|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Példátlan méretű demonstrációval hívták fel a figyelmet a mezőgazdasági termelést fenyegető csődre, követelték a kormányzattól a vészhelyzet elhárítását a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok: Péter-Pál napján szerte az országban kivonultak a fő közlekedési utakra kombájnjaikkal, szállítójárművekkel, műhelykocsikkal.
Az akciót, amelyet előzetesen bejelentettek, félreérthetetlenül figyelmeztetésnek szánták, hangsúlyozva: nem aratósztrájkról van szó. A megmozdulásra egyébként is a kora reggeli órákban került sor, amikor a gépekkel a harmat fölszáradtáig nem állhatnak be a táblákba. A termelők követelték az új termésű gabonák árainak átlagosan 30 százalékos növelését - ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már februárban indítványozta a kormánynak -, mert a gabonatermelés jövedelmezősége ma kritikán aluli. ,,Inkább most egy órát álljunk sort a betakarítógépekkel, mint később több órát kenyérért Megélhetést a paraszti munkából A népet akarjuk eltartani, nem a bankokat ,, - ilyen feliratok virítottak az arató cséplő gépekre, a teherautókra erősített transzparenseken. S nemcsak a gabonáról, hanem a mezőgazdasági termelés egészéről van szó, tudatták a sokfelé osztogatott röpcédulákon, jelezve, hogy a mezőgazdasági termelés költségei már-már elviselhetetlenek - mértéktelenül emelkednek az ipari árak, mind drágább a műtrágya, a növényvédőszer, a gép -, a gazdaságok nagy részében nem jut pénz a fejlesztésre, s nemcsak a paraszti jövedelem van veszélyben, hanem a megnyugtató belföldi ellátás és az agrárexport is. Baranyában, ahol a gabona területi aránya a legmagasabb (meghaladja a 70 százalékot), s ezért jövedelmezősége meghatározó, rendkívül körültekintően szervezték meg a tűntetést. A hegyes-völgyes tájakon kizárólag olyan helyeken állították fel a gépcsoportokat, ahol messziról belátható útszakaszok vannak, és sem kanyarok, sem bukkanók nem akadályozták a torlaszok korai felismerését. Valemennyi záróponton egy-egy rádióskocsit is elhelyeztek a termelőszövetkezetek, s a folyamatosan szolgáltatott közúti információk révén sikerült elejét venni a torlódásoknak. Az agrárdemonstráció résztvevői nehezményezték az egység hiányát, ugyanis az 58 baranyai tsz közül kilenc - elsősorban a ,,gazdag,, mohács-környéki szövetkezetek - nem vállalták a szolidaritást a többiekkel, s távol maradtak az állami gazdaságok is. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (2. rész)
|
Nem csatlakozott az agrárdemonstrációhoz Győr-Sopron megye, egyszersmind az ország legnagyobb szántóterületi gazdasága, a Lajta-hansági Állami Tangazdaság, s a szigetközi termelőszövetkezetek többsége sem. A többi gazdaság betakarító egységei 7 helyen foglalták el gépeikkel a főútvonalakon a félpályát; az M1-es nemzetközi út Győr és országhatár közötti szakaszán két helyen. A külföldi autósok megértését német és szlovák nyelvű röplapokon kérték a forgalmi akadályért. Vas megyében 52 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, mintegy 200 mezőgazdasági gépet vonultatott fel a jelentősebb főutak öt pontjára. Ebben a megyében is meghatározó jelentőségű a gabonatermelés, amely az öszes szándóterület 60 százalékára terjed ki, ám a tüntetők itt sem csupán a fölvásárlási ár emelését követelték, hanem a közgazdasági szabályozók megváltoztatását, s tiltakoztak a magas banki kamatok miatt. Zalában a megye 53 termelőszövetkezete közül 47 képviseltette magát a megmozduláson; a tüntetők 12 helyen találkoztak, s egy-egy csoport 15-20 gépből állt. A 7. számú főúton reggel 7-től 8 óráig tartott a demonstráció, az alacsonyabb rendű utakon 120 perces volt. Veszprém megyében 31 gazdaság 80 arató géppel és szállító járművel vonult az utakra. A transzparenseken a gabonatermelés gyenge jövedelmezősége mellett olyan megmagyarázhatatlan tényekre is felhívták a figyelmet, mint hogy a tsz-ek drágábban tudják megvenni a korpát, mint amennyiért tőlük az értékes búzát megvásárolják. Komárom megye 27 termelőszövetkezete közül 25 vett részt az aratási demonctrációban; a felvonulás mindenütt szervezett volt, s a tüntetőket a legtöbb helyen rokonszenv fogadta annak ellenére, hogy a félpályára szűkült utakon tizenegy helyen is számottevően lelassult a forgalom. A megyei tsz szövetségnél - ahonnan az akciót irányították -, elmondták: azt is latolgatják, hogy egész éven át bojkottálják a gépek és egyéb ipari eredetű anyagok vásárlását. Véleményük szerint, ha az egész magyar gazdaság összefogna, rá lehetne kényszeríteni az ipart a reálisabb árakra. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (3. rész)
