|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (1. rész)
|
1990. október 16., kedd - A honvédelemről szóló 1976. évi I.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával
folytatódott kedden az Országgyűlés második munkanapja.
A tervezet általános vitájának megkezdése előtt napirenden kívül kért szót Horváth Aladár (SZDSZ), aki a cigányokat a közelmúltban ért atrocitások ellen emelt szót. Az eseteket felelevenítve emlékeztetett arra, hogy Putnokon éppenséggel rendőrök alkalmaztak erőszakot cigányemberekkel szemben, kisebbségi mivoltuk okán. Kalocsán négy alkalommal ért támadás vétlen embereket, köztük egy 12 éves gyermeket. Egerben - tudatos rémhírterjesztők bujtogatására - csaknem 200-an támadtak cigány családokra. Miskolcon felheccelt fiatalok követtek el hasonló cselekményeket. A képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy a rendőrség képtelen volt kellően határozott lépésekkel gátat vetni az erőszakoskodásnak, s emiatt vétlen emberek kerültek veszélybe pusztán azért, mert cigánynak születtek.
Horváth Aladár figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a kisebbségben élő csoportok elkeseredésükben esetleg erőszakkal válaszolnak az őket ért bántalmazásra. Rámutatott: nyilvánvalóan, egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja, hogy kisebbségi zavargásokat provokáljon Magyarországon.
Nem kevésbé riasztó perspektíva, hogy az ország válságos állapota az elszegényedő tömegeket az erőszak, a bűnbakkeresés felé sodorhatja. E fenyegető veszély láttán Horváth Aladár e szavakkal fordult a törvényhozás felé: ,,Ne hagyjuk, hogy a kisebbségeket bűnbakká tegyék Mindannyian együtt alkotjuk a nemzetet; egyenjogú polgárai vagyunk e hazának. Közös érdekünk, hogy itt mindenki biztonságban, otthon érezhesse magát, függetlenül attól, hogy a kisebbséghez vagy a többséghez tartozik. Büntessék meg, vonják felelősségre azokat, akik a törvény ellen vétenek, de senkit se bélyegezzenek bűnözőnek pusztán egy kisebbségi csoporthoz tartozása miatt. Nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek ,, A képviselő felszólította a felelős politikai erőket, pártokat arra, hogy határozottan lépjenek fel a cigány kisebbség megsértőivel szemben, segítsenek békét szerezni a megtámadott közösségeknek. Jöjjenek lecsendesíteni az indulatokat. Egyben felhívott minden cigányt arra, hogy erőszakra ne válaszoljanak újabb erőszakkal. Ellenben éljenek a jog és a törvényesség eszközeivel. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (2. rész)
|
A parázsló társadalmi indulatokra figyelmeztető felszólalás azonnali válaszra késztette a belügyi tárca jelenlévő képviselőjét. Morvay István államtitkár emlékeztetett arra, hogy a belügyminiszter a minap nyilatkozatban ítélte el a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokat. Megígérte: a Belügyminisztérium a feszültségek enyhítésére megteszi a szükséges intézkedéseket.
Áttérve a napirendre, megkezdődött a honvédelmi törvény módosításának tárgyalása. A mindössze 12 törvénycikkből álló módosító törvényjavaslat rövidsége ellenére meglehetősen hosszas koncepcionális vitát váltott ki. (A Parlament munkáját nyomon követő tudósítók szerint bíztató jelnek ígérkezik, hogy a személyeskedő sértésektől sem mentes választási harc után viszonylag higgadt, tárgyilagos hangnemben csaptak össze a tartalmukban egyébként igen élesen különböző nézetek.)
A vita elhúzódása, terebélyes volta (a törvényhozók a délelőtti órákban alig-alig végeztek a terítékre került javaslat általános tárgyalásával) főként azzal magyarázható, hogy a polémia jelentősége a konkrét módosító javaslatokon messze túlmutat, s jócskán érinti a a kidolgozás alatt álló magyar katonai doktrína egyes alapelemeit. Szűken értelmezve a módosításokat, ,,mindössze,, arról van szó, hogy egységesen 22 hónapra csökken a különböző szolgálati formák időtartama. A javaslat szerint 12 hónapra mérséklődik a sorkatonai szolgálat időtartama, s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a javaslat. Míg a polgári szolgálat esetében a fiatalnak folyamatosan 22 hónapot kellene teljesítenie. A vita az alternatív és a fegyveres szolgálati forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki. Míg Für Lajos honvédelmi miniszter expozéjában azt emelte ki, hogy az új szabályozás egységesen kezeli a jogokat és kötelezettségeket minden szolgálati forma esetében, addig a törvényelőkészítés során kisebbségben maradt véleményt tolmácsolva Mécs Imre (SZDSZ) éppenséggel úgy vélekedett: az eltérő ütemezés miatt nagyobb teher hárul a polgári szolgálatot választó fiatalokra. A törvényhozók figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács ajánlását, miszerint az alternatív formák szolgálati ideje nem haladhatja meg a sorkatonai szolgálat tartamának másfélszeresét. A polgári szolgálat esetében ez 18 hónap lenne a jelenlegi 22-vel szemben. Mécs Imre szerint a 18 hónapos polgári szolgálat éppen elég hosszú és megterhelő lenne ahhoz, hogy visszatartsa a kibúvókat keresőket. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 15:50
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (3. rész)
|
Sérelmesnek találta azt is - s az ellenzéki képviselők sokaságának felszólalásai is támogatták ebben -, hogy az alternatív szolgálatot kérőknek továbbra is bizottság előtt kell számot adniuk elhatározásuk lelkiismereti mozgatórugóiról. Számos felszólaló szerint képtelenség, hogy egy komisszió vájkáljon az ember lelkiismeretében; ez a döntés az embert alanyi jogon illeti meg.
A vita ezen a ponton forrósodott fel. A kormánykoalíció pártjai - bár képviselőik nem vitatták el a lelkiismereti döntés jogát - szemmel láthatóan valamiféle garanciát kívántak fenntartani a törvényben a fegyveres szolgálat alól ,,kibújók,, számának növekedése ellen, ami aggodalmaik szerint a hadsereg szétzilálódásával fenyegethet. A vitának ez a vetülete már jócskán érintette a készülő magyar katonai doktrínát is, hiszen a honvédség szükséges létszámáról, a kiképzés kellő mértékéről, a hadsereg szükséges felszereltségéről csak a nemzeti célok függvényében lehetne felelősen dönteni. Ezzel kapcsolatban egyfajta stratégiai előcsatározásnak is beillett Mécs Imre és Csurka István (MDF) vitája. Az SZDSZ képviselője történelmi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: Magyarországot csak akkor vagyunk képesek megvédeni, ha békében élünk - önmagunkkal és szomszédainkkal egyaránt. Wachsler Tamás, a Fidesz képviselője a gondolatot továbbfűzve úgy fogalmazott: a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika. Éppen ezért nem szerencsés a körkörös védelem stratégiájának ötlete. Csurka István ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy csak az az állam képes jó külpolitikát folytatni, amelyik biztos védelemmel rendelkezik. A külkapcsolatok építését belső erővel kell alátámasztani. Figyelmeztetett arra: a demokrácia nem jelentheti azt, hogy egy társadalomnak le kellene fegyvereznie önmagát; ez pusztán a társadalom betegségének tünete lenne. Nem lehet cél a hadsereg leépítése, meggyöngítése. Ennél is erőteljesebben fogalmazott Borz Miklós (FKgP). Szerinte a VSZ szétesésével Magyarország olyan, tömbön kívüli országgá válik, amely senkire és semmire sem támaszkodhat határai védelmében. Csak önmagára számíthat, s kizárólag megfelelő erejű hadsereggel képes szavatolni határai védelmét. Az átfogó ismereteket nélkülöző vita láttán Király Béla független képviselő követelte: mihamarabb bocsássák társadalmi vitára a magyar honvédelmi doktrína tervezetét, amely eddigi benyomásai szerint ,,suba alatt,, készül - megengedhetetlen módon.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját a kedd délutáni interpellációk után folytatják. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 16:16
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja - délutáni összefoglaló
|
1990. október 16., kedd - Külpolitikusoktól ismert
szófordulattal élve ,,héják és galambok,, szócsatájává vált a keddi
országgyűlési munkanap, amikor is a honvédelemről szóló 1976. évi I.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a
képviselők. A készülő magyar katonai doktrína körüli vita
bontakozott ki az egyébként nem túl vaskos törvénytervezetről
megfogalmazott véleményekben. A kormánykoalició pártjaihoz tartozó
képviselők nagyrészt aggodalmaikat fejezték ki a hadsereg esetleges
szétzilálódása miatt, s kifejtették: nem lehet cél a magyar
hadsereg leépítése, meggyöngítése. Az ellenzéki, liberális nézeteket
valló képviselők viszont jórészt azon gondolatkörbe csoportosították
mondanivalójukat, mely szerint: Magyarországot csak akkor vagyunk
képesek megvédeni, ha békében élünk - önmagunkkal és szomszédainkkal
egyaránt. Megfogalmazták azt is: a leghatékonyabb védelem a jó
külpolitika.
A polémia messze túlmutatott a konkrét módosító javaslatokon. A módosítások lényege különben, hogy egységesen 22 hónapra csökkenne a különböző szolgálati formák időtartama. A javaslat szerint 12 hónapra mérséklődik a sorkatonai szolgálat időtartama, s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a javaslat. Míg a polgári szolgálat esetében a fiataloknak folyamatosan 22 hónapot kellene teljesíteniük. A vita elsősorban az alternatív és a fegyveres szolgálati forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki.
A törvényjavaslat általános vitája a kedd délutáni interpellációk után folytatódik.
Délután 16 óráig 11 interpelláció és két kérdés hangzott el. Az interpellációk között az egyik leghangsúlyosabb Kertész Zoltán (SZDSZ) képviselőé volt, amely a magyar mezőgazdaság alapkérdésére, az élelmiszertermelés és értékesítés helyzetére hívta fel a figyelmet. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszát a képviselő nem, a Parlament azonban minimális többséggel elfogadta.
A déli ebédszünetben Horváth Balázs belügyminiszter a kormány nevében tartott tájékoztatót az önkormányzati választások értékeléséről. Nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy a helyi önkormányzatokba nagyobb többségben független, illetve ellenzéki jelöltek kerültek be, mert mint mondotta: az önkormányzatoknak pártoktól függetlenül kell tevékenykedniük. (MTI)
1990. október 16., kedd 16:33
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután az interpellációk meghallgatásával folytatta munkáját. Palotás János MDF-es képviselő az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan fordult a pénzügyminiszterhez: deklarálják, hogy az új ÁFA törvény változtatni kíván a nyugtaadási kötelezettség jelenlegi módján. Az interpelláló képviselő nem, Országgyűlés viszont elfogadta a miniszter válaszát.
Miután Ungár Klára (Fidesz) interpellációja elmondásától visszalépett azzal, hogy ügyében a Pénzügyminisztérium remélhetőleg már megtette a szükséges intézkedéseket, Kis Zoltán (SZDSZ) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez fordult kérdésével a veszélyes hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása és a korábbi illegális lerakótelepek felszámolása ügyében. Azt firtatta: kidolgozta-e már a tárca erre vonatkozó tervét, s a kirótt bírságok mekkora hányadát szándékoznak környezetvédelmi célokra fordítani. Keresztes K. Sándor válaszában kiemelte: feltérképezik az illegális telepeket, amelyek száma 3-10 ezerre tehető, s tervet dolgoznak ki a veszélyek elhárítására. Évente egyébként 600 millió forint folyik be kasszájukba a bírságokból; a teljes összeget környezetvédelmi beruházásokra fordítják. Kis Zoltán a választ nem fogadta el, azzal, hogy nem hallott igazán konkrétumokat; a plenáris ülés ezzel szemben elfogadta azt.
Szarvas Béla és Kelemen József MDF-es képviselők a pénzügyi és a földművelésügyi tárca vezetőitől vártak választ arra: milyen intézkedéseket terveznek az egri és a mátraaljai történelmi borvidék szőlőfelvásárlóinak pénzügyi megsegítésére. Rabár Ferenc ismertette döntésüket, miszerint valamennyi gazdálkodót, akiknek a borászat a fő tevékenysége, november 30-ig felvett hiteleik után egyszeri kamattámogatásban részesítenek. Sem az interpellálók- akik hiányolták a kamattérítés mértékének megjelölését-, sem az Országgyűlés nem fogadta el a miniszteri választ.
