|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Bod Péter ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról,
az ellenőrzött privatizációról (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Hosszabb távon egy gazdasági
csúcsminisztérium felállítása a cél, de a piaci átállás idejére, a
magyar gazdaság Nyugat-Europához való közelítésének időszakában,
amikor igen erős gazdasági diplomáciát kell kifejteni, több
minisztérium felügyeli ezeket a tevékenységeket. A nemzetközi
gazdasági kapcsolatok minisztere, az ipari és kereskedelmi
miniszter, valamint a pénzügyminiszter a napokban összeülnek,
kialakítják egymáshoz való kapcsolatrendszerüket, felosztják a
munkaköröket, elhatárolják egymástól a feladatokat - mondotta Bod
Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az MTI-nek adott
nyilatkozatában, a tavaszi BNV-n. A termelő ágazatokat és a bel-,
illetve külpiaci értékesítést mereven külön kezelni természetesen
nem célszerű és nem is lehet. Az új fellállású Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium feladatkörét a miniszter úgy jellemezte, hogy
semmiképpen nem egy belgazdasági minisztérium jött létre. A
gazdasági szervező és irányító munkában a gazdasági minisztériumokon
és vezetőiken kívül részt vesz Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter
is. A közös cél ezeknél a tárcáknál most az, hogy lehetőleg 120
napon belül kialakuljon a munkamegosztás, felszámolják a párhuzamos
funkciókat.
Ami az egyes szakmai ágazatok korábbi évtizedekben alkalmazott - miniszter-helyettesi szintű - felügyeletét illeti; az utóbbi egy-két év gyakorlatában már csak az energiaiparra terjedt ki külön a gazdaságiirányítás állami felelősséggel bíró koordinálása és ellenőrzése. Így tehát az energiaszektor stratégiai, központi kezelése fennmarad. A többi ágazatban, főleg a kereskedelemben és az ipari területeken, a privatizálás kerül előtérbe, ezeket a munkákat külön szervezeti egység egyezteti.
A miniszter elismerte: ellenzéki pozícióból gyakran kritizálta a spontán privatizálást, ezek között ugyanis sok volt a gyanús eset, nem ment minden rendben. - E véleményemnek nem mond ellent az, hogy most miniszterként a magánszektor bővítését, e folyamat felgyorsítását szorgalmazom - mondotta, hozzátéve, hogy az eddigi gyakorlatból hiányzott a verseny és a megfelelő ellenőrzés. A vagyonügynökség túl későn alakult meg, azóta nem tud megbírkózni a felgyülemlett feladatokkal, s így számos ügy aktája visszakerült a tárcához. A szervezetet tehát meg kell erősíteni úgy, hogy a minisztériumnak is be kell kapcsolódnia a privatizációba. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bod Péter Ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról,
az ellenőrzött privatizációról (2. rész)
|
A nyilvánosság szinte teljes hiánya pedig jócskán megrendítette a közvélemény bízalmát az eddigi privatizációk tisztaságát illetően. A lakosság már allergiás arra, hogy a nemzeti vagyon többnyire értéken alul kerül külföldiek tulajdonába. Igaz viszont az is, hogy a vagyonfelértékelésnél nem lehet a pillanatnyi értéket alapul venni, számolni kell azzal, hogy az adott vagyon - mondjuk - tíz év múlva mennyit ér majd, ezt pedig igen nehéz megbízhatóan érzékelni.
Az ipari tárcának nincs pénze, hogy azt figyelembe véve átfogó iparpolitikai konzepciót dolgozzon ki. Nem is volt ilyen az elmúlt időszakokban sem. Az 50-es 60-as évek koncepciója a vas és acél országává való válás, majd a hetvenes évek struktúraváltása, egyfajta zártság-gondolattal párosult. Ilyesmire nincs szükség, arra viszont igen - hangoztatta a miniszter, hogy mielőbb megvalósuljon a szerkezetváltás, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása, a magyar iparvédelmet szolgáló vámpolitika, a KGST-től a fejlett országok felé való fordulás. Nem szabad ágazatok közötti arányokat sem felállítani, csak megfelelő gazdasági környezet formálásával, a piacgazdaságot kell segíteni. Az is egyfajta iparpolitika - mondotta Bod Péter Ákos - hogy a privatizálás során tömegesen jöjjenek létre a kis- és középvállalatok.
Az ipar veszteséges vállalatairól szólva kifejtette: időről időre felbukkan egy, a felszámolásra ítélt vállalatokról szóló lista, amely igen dinamikus, állandóan változik, attól függően, hogy milyen szempontok alapján sorolják azokat, például a bankoknál való sorbanállásuk vagy a rubelpiac beszűkülése figyelembe vételével. Néhány területen az állami segítség, beavatkozás indokolt a jövőben is - mondotta, s ide sorolta a hadiipari gyártásról átáló üzemek egy részét, mint például a Videotont vagy a jármű-buszgyártási vertikumot.
Az ipar és a kereskedelem irányításával kapcsolatos konkrét elképzelések kidolgozásához, illetve vázolásához a miniszter még néhány hét türelmet kért, hiszen ezekben a napokban tájékozódik a valós helyzetről a tárcáknál és a vállalatoknál egyaránt. A minisztérium nyilvánossága érdekében pedig rövidesen szóvivői rendszer alakul. (MTI)
1990. május 27., vasárnap 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|