|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (1. rész)
|
1990. augusztus 28., kedd - A társadalmi szervezetek kezelői
jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával
kezdte meg az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi
munkanapját. A Független Kisgazdapárt reggeli frakcióülése miatt
csak késéssel kezdhette meg munkáját a Parlament. Ezt szóvá is tette
az elnöklő Szabad György, mondván: a pártok frakcióülései nem
eshetnek egybe a plenáris tanácskozással. A precendens értékü ügyet
az elnök a Házbizottság elé viszi.
Napirend előtt a képviselők egyetértettek a kormány azon kérésével, hogy a Parlament sürgősséggel tárgyaljon a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról.
Ezután Horn Gyula, a Külügyi Bizottság elnöke kért szót, s ismertette a második bécsi döntés évfordulójával összefüggésben kialakult magyar-román viszonnyal kapcsolatos bizottsági nyilatkozatot:
"A magyar országgyűlés Külügyi Bizottsága alapvető fontosságu kérdésnek tekinti Magyarország és a szomszédos országok viszonyát. Meggyőződése, hogy a térség és Európa érdekeinek egyaránt az felel meg, ha Közép- és Kelet-Európa sokat szenvedett, egymással gyakran szembefordított népei a múlton felülemelkedve, jogos és vélt sérelmeiket félretéve közösen munkálkodnak a jószomszédi viszony megteremtésén, az együttműködés bővítésén. Az 50 évvel ezelőtti második bécsi döntés ismert következményei arra figyelmeztetnek, hogy a térség népei csakis maguk tudják viszonyukat tartós alapokra helyezni. Az évforduló alkalmából a Külügyi Bizottság leszögezi, hogy Magyarország, mint a helsinki záróokmány egyik aláírója, kizárja a fennálló európai határok erőszakos úton történő megváltoztatásának gondolatát. Egyidejüleg megerősíti azt az álláspontját, hogy a térség stabilitásának alapvető feltétele az emberi jogok, az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív és egyéni jogainak az ENSZ, valamint a helsinki folyamat vonatkozó dokumentumainak szellemében történő maradéktalan biztosítása. A bizottsága elítéli mindazon erőket, amelyek a bécsi döntés évfordulóját a magyar és a román nép közötti ellentétek felszítására igyekeznek kihasználni. Felkéri Románia Nemzetgyűlésének tagjait, az ország minden felelős politikai erejét, hogy ugyanebben a szellemben emelje fel szavát a szélsőséges, gyűlölködő megnyilvánulások, a hangulatkeltés ellen. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (2. rész)
|
Csakis a megbékélésre, a jószomszédi kapcsolatokra irányuló felelős magatartás szolgálja a magyar és a román nép érdekeit, a kelet- és közép-európai térségben zajló demokratikus változásokat, az egységes Európa megteremtését."
A képviselők a nyilatkozat tudomásulvétele után rátértek a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Balsai István igazságügyi miniszter az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében leszögezte: az állami tulajdonu ingatlanok kezelői jogának tartalma nem felel meg a piacgazdaságon alapuló jogrendszer elveinek. A kezelői jog - különösen az elmúlt időszakban - tisztázatlan helyzetet teremtett, az állam szinte alig tudta érvényesíteni tulajdonosi jogosítványait. A törvényjavaslat a tulajdonreform részeként megszünteti a társadalmi szervezetek kezelői jogát, s az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításának végleges rendezéséig, részükre ingyenes, átmeneti használati jogot enged az általuk jelenleg is kezelt ingatlanokra. A múlt rendszer prominens politikai szervezetei, illetőleg azok vagyonjogi jogutódai által kezelt ingatlanok száma - a kormány meggyőződése szerint - nincs összhangban a szervezetek súlyával, valóságos társadalmi szerepével. Ezért az általuk kezelt ingatlanok hasznosításából származó bevételek a továbbiakban az állami költségvetést illetik.
