, de nem kell előzetes rendőrségi engedélyért folyamodniok. A 387 parlamenti képviselő közül mindössze 6 szavazott a csoportosulási szabadságra vonatkozó törvényjavaslat ellen, míg 24- en tartózkodtak. A gyülekezési szabadságot legalizáló törvényjavaslat ellen heten szavaztak, 16 tartózkodással. Arról is szavaztak, hogy lehet-e tüntetni a Parlament épülete körül. Ezt ugyan elvetették, de 49 képviselő a többséggel szemben foglalt állást, míg 17 tartózkodott a szavazástól. A ma elfogadott törvényjavaslat ugyanakkor leszögezi, hogy mindazokat, akik megfenyegetik tüntetések és tömegmegmozdulások szervezőit és résztvevőit, illetve azok ellen erőszakot alkalmaznak, bíróság elé állítják, és egyévi szabadságvesztésre ítélhetik. Ez a rendelkezés nyilván annak megakadályozására irányul, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazzon békés tüntetések résztvevői ellen. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a parlament előtti expozéjában rámutatott arra, hogy a politikai pártok megalakítása nem jogi kérdés, és a szabad csoportosulásokat engedélyező törvény nem akadályozhatja meg ilyen pártok megalakítását. Kulcsár szerint az új törvény mindössze megfelelő keretet biztosít valamennyi mozgalom, érdekképviseleti csoport és szellemi áramlat számára, hogy békés és rendezett körülmények között részt vehessenek a politikai életben. Az igazságügy-miniszter elmondotta, hogy a Magyarországon működő politikai csoportosulások - így például a Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége - bár gyakorolhatja bírálati jogát és javasolhat alternatív elképzeléseket, még nem rendelkezik átfogó programmal. Kulcsár szerint a magyar kormány nem fél attól, hogy ezek a csoportok valamikor a jövőben a politikai hatalomért is kampányt indítanak. A különböző politikai pártok engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozása még folyamatban van, és ennek tervezetét augusztus 1-ejéig kell előterjeszteni. Ez a törvény kizárólag az 1990-es választásokra vonatkozik. Ugyanakkor az új magyar alkotmány kialakítására vonatkozó törvénytervezet is kidolgozási folyamatban van, és a magyar igazságügy-miniszter erről riporterünk kérdésére a következőket mondotta: - Nem kívánja az alkotmány jelenlegi felfogásában - hangsúlyozom: - külön definiálni a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét, minthogy ez nem jogi kérdés, hanem politikai kérdés. Ugyanez áll bizonyos értelemben a munkásosztályra is. Az alkotmány feltehetően nem fog vállalkozni arra, hogy egy társadalomképet írjon le. Az alkotmány arra kíván vállalkozni, hogy néhány olyan alapelvet állapítson meg, amelynek az állami szervezetek tevékenységében érvényesülniük kell - mondotta Amerika Hangjának tett budapesti nyilatkozatában Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter. Nem egészen 24 órával a parlamenti szavazás előtt Jolyon Naegele, Amerika Hangja kelet-európai tudósítója a budapesti Parlament épületében interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel is. Most ezt a beszélgetést hallják: - Miért kellenek külön törvények a pártok és a szakszervezetek számára? Tényleg szükség lenne erre az elválasztásra? Miért ilyen fontos kérdés ez most? - Kezdem a szakszervezetekkel. A szakszervezetek maguk követelték ezt ki a törvényhozástól: hogy rájuk külön szabályok vonatkozzanak. Ez azonban nem jelenti, hogy kivonhatják magukat a mai egyesülési törvény alól. Tehát nem születhet olyan szakszervezeti törvény, amelyik az emberi jogoknak bármilyen ponton ellentmond - akár ennek a mai meghozandó törvénynek. Én magam azon a véleményen voltam, hogy nem kell külön szakszervezeti törvény, de tudomásul vettem, hogy számukra ez fontos. Gyanítom, hogy ebben némi kis presztízsvita is van - de a szakszervezetek nem sejtik, hogy ezzel veszedelmes dolgokat is magukra vállalhatnak. Hiszen az állam olyan beleszólását teszi törvényhozói úton lehetővé, amit talán nem is igényelt volna ez az állam. Mindennek ellenére én azért vigyázni fogok rá, hogy ilyen ne történjen a szakszervezetekkel. 1989. január 11., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »