|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Ünneplés
|
München, 1989. július 20. (SZER, Magyar híradó) - Budapesti kommunisták álltak elő a javaslattal, hogy október 23-ika a nemzet közös ünnepe legyen. Már közhelynek számít, hogy az események milyen szédületes ütemben gyorsultak fel, nem győzzük kapkodni a fejünket. Úgy tűnik Gadó György sem, aki kommentárral emlékezik meg a budapesti pártbizottság reformjavaslatáról. - Az MSZMP budapesti bizottsága sokak számára meglepő javaslattal állt elő. Együttműködést ajánlott fel a különböző ellenzéki szervezeteknek október 23-ika elkövetkező évfordulójának előkészítésében és megünneplésében. Az MSZMP egészen még nem vállalta fel az ügyet és Nyers Rezső pártelnök fenntartással szólt róla. Másfelől, amennyire a spontán hangokból kivehető, ellenzéki oldalon sem keltett osztatlan lelkesedést a javaslat, távolról sem. Az ellenzék és a közvélemény nem csekély része már a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor ellenérzésekkel fogadta a hatalom képviselőinek megjelenését ezen a jelképes aktuson. Igaz, a hatalmat gyakorló és korábbi egységét elvesztett párt reformbarát képviselői jöttek el, és ezt némi jóhiszeműséggel el lehetett fogadni, már csak azért is, mivel 1956 öröksége melletti kötelezettségvállalásukkal ezek a politikusok elősegítették az erjedést a kommunista pártban, és megnehezítették a konzervatívok dolgát. Ámde ezt az első, és nem is egészen egyértelmű lépésüket nem követte a második, nem fordultak határozottan szembe a közvélemény előtt a kádárizmussal, nem utasították el világosan Kádár politikai hagyatékát. Nagy Imréék temetését a Kádár Jánosé követte, és amit az előbbin való részvételükkel javítottak a helyzeten - egyúttal a saját politikai helyzetükön is -, azt a másodikon mutatott szereplésükkel semmissé tették. Sőt a Kádár temetés után visszamenőlegesen is új színben jelenik meg július 16-iki megnyilatkozásuk. (folyt.)
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ünneplés - 1. folyt.
|
Úgy tűnik, az sem annyira a múlt tisztázását és a kommunista párton belüli reformerek erkölcsi bázisának a létrehozását szolgálta, mint inkább az ellenzéki tömegek lecsitítását, annak elkerülését vagy elodázását, hogy a számottevő súlyú konzervatív kolonccal megterhelt kommunista párt nyílt konfliktusba kerüljön a társadalom ellenzéki részével. Megértem persze, hogy az MSZMP reformerői igyekszenek elhárítani a pártszakadást, attól tartva, hogy az csökkentené az ő politikai súlyúkat, fokozná nehézségeiket, amellett növelné a nyílt társadalmi konfliktus veszélyét. Nehéz a manőverezés a konzervatívok és az ellenzék között, ám meglehet, mindaddig szükséges, amíg a konzervatívok végleg vereséget nem szenvednek. Csakhogy nem kellene-é ezt a vereséget épp a kádárizmus határozottabb és nyíltabb, közérthetőbb bírálatával előmozdítaniok? Bármint áll is a küzdelem az MSZMP-én belül konzervatívok és reformerek között, a társadalomnak az a része, és hiszem: a túlnyomó része, mely -56-ot egyértelműen a maga forradalmi függetlenségi harcának tekinti, nem lehet tekintettel a kommunisták egymás közti viszályaira. Október 23-ika, mint hagyomány, számunkra nem lehet alku tárgya. Az MSZMP budapesti bizottsága az ellenzék nemzeti felelősségérzetére apellálva várja el, hogy 1856 örökösei hajlandók legyenek összefogni a mai hatalom részeseivel. Ez a hatalom azonban 1956 eltiprásából született. Összefogásra csakis azokkal van lehetőség, akik egyértelműen elhatárolják magukat Kádártól és a kádárizmustól, sőt tovább megyek: ez is kevés ma már, mert 1956 örökségét nem az folytatja ma, aki az akkor még érthető szocialisztikus reformkommunista illúziókat kívánja követni és fenntartani. 1956 örökségének a legnagyobb értéke számunkra a függetlenség, a demokrácia és a néptömegek kezdeményezésének a hármas gondolata. (folyt.)
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ünneplés - 2. folyt.
|
Ennek ma már semmiféle kommunista eszméhez nem kell, sőt nem is szabad kötődnie, ha meg akar valósulni. Ezért nem látok lehetőséget arra, hogy október 23-ika jegyében az ellenzék együtt lépjen fel a kommunista párttal, amíg az a konzervatív erőktől meg nem szabadult és minőségileg át nem alakult, kommunista pártból szociáldemokrata jellegű párttá nem lesz. De képes lesz-e erre? +++
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|