A miniszterelnökhöz interpellált Hatvani Zoltán SZDSZ-es képviselő, a kormány területpolitikájának témájában. Az előző kormány pártpolitikának alárendelt területpolitikája szavai szerint a falvak pusztításában a bulldózereknél is hatásosabbnak bizonyult. Van-e a kormánynak pillanatnyilag kidolgozott területpolitikája? - tette fel a képviselő. A miniszterelnök távollétében megszólaló Horváth Balázs belügyminiszter igennel válaszolt. Az önkormányzatokról szóló törvény - vélekedett - önmagában is bizonyíték arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépése első pillanatától kezdve nagy horderejű kérdésnek tekinti a településfejlesztést. A képviselő nem, ellenben az Országgyűlés elfogadta a választ. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (5. rész)
|
Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a fegyveres polgári őrségek és a BM rendőri ezred tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Interpellációjában kifejtette: túl sok a polgári fegyveres őr, akik jórészt egykori munkásőrök, a volt MSZMP valamikori vezetői. Nem értett egyet a BM rendőri ezred tervezett nagyarányú fejlesztésével sem.
Horváth Balázs belügyminiszter válaszában elmondta, hogy a polgári fegyveres őrségnek ma már nincs munkáselnyomó funkciója. Stratégiailag fontos, jelentős ipari létesítményeket, közlekedési csomópontokat őríznek, így például a Paksi Atomerőművet. A készülő és a közeljövőben a Parlament elé kerülő rendőrségi törvény szűk határok közé szorítja a polgári fegyveres őrség tevékenységét is. A rendőrezreddel kapcsolatos kérdésre reagálva pedig elmondotta, hogy az interpelláló képviselő egy belső előkészítő anyagból merítette információit, így azok már nem érvényesek. Nem tervezik a rendőrezred jelentős fejlesztését, csupán szervezeti, személyi változtatásokkal kívánják korszerűsíteni. Az ezred kötelékébe tartozóknak egyébként jelentős közbiztonsági, közrendvédelmi, közúti ellenőrzési feladataik vannak. A választ az interpelláló képviselő és a Parlament elfogadta.
Glattfelder Béla (Fidesz) a képviselői munka akadályoztatása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez, nehezményezve azt, hogy a képviselők nem tekinthetnek be a kormány által előterjesztendő törvények tervezeteibe, csak ha már a kormány elfogadta azokat.
Balsai István igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a világon sehol sem szokás, hogy a kormány teljes körű betekintést engedne belső, politikai, koncepcionális műhelymunkájába. A tájékoztatási kötelezettség a döntési folyamatot megelőző információkra nem terjed ki. A választ az interpelláló képviselő nem, a Parlament viszont elfogadta.
Jakab Róbertné (MSZP) a budapesti szlovák iskola és diákotthon életveszélyessé nyilvánítása tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. A miniszter nevében Beke Kata államtitkár válaszolt, s elmondta, hogy ez év nyarán megkezdték a 700 millió forintos minisztériumi beruházással készülő új iskola és kollégium alapozási munkáit, s várhatóan 1992 szeptemberéig elkészül a létesítmény. A meglévő intézmény rekonstrukciójához is hozzáláttak, és folyamatosan figyelemmel kísérik mind a felújítást, mind az új beruházás sorsát. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 18:06
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (6. rész)
|
A választ az interpelláló képviselő és a Parlament egyaránt elfogadta.
Kovács Pál (MSZP) az új társadalombiztosítási törvény koncepciója, a társadalombiztosítás ideiglenes önkormányzatának létrehozása és a Társadalombiztosítási Alap tárgykörében interpellált a népjóléti miniszterhez. Nehezményezte, hogy még mindig nem került a Parlament elé az új társadalombiztosítási koncepció. Surján László népjóléti miniszter válaszában arra hivatkozott, hogy nem volt ideje még megalapozott új társadalombiztosítási koncepciót kimunkálnia a tárcának. A társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy abban nemcsak a kormánynak, hanem az új önkormányzatoknak is részt kell vállalniok. Ezt a folyamatot szeretnék felgyorsítani. A választ a képviselő nem, a Parlament viszont elfogadta.
Kertész Zoltán (SZDSZ) az élelmiszertermelés és értékesítés tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A mezőgazdaságot érintő két súlyos gondra hívta fel a figyelmet: a tej-tejtermékek fogyasztásának csökkenésével együtt akadozik a tej felvásárlása, az év végéig megkötött szerződéseket sok helyütt nem újítják meg. A takarmányhiánytól való félelem és a kedvezőtlen jövedelmezőség miatt pedig a hústermelésben is jelentős visszaesés mutatkozik. A kormányhoz és az Országgyűléshez címzett kérdéssel válaszolt Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter: el kell dönteni szükség van-e magyar gazdaságra vagy nincs. Ha szükség van, akkor úgy kell az ágazatot dotálni, segíteni, hogy ez határozza meg a magyar népgazdaság helyzetét. Ezt követően részletesen elemezte a relatív tejtúltermelési válság okait, s sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a takarmányellátási nehézségek megoldása és az export jövedelmezőségének javítása érdekében hoztak. Válaszát a képviselő nem, a Parlament minimális többséggel elfogadta.
Béki Gabriella (SZDSZ) a fiatal munkanélküliek helyzetének javítása tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Győriványi Sándor munkaügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy kidolgozták már a pályakezdők munkába állításának programját. Elmondta, hogy a munkanélküliek száma az elmúlt év közepétől folyamatosan nőtt, s ez különösen hátrányosan érinti a pályakezdő fiatalokat. Szeptember végén a munkaügyi hivatalok 56 ezer elhelyezkedni nem tudó embert tartottak nyilván. Húsz százalékuk első munkahelyre váró fiatal volt. A kormányzat kiemelt feladatának tekinti a pályakezdők elhelyezkedését, s a Foglalkoztatási Alapból átcsoportosítással 200 millió forintot különítettek el e célra. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 18:16
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (7. rész)
|
A választ a képviselő nem, az Országgyűlés pedig elfogadta.
Az interpellációk után kérdésekkel fordultak a képviselők a tárcák vezetőihez. Szilassy Géza (MDF) az ország - különösen az elmaradott megyék - távközlési telefonfejlesztési lehetőségei felől érdeklődött. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter beszámolt arról, hogy hároméves program során 1993 végéig 50 százalékos fejlesztést hajtanak végre, vagyis mintegy 500 ezer előfizetőt juttatnak telefonhoz. A program az ország minden pontját érinti. A kazincbarcikai higanyszennyeződéssel kapcsolatos vizsgálatok eddigi eredményét tudakolta az ipari és a környezetvédelmi minisztertől Tóth István MDF-es honatya, s arról is érdeklődött: amennyiben a Borsodi Vegyi Kombinát áttérne új, higanymentes technológiára, támogatnák-e a beruházást, vagy elősegítenék-e a közvetlen külföldi hitelfelvételt. Bod Péter Ákos úgy vélte: a technológiaváltás további vizsgálódásokat igényel. A higanyszennyeződés okát, mértékét feltáró vizsgálatok pedig folynak, kutatják, miként lehet ártalmatlanítani a földbe jutott anyagot. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 18:18
|
Vissza »
|
|
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit (MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is. Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés keddi ülésnapja (9. rész)
|
Ezután országgyűlési határozatot fogadtak el arról: az év végéig meghosszabbítják az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelveknek érvényességi idejét, amelynek határideje szeptember 30-án lejárt.
Az ülésnap végéhez közeledve egy kisebb Házszabály-módosításról, illetve néhány mentelmi ügyben kellett még dönteniük a képviselőknek.
Az Országgyűlés elfogadta a Házszabály annak megfelelő módosítását, hogy az új képviselők mandátumának igazolását immár nem a mandátumvizsgáló, hanem a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság végzi.
A két mentelmi ügyben is gyors állásfoglalás született: mind Pozsgay Imre (MSZP), mind Szabó Lukács (MDF) mentelmi jogának fenntartása mellett határoztak a képviselők. Mint ismeretes mindkét képviselő ellen magánvádas eljárást kezdeményeztek, s ezért kérte kiadatásukat a bíróság. Pozsgay Imre ellen az emlékezetes ,,gomb-gate,, ügyben tett kijelentése miatt indítottak peres eljárást, míg Szabó Lukács ellen azért kezdeményezték ugyanezt, mert részt vett Debrecenben a Lenin-szobor, illetve a Tanácsköztársaság emlékmű eltávolításában, s ezzel úgymond anyagi kárt okozott.
A mentelmi ügyekben hozott országgyűlési határozatok után az elnöklő Szűrös Mátyás röviddel este fél hét előtt berekesztette az ülést. A törvényhozás - tekintettel a jövő hét eleji munkarend-változásra - legközelebb október 20-án, szombaton ül össze. (MTI)
1990. október 16., kedd 19:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|