|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága
|
1989. július 28., péntek - Július 28-án, pénteken ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága.
A tanácskozáson - amelyen Nyers Rezső elnökölt - a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. A testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének és méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a Kovács Jenő KB titkár előterjesztését követő vitában kialakított álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkakongresszusát 1989. október 6-ára hívja össze a Kongresszusi Központba. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallásszabadság elveire. A napirendhez Berecz János fűzött szóbeli kiegészítőt. A témával kapcsolatos állásfoglalását a Központi Bizottság teljes egészében nyilvánosságra hozza. A testület Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatait, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben döntött. A Központi Bizottság üléséről közleményt adnak ki. (MTI)
1989. július 28., péntek 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató az MSZMP KB üléséről (2. rész)
|
Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresszusi küldötteknek ajánlják: hagyják jóvá, hogy két módon - területi alapon és véleményközösségek, nézetek alapján - lehessen küldöttcsoportot alakítani. Fontos kérdés volt a kongresszusi napirend; újabb ajánlás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről, a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével. Kovács Jenő a kongresszus időpontjának előrehozatalát indokolva úgy fogalmazott: várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó témákban, s az előzetesen megjelölt időtartam erre nem biztosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e napirenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a küldöttek egyéni választás alapján vesznek részt a kongresszuson; 600 párttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak, s megválasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelések szerint a párt legmagasabb fórumát követően politikai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyilvánosság előtt is bemutassa programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresszusa nevet viseli. Elhangzott az is, hogy a párton belüli különböző politikai áramlatokhoz tartozók, amennyiben hajlandók deklarálni hovatartozásukat, egyforma eséllyel indulnak a küldöttválasztásokon. Nem lehetnek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbség védelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB-tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldöttnek. Az 1276 küldöttnek körülbelül egyharmada titkos szavazás nyomán már megkapta mandátumát. Berecz János, a következő napirendi pont előadója ugyancsak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűzve ahhoz, hogy miért őt jelölték erre a feladatra, emlékeztetett a téma megtárgyalásának előkészületei az ő irányításával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkcióváltozás nem ok arra, hogy más terjessze elő a témát. A napirend jelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizottság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával - a Politikai Bizottság belső határozata szabályozt a ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. július 28., péntek 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP KB - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyére a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt jelen a vitánál, hiszen ez is a politika teljes nyilvánosságához, nyíltságához tartozik. A vitában is megállapították, fordulatra van szükség: a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépíteni a vallásos emberekkel és az egyházakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdésekben ne az eddig elfogadott elveket tartsák szem előtt. Hangsúlyozta: nem ateista, hanem a társadalmi haladás mellett elkötelezett pártról van szó. Folytatni kell az eddigi jó hagyományokat: a szabad vallásgyakorlást teljessé téve, a marxisták és a vallásosok dialógusát a legmagasabb szinten folytatva. Hozzáfűzte: a párt belső normáit ilyen vonatkozásban át kellett alakítani. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetően nincs vita a KB-tagok soraiban. 1957-től a párt nyitottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvényesülő vallásszabadságot jelentett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása teljes legyen, hogy minden állampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek között. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz való viszony határozza meg. Rámutatott arra is, hogy nagyon sok ateista fenntartással fogadja ezeket az alapelveket. Számítani kell értetlenségre, s attól való félelemre, hogy politikai versengés alakul ki a különböző mozgalmak, pártok között a vallás felhasználásával és kihasználásával politikai célokra, a politikai befolyás növelésére. Berecz János végül hangsúlyozta: fel kell oldani a merev szabályokat, és a lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell. Mindez együtt azt jelenti, hogy gyökeres fordulatra van szükség az MSZMP egyházpolitikájában. Végül Kimmel Emil tájékoztatót adott arról, hogy a KB értékelte a bukaresti felsőszintű magyar-szovjet, illetve magyar-csehszlovák találkozót. Tudomásul vette, hogy román kezdeményezésre magyar-román pártvezetői találkozót tartottak. A Központi Bizottság beszámolót hallgatott meg George Bush látogatásáról. A párt vezetőinek moszkvai megbeszéléseivel összefüggésben a Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy olyan kedvezően alakulnak az európai folyamatok, a nemzetközi helyzet, amelynek nyomán lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. (folyt.köv.)
1989. július 28., péntek 20:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató az MSZMP KB üléséről (4. rész)
|
A testület fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros legyen az együttműködés és még hatékonyabb, intenzívebb tapasztalatcsere bontakozzék ki az MSZMP és az SZKP különböző szervei között. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előterjesztésében a július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsítésében, elfogadtatásában. Szükségesnek tartja, hogy az időközi választások tapasztalatait az általános választásokra történő felkészülés során dolgozzák fel és hasznosítsák. A beszámoló rámutat: a választások mélyebb következtetés levonására nem alkalmasak, viszont külön elemzést igényel, hogy az időközi választásokon általában is jellemző csekély részvételhez, érdeklődéshez képest most még alacsonyabb volt a részvételi arány. Rámutat arra is, hogy a párt helyi szerveinek magatartásában jelen voltak a régi mechanizmus elemei. A Központi Bizottság beható vitát folytatott a nemzeti megbékélésre vonatkozó javaslatról, s úgy döntött, hogy a vita figyelembe vételével az állásfoglalást a Politikai Intéző Bizottság véglegesíti, és tervezett formájában hozza nyilvánosságra, hogy a párt tagjai érdemben kifejthessék ezzel kapcsolatos véleményüket, állásfoglalásukat. A testület ennek nyomán tér vissza a témára következő ülésén. A Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. A Társadalompolitikai Bizottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titkári kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály; ennek vezetőjévé a Központi Bizottság Tóth Andrást nevezte ki. (MTI)
1989. július 28., péntek 20:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|