|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Angol sajtó az Országgyűlésről
|
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó törvényeket úgy jellemezte, mint amelyek garantálják az emberek vitathatatlan jogait, és jelentős lépést képviselnek a törvény uralmán alapuló állam felé. Az egyeduralmon alapuló társadalomnak immár nincs helye - folytatta. Az új törvények legalizálják az alternatív és ellenzéki csoportok egész sorát, melyek robbanásszerűen alakultak meg, többé- kevésbé az utolsó másfél év során. E csoportok legtöbbje radikális politikai változást szorgalmaz, közöttük a szabad választásokat és a nyugati mintájú demokráciát. Az új törvény - legalábbis elméletben - elismer más politikai pártokat is - jóllehet egyelőre nem engedi azok egyikének működését sem mindaddig, amíg újabb törvényhozásra nem kerül sor arra vonatkozóan: milyen szerepet is játszhatnak? Parlamenti képviselők nyomására a kormány beleegyezett, hogy azonnal megkezdje az ilyen törvényjavaslat kidolgozását, hogy azután augusztus végéig a parlament elé terjessze. Ha a kormány elfogadja: ahhoz, hogy az alternatív pártok részt vehessenek az 1990-es választásokon időre van szükségük a kellő felkészüléshez. Amióta az igazságügy-miniszter tavaly első ízben jelentette be az egyesülési szabadságra vonatkozó törvények elgondolását - tehát a többpártrendszer lehetőségét - a vezetőség tagjai egymástól meglehetősen különböző értelmű nyilatkozatokat tettek ennek kilátásairól. A legfontosabb vita most a kidolgozás alatt álló új választási törvényekre fog összpontosulni. Eközben a hatóságok tárgyalásokba kezdenek majd több alternatív csoporttal az együttműködés lehető módjairól, és a Politikai Bizottság egyik befolyásos tagja kijelentette, hogy szó lehet esetleg valamiféle koalícióról is. - A mai brit lapok is különös figyelemmel kísérik a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Hallgassák meg kollégám válogatását négy lapból: - A nagyobb fajsúlyú lapok - a Times kivételével - mind foglalkoznak Magyarországgal, illetve a tegnap megkezdődött budapesti parlamenti ülésszakkal. Ezeknek a cikkeknek már a címe is sokat elárul arról, hogyan értékelik a Kelet-Európában, illetőleg Magyarországon zajló politikai fejleményeket. A baloldali Guardianban a cím: A magyar párt a hatalom megosztására készül - mármint az ellenzékkel -, az alcím pedig: Várakozások szerint megszavazzák a független politikai csoportosulásokról szóló törvényt. Érdekes módon ugyanilyen optimista hangnemet üt meg a brit politikai színskála másik végén elhelyezkedő Daily Telegraph, a kormányhoz közelálló lap. Budapest párbeszédet ajánl az ellenzéknek. A párbeszéd szót idézőjelbe tette a lap. Az Independent a pártállásoktól valóban független, politikailag középutasabb, mértéktartóbb. Címe: A pluralizmus-törvény a magyar ellenzéket vákuumba kényszeríti. A Financial Times pedig - híven profiljához - odafigyel az anyagiakra is. A szigorintézkedésektől sújtott szkeptikus magyarok politikai reformot várnak. A négy lap közül csupán a Financial Times tudósítása nem érkezett közvetlenül Budapestről. Leslie Colitt Berlinből küldte jelentését, amely csupán beharangozza a jelen parlamenti ülésszakban megtárgyalandó gyülekezési és egyesülési törvényjavaslatokat, majd rátér a gazdasági helyzetre. Az élelmiszerek, a gépkocsi, a gyógyszerek, a közlekedés árának emelését említi, a reálbérek csökkenését, a magas inflációt - mindezt magyar forrásokból származó adatokkal. Közli, hogy a kormány szerint az áremelések elkerülhetetlenek, s hogy 1987-ben a Magyar Televízió szerint a lakosság 18 százaléka élt a létminimum alatti szinten. Végül a Financial Times Pozsgay Imre kaposvári értelmiségiek előtt e héten tartott beszédéből azt szűri le, hogy Pozsgay már nem támogatja a korábbi lelkesedéssel a többpártrendszer bevezetését. Visszatérve a derűlátó lapokhoz: a Guardian Budapestről keltezett cikke azzal kezdődik, hogy tegnap Magyarország már majdnem rálépett arra az útra, amely kelet-Európához a kommunista párturalom monopóliumának a megdöntéséhez vezethet. Majd így folytatja: A független politikai csoportosulásról szóló törvényről ma szavaznak, általában a törvény elfogadását várják, s az egyik felszólaló szerint ez a sztálinizmus végét jelenti. A Daily Telegraph tudósítója - a cikk címéhez híven - a párt és az ellenzék viszonyával kezdi. A párt készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen független ellenzéki csoportokkal, s ez koalícióhoz vezethet - mondta Berecz János ideológiai főnök tegnap a televízióban - írja a Daily Telegraph. A tegnapi parlamenti eseményeket közelről figyelő tudósítók közül egyedül az Independentnek író Karács Imre szemléli az eseményeket egyszerre mindkét oldalról. A gyülekezési és egyesülési javaslat ismertetése után a tudósító megjegyzi, hogy az új törvény egy csapásra megbénítja a leendő ellenzéki pártokat, egészen az azok szerepét tisztázó - jóval későbbi - új törvény megjelenéséig. Az új választási törvény ugyancsak csapdát rejteget - írja az Independent - mert a jelöltek kiválogatásával megbízott testületeket a párt támogatóiból állítják össze. Az 1990-ben életbe lépő új alkotmány nem írja már elő a kommunista párt elsőségét, de többek félelme szerint a választói rendszert úgy manipulálják majd, hogy a párt megtartsa vezető szerepét - így az Independent. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|