 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
 |
A nemzeti ünnepek
|
(Demszky Gábor)
München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Folyamatban van egy
idő óta a nemzeti ünnepek rehabilitálása Kelet-Európában. Az
Országgyűlés patrióta gesztussal lepte meg legutóbbi ülésén a
magyar társadalmat. A jövő évtől március 15-e állami ünnep, és
munkaszüneti nap. Ezentúl nemcsak a diákság fogja megünnepelni a
forradalom és szabadságharc évfordulóit. 1848 nemzeti külsőségei az
iskolákból a közterekre kerülnek, a felvonulók között pedig ott.
lesznek valamennyi nemzedék képviselői mellett a pártszervezetek, a
KISZ - és egy rádióközlemény szerint a párt igényt tart az újonnan
alakult független szervezetek közreműködésére is.
Két valódi nemzeti ünnepnapunk közül az egyik mostantól államilag
elismertté vált. A másik: október 23-a maradt ami volt, és nem
nehéz előre látni, hogy a kormányzó MSZMP rossz lelkiismerete, s az
aktualizált 1956-os követelések továbbra is ütközni fognak ezen a
napon. Az ünnepek közötti hangsúly-eltolódás a politikai közélet
dinamizálódásából következik.
De mire véljük ezt a szép, nemzeti gesztust? Petőfi koszorúit az
elmúlt másfél évtizedben csak a diákság helyezte el az
emlékhelyeken, a hatalom képviselői pedig csak járőrkocsikban és
rendőrkordon formájában voltak jelen. 1972-ben még többéves
börtönbüntetéseket osztottak ki a megemlékezés szónokjára és
hangadóira, és érdemes megjegyezni, hogy a rehabilitálásuk most sem
merült fel.
Az elkövetkező években iskolai kizárásokkal és figyelmeztetésekkel
szegték a diákság ünneplő kedvét. Az 1980-as évek eleje óta mégis
minden évben független demonstráció színhelye volt Budapest. A
rendőri beavatkozás 1986-ban volt a legbrutálisabb. Az esti
felvonulás szétverésére mint a "Lánchídi csatára" emlékeznek a
résztvevők. A házkutatások és őrizetbe vételek is évek óta
forgatókönyvszerűén ismétlődnek.
Az idei március 15-ikét hét társammal együtt én magam is a kőbányai
Gyűjtőfogházban ünnepeltem. Kézenfekvő, de túlságosan egyszerűsítő
az a magyarázat, mely szerint a felvonuló diákok ezrei vívták ki
március 15-ike nemzeti ünnepként való elismerését.
A Politikai Bizottság és a parlament döntése inkább hangulatjavító
intézkedés. A nyugati határon megszüntetett műszaki zár, az
alternatív katonai szolgálat engedélyezése, a korábbinál
liberálisabb útlevéltörvény - nos ezek azok a politikai döntések,
amelyeknek a bővülő sorában most már a március 15-i ünnep is
megemlíthető.
De a magyar parlament döntésének nemzetközi előzményei is
figyelemre érdemesek. Ugyanis északi KGST-szomszédaink is hasonló
irányban mozdulnak el a korábbi internacionalista álláspontjukról.
Ebben az évben volt a cseh függetlenség és a köztársaság
kikiáltásának 70. évfordulója. Az évforduló tiszteletére október
28-át csehszlovák nemzeti ünneppé nyilvánították. +++
1989. január 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|