|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)
|
1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van:
a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt
Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve
csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot
feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti
országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni
igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös
csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma
,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát.
A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919 májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam, az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra.
Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén, hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az 1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de kívánságának nem tudott érvényt szerezni.
A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista alávetettségű országnak tekintették. (folyt)
1990. március 2., péntek 10:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|