Az igazságügyi miniszter bejelentette: a kormány az ingatlanok hasznosításának végleges rendezésére eredetileg 1990. október végét jelölte meg, a határidő betartása azonban illuzórikussá vált, ezért egy hónappal későbbre, november végére tűzte ki az új időpontot. Hangsúlyozta: a kormány nem kívánja visszavenni ezen ingatlanok használati jogát, nem óhajt valamiféle államosítási eljárást bevezetni a társadalmi szervezetek terhére. Az ingatlanok többségét az önkormányzatok tulajdonába kívánja adni, s nyilvánvalóan lesz mód arra is, hogy egyes nagymúltú társadalmi szervezetek közvetlenül megkapják az általuk használt ingatlanok tulajdonjogát is. Ez különösen akkor lesz indokolt, ha az érintett ingatlanok éppen saját vagyonukból kerültek állami tulajdonba.
A költségvetési bizottság előadója, Matyi László a tervezettel egyetértett, kivéve azt a paragrafust, amely az MSZP-t is felsorolja azon szervezetek között, amelyek a használati jog körébe eső ingatlanok hasznosításából származó bevételeket a költségvetésbe fizetik. Az MSZP szerepeltetése ellentétes a pártokról szóló törvénnyel. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (3. rész)
|
Az általános vitában Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője leszögezte: az MSZP-t nem lehet kivenni a kezelői jog megszüntetésével érintett társadalmi szervezetek köréből. A fiatal demokraták álláspontja szerint az ingyenes használati jog semmiképp sem engedhető meg, ellenben, ha valamely szervezet szeptember 15-éig lemond a használatról, annak az addig terjedő időre se kelljen használati díjat fizetnie, méltányossági alapon. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szocialista Párt nem kíván a vitában részt venni. Az alkotmányos rendezést tartja iránymutatónak, ezért támogatja az előterjesztést. Hozzátette azonban, hogy az MSZP minden pártra, szervezetre azonos elbírálást kér. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) hiányolta, hogy a tervezet nem tartalmazza a szakszervezeti vagyon számvevőszéki felülvizsgálatát. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az MSZOSZ arra törekszik, hogy vagyonát részvénytársaságokba mentse, alapítványi vagyonná alakítva rejtse el a vizsgálat elől.
A vitának ezen a pontján ismét Orbán Viktor kért szót, ellentmondást látva a kezelői jog megszüntetése és az ingatlanok ingyenes használati joggá tétele között. Szerinte a párttörvény nem foglalkozik a pártok kezelői jogával, és ez minden bajok forrása. Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság elnöke felhívta képviselőtársa figyelmét arra, hogy e kérdésben a pártok gazdálkodására vonatkozó tézisek az irányadók. A pártok számára csak tulajdonuk hasznosítását teszi lehetővé, így egyértelmű, hogy ilyen tevékenységet egyetlen párt sem folytathat. A jogi kérdések vitájává alakult párbeszédet Dornbach Alajos zárta le azzal, hogy különbség van a használati és a haszonélvezeti jog között. A használati jog nem ruházható át, nem jelenti a bérbeadás jogát, és megfontolandónak tartotta, hogy szükség van-e egyáltalán a többek által kifogásolt inkriminált paragrafusra.
Az általános vita lezárását követően Szabad György bejelentette, hogy a törvénytervezet részletes vitáját a bizottsági üléseken kialakított állásfoglalások után folytatják. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (4. rész)
|
Szervesen kapcsolódott az elhangzottakhoz a következő, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek vitája elsősorban magának az előterjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki.
A törvényjavaslat a Parlamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Pártot is érinti, így érthető, ha lényegében nekik jutott a főszerep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójának véleményét Horn Gyula tolmácsolta, részletesen ismertetve: hogyan számolt el vagyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 90 százalékáról - amelyet átadott - tételes listát készített az Állami Számvevőszék számára. A fennmaradó 10 százaléktól csak később ,,tudott megszabadulni,,. Konkrét példaként említette, hogy az MTA anyagi fedezet hiányában nem vehette át a Társadalomtudományi Intézetet, több településen a helyi tanácsok vagy nem tudtak mit kezdeni a felkínált pártházakkal, vagy pénzük nem volt hasznosításukra, hónapokig húzódott a Hírlapkiadó Vállalat átadása. Azóta ezek a gondok megoldódtak, s ezekről a tételekről is pontos lista készült, amelyet az Állami Számvevőszék megkapott.
Horn Gyula kifogásolta a törvényjavaslat címét, illetve az előző előterjesztés indoklásában szereplő, a pártot is érintő megfogalmazást, mondván: bár ezek pártját nem rendítik meg, nehezen elfogadható, hogy egy törvényben - akár cím formájában - ilyen politikai minősítés szerepeljen. Egy pártot vagy egy társadalmi szervezetet ugyanis csak önmaga vagy választói minősíthetnek, senki másnak hivatalosan, különösen törvényben ehhez nincs joga. Az pedig nem etikus - hangsúlyozta -, ha a kormány egy ellenzéki pártot minősít ily módon. Az ilyen jellegű minősítések nemcsak az MSZP, hanem valamennyi parlamenti párt érdekét sérthetik hosszabb távon.
Tóth Sándor kereszténydemokrata néppárti képviselő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés. Kijelentette: diszkriminációkra már nincs szüksége ennek a nemzetnek. Magát a törvényjavaslatot azonban fontosnak tartotta, már csak azért is, hogy a nép végre ,,lássa ennek az országnak a vagyoni állapotát,, (A törvényjavaslat szerint vagyonával el kell számolnia az MSZP-nek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek és tagszervezeteinek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ, a HNF, a Magyar Nők Országos Tanácsa utódszervezeteinek, továbbá az Országos Béketanács, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség utódszervezeteinek.) (folyt. köv.)
1990. augusztus 28., kedd 13:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (5. rész)
|
Pártbéli képviselőtársa, Csépe Béla viszont úgy vélekedett: a volt pártállammal szembeni diszkriminációra igenis szükség van, ebben a törvényjavaslatban is helye van, hiszen azon az alapon, hogy a volt pártállam az egész magyar népet diszkreditálta, éppen ez a nép követeli a diszkriminációt. Mint mondotta: végre eljött az a törvényhozási fázis, amikor megkezdődött jogi és gazdasági szempontból is a múlttal való leszámolás. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy éles határvonalat kell húzni az előd- és az utódszervezetek között, az MSZP-vel szemben semmiféle diszkriminációnak nincs helye, de a törvényjavaslat nem is a jelenlegi formációjával szemben alkalmazza ezt.
Azt, hogy mennyire megoszlanak a vélemények a törvényjavaslat címéről, tükrözi az is: az alkotmányügyi bizottság sem az eredeti címet nem támogatta, sem azt a megoldást, hogy az előterjesztés csak az egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról elnevezést viselje. A kormány azonban - miként az előterjesztő Balsai István igazságügyi miniszter hangsúlyozta - ragaszkodik az eredeti megfogalmazáshoz. A döntés szerda délután várható. (folyt. köv.)
1990. augusztus 28., kedd 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (6. rész)
|
A törvénytervezetek vitáját követően a képviselők ellenszavazat nélkül, egyhangúlag elfogadták az Észak-atlanti Tanács felhívására válaszul megfogalmazott országgyűlési állásfoglalás szövegét.
Horn Gyula, a külügyi bizottság elnökeként - még a szavazást megelőzően - arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy hazánk alapvető érdeke az Észak-atlanti Tanáccsal, valamint a NATO-val és tagszervezeteivel a szoros kapcsolat kiépítése. Hozzátette: egy ilyen párbeszéd a nyugat-európai régió legfejlettebb országait tömörítő szervezettel elősegítheti annak az elképzelésnek a megvalósítását, hogy Magyarország egyfajta közvetítő szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között. Ugyancsak az állásfoglalás mellett érvelt a kormány nevében felszólaló Katona Tamás külügyi államtitkár, hangsúlyozva: a magyar diplomácia folyamatosan építi kapcsolatait az Észak-atlanti Tanáccsal, annak brüsszeli központjával.
