|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben csütörtökön megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
X X X A tanácskozást követően mindhárom fél képviselője nyilatkozott az MTI munkatársának a megbeszélésekről. Tölgyessy Péter (Ellenzéki Kerekasztal) elmondta, hogy a tárgyalásokon megállapodás született, miszerint a középszintű megbeszélések kezdetén a tömegkommunikációs eszközök képviselői öt percig a teremben tartózkodhatnak, majd az ülést követően mindhárom fél szóvivője nyilatkozhat a sajtónak. Az Ellenzéki Kerekasztal felvetette: a megbeszéléseken végig jelen lehessenek a Fekete Doboz videotársulás munkatársai, hogy dokumentációs céllal megörökíthessék a tárgyalásokat. A felvételeket minden ülés után a Parlament elnökénél helyeznék letétbe, s a felhasználásról teljes egyetértésben dönthetnének a felek. Ebben a kérdésben nem egyeztek meg a résztvevők. Ugyanakkor az Ellenzéki Kerekasztal úgy véli, hogy a Fekete Doboz jelenléte azért lenne célszerű, mert így az írásos jegyzőkönyv mellett képi dokumentáció is készülne a nagyon fontos megbeszélésekről. A csütörtöki ülésen megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. Erre nem azért van szükség, mert óriási viták lennének - hangsúlyozta Tölgyessy Péter - , sőt a politikai egyeztető tárgyalások minden szinten nagyon konstruktívak, és azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy előrelépünk egy demokratikus Magyarország felé. Ugyanakkor fel kell készülni arra, ha a tárgyalások további menetét zökkenők lassítanák, legyen egy bizottság, amely megpróbálja a párthelyzetet kiküszöbölni, s a felek véleményét egyeztetni. Az EK ugyancsak felvetette: kezdjenek kompetens tárgyalásokat a politikai pártok ideiglenes finanszírozásáról. A szabad választások megtartásához ugyanis az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint biztosítani kellene az ellenzéki szervezetek számára a minimális infrastruktúrát. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (2. rész)
|
Ugyancsak szükségesnek tartjuk - fűzte hozzá Tölgyessy Péter -, hogy az átmeneti időszakban ideiglenes jelleggel zárolják az állami és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokat. Végül tárgyalások folytak a köztársasági elnöki intézményről. Ezzel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal szóvá tette: a Parlament döntött arról, hogy az ősszel vitatja meg a témával kapcsolatos törvényjavaslatot. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő feleknek közösen kell megegyezniük a témában. Az EK szerint, ha a köztársasági elnök intézményéről az átmeneti időszakban születne döntés, az nem a konfliktusokat csitítaná, hanem inkább ellentéteket keltene. Hiszen az a parlament állítaná fel az intézményt, amelynek a legitimitása kétséges. Éppen ezért erről a közjogi méltóságról a szabadon megválasztott új parlamentnek kell döntenie. Huszár István (Harmadik Oldal) eredményesnek minősítette a csütörtöki megbeszéléseket. Kifejtette: lényeges előrelépés született, mivel most már nemcsak szándéknyilatkozatok hangzanak el, hanem konkrét, a politikai folyamatokat segítő témákról folyik az eszmecsere. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások résztvevői kezdenek összeszokni, minden fél részéről a kezdetinél jóval nagyobb tolerancia tapasztalható a másik iránt. Ez a légkör a tárgyalások későbbi menetét nagyban elősegítheti. A Harmadik Oldal a köztársasági elnöki intézményről úgy vélekedik, hogy ezt a közjogi méltóságot célszerű lenne már az átmenet időszakában bevezetni. Hozzáfűzte, hogy szerintük ezzel növelhetnék az átmenet társadalmi garanciáit. Természetesen a témáról, mivel a felek véleménye eltérő, folytatják a megbeszéléseket az illetékes albizottságban. Huszár István szerint elképzelhető lenne, hogy a köztársasági elnököt népszavazáson válasszák meg. Így ugyanis a Parlament legitimitását megkérdőjelező vélemények nem befolyásolnák a köztársasági elnök legitimitását. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (3. rész)
|
Fejti György (MSZMP) elmondta, hogy hasznosnak tartja a jószolgálati bizottság felállítását. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon folyó munkát elsősorban az gyorsíthatja, ha a szakértői munkabizottságok magukat nem kímélve szinte nap mint nap összeülnek. Megjegyezte, hogy a közvélemény nagy várakozással követi a megbeszéléseket, s bizonyára gyors eredményeket is vár. Erről egyelőre nem lehet számot adni, ugyanakkor fontos eredmény, hogy a szakértői munka megkezdődött. A középszintű politikai fórum ugyanis csak akkor tud érdemi döntéseket hozni, ha egy-egy munkabizottság szakmai csomagterve elkészült. A jószolgálati bizottság létrehozása elsősorban a bizalomépítést szolgálja, és kiküszöbölheti az esetleges félreértéseket. Fejti György fontosnak ítélte, hogy sikerült megállapodni a nyilvánosság egyes kérdéseiben. Elmondta: a középszintű tárgyalásokat követő tájékoztatókon kívül kapcsolatba lépnek a rádióval és a televízióval, hogy időnként olyan programokat állítsanak műsorba, amelyekben a döntések megszületésének hátteréről is szólnának a felek kéviselői. A köztársasági elnökről szólva Fejti György kifejtette: az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ennek az intézménynek a felállítására az átmenet időszakában szükség van. E kérdés megítélésében nézetkülönbség van - hangsúlyozta az MSZMP képviselője -, ezért korainak tartom, hogy a témáról bárki megfellebbezhetetlen, visszavonhatatlan álláspontot alakítson ki. Úgy vélem, hogy a témával foglalkozó munkabizottságban kell megpróbálni kompromisszumos megállapodást találni. (MTI)
1989. július 6., csütörtök 21:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|