|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok
|
London, 1989. július 26. (BBC, Esti híradó) - Nyers Rezső és Grósz Károly a magyar politikai vezetés képviseletében tárgyalásokat folytattak Gorbacsov elnökkel, ahol a szovjet vezető támogatásáról biztosította a többpárti demokrácia bevezetésére tett magyar kísérleteket. A külvilág nem értesülhetett semmiféle nézeteltérésről - bár olyan kényes kérdések is felmerültek, mint a szovjet csapatok teljes kivonása, illetve a KGST működésének gyökeres megújítása. A szovjet vezetőt jelenleg nyilván jelentősen lefoglalják a bányászok sztrájkakciói, illetve az a törekvése, hogy radikálisan megtisztítsa a szovjet közéletet a bürokráciától. De nagy figyelemmel hallgatta a magyar vezetőket, akik hangsúlyozták, hogy - mint mondotta - folyik a magyar pártélet teljes megújítása. Az egyetértésről tanúskodó hírek dacára, melyek az úgymond meleg légkörben lefolyt tárgyalásokról tudósítottak, tagadhatatlan, hogy a két ország egymás közti kapcsolataiban gondot okoz az a külkereskedelmi többlet is, melyet Magyarország a Szovjetunióval szemben felhalmozott. A gazdasági problémákat most közelebbről is szemügyre vesszük. - A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok, melyek a mostani, 1985-ben indult ötéves terv kezdete óta hanyatlanak, ez év első felében tovább romlottak. Az 1989-es tervrészlet a két ország kereskedelmi forgalmában mérsékelt, 7-11 százalékos csökkenést irányzott elő. De még a csökkenetett áruforgalmat sem sikerül teljesíteni. A magyar kormány ugyanis korlátozta a szocialista országokba exportáló vállalatoknak nyújtott szubvencióját - amellett semmiképpen nem akar kereskedelmi többletet. Ennek ellenére idén eddig 360 millió transzferábilis rubel értékű kereskedelmi többlete van Magyarországnak a KGST országaival szemben. Az MTI ezt katasztrófálisnak nevezte. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok - 1. folyt.
|
Magyarország KGST-partnerei vajmi kevés minőségi árut tudnak felajánlani, és mivel a rubel átválthatatlan, Magyarország a gyakorlatban így hitellel látja el szövetségeseit, pedig maga is a tönk szélén áll. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a keményvaluta-elszámolás, és a világpiaci árak bevezetését a tömbön belül, és Mihail Gorbacsov márciusban megígérte a magyar vezetőknek, hogy alaposan megfontolja kívánságaikat. Budapesten erre rögtön óriási vita támadt kormány- és üzleti körök között a dollárelszámolás bevezetéséről. A kormány aggódik, ami könnyen érthető. Az egyik minisztériumi közlés szerint Magyarország egymilliárd amerikai dollárt veszítene az átálláson. A Kereskedelmi Kamara szerint kétmilliárdot. Minisztériumi szakértők azzal érvelnek, hogy az átváltható pénzegységben való elszámolás a Szovjetunióval és más KGST- országokkal előmozdítaná a nyugati befektetéseket Magyarországon, és ez nagy előnyökkel járna. A kereskedelmi kamara szakértői azonban hangsúlyozzák, hogy a dollárelszámolás bevezetése után semmi nem akadályozhatná meg a Szovjetuniót abban, hogy ne Magyarországnak, hanem a Nyugatnak adjon el például gáz-, kőolaj-, és egyéb nyersanyagtermékeket, amelyeket Magyarország jelenleg rendkívül kedvezményes áron kap meg. Moszkva is gondolkodik a keményvaluta-elszámolásra való áttérésen -, és ez a kilátás nem ad okot bizakodásra Budapesten. Bogomolov, ismert szovjet közgazdász nemrég figyelmeztette a magyarokat, hogy amennyiben a Szovjetuniónak mindenért dollárban kell fizetnie, nem lenne oka, hogy a gyakran silány magyar árucikkeket részesítse előnyben a jobb minőségű nyugati áruval szemben. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok - 2. folyt.
|
Marcsuk szovjet külügyminiszterhelyettes ennél is tovább ment. Azt mondta, hogy minisztériumi megbízottai rokonszenvvel kezelik Magyarország gazdasági problémáit, de Magyarországtól csak egyre azt hallják, hogy az ország kicsi és szegény. Ezzel szemben a szovjet számadatokból az derül ki - mondja Marcsuk -, hogy a jelenlegi kétoldalu kereskedelemben Magyarország jár jobban. Ha a magyarok túlságosan aggódnak kereskedelmi többletük miatt - folytatta gúnyolódva Marcsuk -, a Szovjetunió kész csökkenteni importját Magyarországról. +++
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|