|
Az ország egyik legjobb gabonatermesztő vidékének számító Fejér megyében annak ellenére, hogy a terméshozamok mindig magasabbak az országos átlagnál, a jövedelmezőség visszaesése és a költségek növekedése miatt már a termőterület csökkentésére kényszerültek a gazdaságok. Az agrárolló további nyílására jellemző, hogy alig néhány év alatt ötszörösére nőttek a kombájnárak. Az egyre kilátástalanabb helyzet ellen tiltakozva 61 termelőszövetkezetből 57 vonult gépeivel az utakra. Somogyban a 76 tsz-ből 60 vett részt a demonstráción, továbbá két állami gazdaság, és a kaposvári cukorgyár. Tizenegy helyen sorakoztak föl a gépek, összesen 70 kombájn, számos traktor, tehergépkocsi. A megállított autósoknak szórólapokat adtak, ismertetve a Péter-Pál napi akció célját, azt, hogy magasabb felvásárlási árat, de nem drágább kenyeret akarnak, hiszen ma is nyitott kérdés: hogyan lesz a 4 forintos búzából 14 forintos kenyér. Pest megyében összesen nyolc helyen vonultak fel csütörtök reggel a kombájnok, traktorok, hogy a gabonaáremelések és a mezőgazdaságot hátrányosan érintő közgazdasági szabályzók ellen tüntessenek. Megközelítően 60-70 gép vett részt a demonstrációban. A főváros határában a budaőrsi Sasad, a biatorbágyi Benta-völgye és a töki Egyetértés kombájnjai a 100-as út M1-es útba torkolló szakaszánál foglalták el az úttest egyik részét, az M5-ös út közelében pedig a gyáli és a bugyi Szabadság Tsz gépei vonultak föl együttesen. Bács-Kiskunban 83 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vett részt kombájnokkal, traktorokkal a tiltakozó felvonuláson. A nagy gabonatermelő megyében az úton járók - hazai és külföldi autósok, tehergépkocsi vezetők - mindenütt megértést és rokonszervet mutattak a tűntetők iránt. Hajdú-Bihar megye 75 gabonatermelő gazdaságából 65 értett egyet azzal, hogy a felvásárlási árak emelését követelő demonstrációt tartsanak Péter-Pál napján. Csütörtökön reggel négy közlekedési csomópontban sorakoztak föl a kombájnok reggel 7 és 8 óra között. Heves megyében az 53 termelőszövetkezet közül 49 csatlakozott az országos akcióhoz, s több mint 170 kombájn figyelmeztető felvonulását szervezték meg. Csongrád megyében hat helyszínen - a városok környékén - vonultak fel mintegy 170 munkagéppel a termelőszövetkezetek aratóbrigádjai. Békés megyében nyolc közlekedési csomóponton lassították a forgalmat a gabonaárak emelését követelő aratók; a megye 80 termelőszövetkezetéből 64 vett részt a tüntetésen 300 géppel. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 12:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (4. rész)
|
Szolnok megyében, ahol az országos demonstrációt kezdeményezték, csütörtökön reggel a megye útjainak 22 csomópontjára 300 géppel vonultak ki a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A megye gazdaságainak nagyobb részében a kalászosok termelése meghatározó - 150 ezer hektár a termőterület - s így az ágazat minimális jövedelmi szintje, helyenként vesztesége, a gazdálkodás egészére nyomasztóan hat. Borsod-Abaúj-Zemplém 90 termelőszövetkezete, továbbá egy állami gazdaság, és számos kistermelő csatlakozott az országos megmozduláshoz; a figyelmeztető akcióban csaknem 200 betakarítógéppel vettek részt. A gazdaságok kilátásba helyezték, hogy ősszel az eddiginél kevesebb gabonát vetnek. Nógrádban, ahol a területi adottságok miatt kisebb a gabonatermesztés aránya, mint más vidékeken, szintén az utakra vonultak a termelők. Jó okkal, mert - mint hírül adták - már tavaly sem volt nyereségük a búzán, s ha a szabályozók nem változnak, drasztikusan csökkenteni fogják a vetésterületet. (MTI)
1989. június 29., csütörtök 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|