Az egyhangúlag elfogadott parlamenti állásfoglalás üdvözli az Észak-atlanti Tanács javaslatát, amely a Varsói Szerződés és a NATO tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre emelését szorgalmazza. Egyúttal rögzíti a magyar félnek azt a szándékát, hogy az együttműködés keretében szélesedjenek a kapcsolatok az Észak-atlanti Közgyűléssel, továbbá a NATO állandó tanácsával, valamint a politikai, a gazdasági, a tudományos és infrastrukturális problémákkal foglalkozó bizottságaival. (folyt. köv.)
1990. augusztus 28., kedd 13:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (7. rész)
|
A keddi ülésnap délutánján a képviselők interpellációkat, illetve az arra adott válaszokat hallgattak meg.
Fazekas Zoltán (SZDSZ) a művelődési és közoktatási miniszterhez interpellált a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló rendelettervezet tárgyában. Bár a képviselő előrebocsájtotta, tisztában van azzal: a tárca vezetője visszavonta a rendelettervezetet, mégis szükségesnek érezte, hogy annak általa elhibázottnak ítélt szemléletére felhívja a figyelmet, rávilágítva néhány ellentmondásra, anomáliára is.
Az interpellációra válaszoló Lukáts Miklós államtitkár tájékoztatásul elmondta: Andrásfalvy Bertalan miniszter a napokban levelet intézett az egyetemek és főiskolák vezetőihez, s ebben vázolta a tárca felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Mint az államtitkár hangsúlyozta: a minisztériumban már előkészítés alatt áll az új felsőoktatási és kutatási törvény, amely - a tárca szándéka szerint - egyfajta kerettörvényként messzemenően tekintettel lesz az egyes intézmények sajátos karakterére, önálló arculatára. Lukáts Miklós hozzáfűzte: a minisztérium vezetői azon az állásponton vannak, hogy a felülről előírt direktívákat, a központi irányítást végérvényesen felváltsa a valódi egyetemi autonómia.
A válasszal a képviselő nem értett egyet, az Országgyűlés viszont elfogadta azt. (folyt. köv.)
1990. augusztus 28., kedd 15:02
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (8. rész)
|
Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvény-tervezet kapcsán interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A képviselő szerint a mezőgazdaság válságban van, az agrárágazatban dolgozóknak nincs határozott jövőképe, bizonytalanságban élnek. Ez az oka, hogy az őszi alapvető mezőgazdasági munkák elvégzése sem biztosított - mondta. Véleménye szerint abban nincs különösebb vita, hogy magántulajdonon alapuló mezőgazdaságra van szükség, s az egykori tulajdonosok, illetve az örökösök meghatározott köre földre, vagy valamilyen kártérítésre igényt tarthat. A jelenlegi bizonytalanság másik forrása, hogy a kormányzatnak nincs világos képe a rehabilitáció általános kérdéseiről, s szerinte a földtulajdon témája sem vethető fel az általános földtörvény és a szövetkezetek törvényi szabályozása nélkül. Magyar Bálint csaknem negyedórás interpellációjában számos kérdést is feltett. Ezek között sorolta, hogy milyen módon képzeli el a kormány a kárpótlások rendszerét, készített-e felméréseket vagy becsléseket a törvény által érintett terület nagyságáról, a jogosultak köréről, miből fogják pótolni a tönkremenő termelőszövetkezetek nyugdíjasainak háztájiját és egyéb juttatásait, lesz-e az újonnan földhöz jutóknak kedvezményes hitel, és ha igen, milyen forrásból?
A hosszúra nyúlt interpelláció felszólalásra késztette Torgyán Józsefet, az FKgP parlamenti frakcióvezetőjét, aki arra hivatkozott, hogy a Házbizottság ülésén 5 perces időtartamban állapodtak meg a pártok képviselői. Torgyán József az interpelláció tartalmát is kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képviselő propagandabeszédet intézett a kisgazdapárt ellen, s csatlakozott ahhoz a sajtóhadjárathoz, amely a kisgazdapártot bűnös pártnak kiáltotta ki.
Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában elismerte a mezőgazdaság nehéz helyzetét, az aszálykárokat több tízmilliárd forintra becsülte. A képviselő figyelmébe ajánlotta, hogy olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. Elmondta: a kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a többi volt tulajdonostól eltérően a termőföld korábbi tulajdonosait természetben kárpótolja. E kérdéskört az alkotmányosság keretei között kívánja rendezni. A tisztázandó problémák vizsgálatával Matolcsy György államtitkárt bízta meg. Nagy Ferenc József szerint a visszaigénylések feltételezett mértéke eltúlzott, egyébként is a földrendezésnek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. Ezt saját tapasztalataira alapozva közölte, mert mint mondta: a nagyüzemeket járva a minisztérium elképzelése megértésre talált. (folyt.köv.)
1990. augusztus 28., kedd 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (9. rész)
|
A kodifikációs munka megkezdésekor mintegy 60 ezren 400 ezer hektárra nyújtották be igényüket. A háztáji gazdaságokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: a tsz-tagság dönt arról, hogy ad-e, illetve milyen formában juttatást tagjainak. Amennyiben egy tsz tönkremegy, a megmaradó szövetkezeti vagyon a csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően kerül majd kiosztásra. A miniszter szerint a vissza nem igényelt területeket az önkormányzatoknak kellene adni. A Földművelésügyi Minisztérium elképzelése szerint a vállalkozások támogatására speciális hitelintézet felállítására van szükség, amely 8-10 éves lejáratra, 7-8 százalékos kamatfeltételekkel működne. Nagy Ferenc József szükségesnek ítélte a földhivatalok pénzügyi helyzetének javítását.
Az interpelláló képviselő nem fogadta el, a plénum azonban jóváhagyta a miniszter válaszát.
Pető Iván (SZDSZ) interpellációjában a vállalati tanácsok újraválasztásáról szóló minisztertanácsi rendelet visszavonását kérte. Kérését 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel, amelyek a rendelet megjelenése óta - a sajtó közvetítésével - a legkülönbözőbb érdekképviseleti szerveket, a vállalati dolgozókat és általában a közvéleményt foglalkoztatják, s amelyekre azóta sem kaptak igazán megnyugtató választ.
Ez a válasz a plénum színe előtt sem született meg az interpelláló képviselő véleménye szerint. Ezért, s mert a kormány nem vonja vissza rendeletét - mivel nem lát erre különösebb indokot - Pető Iván nem fogadta el Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter válaszát. Ellentétben az Országyűléssel. (folyt. köv.)
1990. augusztus 28., kedd 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - kedd (10. rész)
|
Az interpellációkat követően Hoppa József (MDF) a bányászok hűségjutalma ügyében intézett kérdést a pénzügyi tárca képviselőjéhez. A kérdés főként azt feszegette: adómentesek-e a bányásznapon adott jutalmak.
A kérdésre válaszoló Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár egyértelműen kijelentette: mivel a hűségpénz is jövedelem, ezért természetszerűleg ez is jövedelemadó alá esik. Hangsúlyozta ugyanakkor: számtalan - sokszor indokolt - mentességi kérelem érkezik a pénzügyi tárcához, azonban mindenképpen az a kormányzati célkitűzés, hogy a meglévő mentességek körét is szűkítsék.
A keddi ülésnap berekesztésekor Szűrös Mátyás még bejelentette: a Budai Központi Kerületi Bíróság kezdeményezte Pozsgay Imre képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a héten összeülő Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságnak meg kell tárgyalnia.
x x x
Pozsgay Imre az MTI munkatársának elmondta: véleménye szerint feltehetőleg a hírhedtté vált ,,gombgate-ügyben,, tett kijelentései miatt jelenthették fel. Bővebben az esetről nem kívánt nyilatkozni, hangsúlyozva, hogy megvárja az illetékes bizottság állásfoglalását.
Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mindössze annyit sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás folyik. A mentelmi jog felfüggesztését kérő átiratot Szabad György, a Ház elnöke azonnal átadta Oláh Sándornak, a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnökének, akit a plenáris ülés befejezését követően már nem sikerült elérni.
x x x
A plenáris tanácskozást követően azonnal összeült az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság, hogy a szerdán 14 órakor folytatódó teljes ülésen a hétfőn és kedden elnapolt napirendek részletes vitájára kerülhessen sor. (MTI)
1990. augusztus 28., kedd 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|