|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (1.rész)
|
Moszkva, 1989. július 25. kedd (MTI-tud) - Nyers Rezső, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov keddi moszkvai tárgyalásán egyebek között meegállapodott arról, hogy folytatódnak a megbeszélések a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról.
Az MSZMP két vezetője és az SZKP KB főtitkára két órán át tartott rendkívül kötetlen, baráti légkörű tárgyalásáról Nyers Rezső és Grósz Károly tanácsadói tájékoztatták a magyar újságírókat. Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta magyar tárgyalópartnereinek a szovjet belpolitikai helyzet időszerű kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontakozott sztrájkhullám következményeire is. Nyers Rezső ugyancsak beszámolt a jelenlegi magyarországi változásokról, az MSSZMP törekvéseiről a többpártrendszer kialakulásának körülményei között. Röviden szólt a pártkongresszus előkészületeiről, arról, hogy az MSZMP legfelsőbb fórumán a pártban létrejött platformok elismerése mellett egyfajta gondolati, cselekvési egységet szertnének teremteni. A megbeszélésen szó esett időszerű nemzetközi kérdésekről is és a tárgyalófelek nagy teret szenteltek a gazdaság témakörének. Szóltak arról, hogy komoly gondok vannak a KGST működésével és úgy foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű KGST-értekezletet tartani, amikor valamennyi résztvevőnek konkrét mondanivalója lesz a továbblépés lehetőségeiről. Szovjet és magyar részről egyaránt törekedni fognak az együttműködés újszerű megközelítésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon minden gond ellenére határozottan kívánnak előrehaladni a presztrojka, illetve a demokratizálás útján. A meglévő nehézségek nem állíthatják meg e folyamatokat. Az MSZMP és az SZKP elkötelezettsége tudatában kíván előrelépni a reformok útján. Az eszmecsere során szóba kerültek a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések is. Egyetértettek abban, hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal nagyobb változatosságra, nagyobb szabadságfokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták a vállalati önállóság és a vállalatok közti kapcsolatok kiterjesztésének fontosságát, a tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak rámutattak a szocialista országok technológia megújulásának szükségességére és az ebben való nyugati részvétel lehetőségeire. Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szovjet és valamely nyugati fél részvételével közös vállalkozásokat indítani. (folyt.)
1989. július 25., kedd 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (2.rész)
|
Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feldatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél foglalkozott a pénzügyi rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésével és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való viszonnyal. Közös vélemény volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyarország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. Szó esett olyan kérdésekről is, hogy a két párt újabb politikai impulzust kíván adni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok uj megalapozásának. Ennek keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy ez a két kormányzat feladata, de kormányzó pártok, az SZKP és az MSZMP elvi egyetértése nagy ösztönzést adhat. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kulturájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. (folyt.) +++
1989. július 25., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (2.rész)
|
Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feldatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél foglalkozott a pénzügyi rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésével és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való viszonnyal. Közös vélemény volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyarország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. Szó esett olyan kérdésekről is, hogy a két párt újabb politikai impulzust kíván adni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok uj megalapozásának. Ennek keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy ez a két kormányzat feladata, de kormányzó pártok, az SZKP és az MSZMP elvi egyetértése nagy ösztönzést adhat. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kulturájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. (folyt.)
1989. július 25., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (3.rész)
|
Ez számunkra nemzetközi szempontból is fontos - tette hozzá. Az eszmecserén szóba került a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kérdése is. Megállapodtak arról, hogy folytatják a tárgyalásokat e csapatok további kivonásáról, összhangban a leszerelési folyamattal és az erről folyó bécsi tárgyalásokkal.+++
1989. július 25., kedd 13:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|