Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 04.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Balassagyarmat csatlakozik

"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős. A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása keretében."
SZER, Földközelben:

A megyei lapok helyzete

"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs. Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem rendelkezik önálló szócsővel."

A Legfőbb Ügyészség közleménye (1. rész)

1989. június 9., péntek - A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát.

A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth
Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, dr.
Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt
törvényességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti
rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek
felmentését indítványozza.

    A feltárt tények és adatok értékelése a következő lényegi
megállapításokra adnak alapot:

    1./ Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték
az akkor hatályos Büntető Perrendtartás garanciális rendelkezéseit,
különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési
jogának törvénysértő korlátozásával.

    2./ Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok
összegyűjtésére és felhasználására korlátozódott, a bűnösség
cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmulasztották, vagy
azokat nem a súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vették
figyelembe.

    3./ A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysértések és
mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vádemelés
pedig megalapozatlan és törvénysértő volt.

    4./ Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan megsértették a
Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának megalakításakor is
irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás folyamán pedig a
nyilvánosság és a közvetlenség elvét is.

    5./ Az ítélet megalapozatlan, mert a mentő körülményekre
vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása miatt az ügy
nincs kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos,
ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből
más tényekre helytelenül következtetett.

    6./ A büntetőeljárás szabályainak súlyos megsértése és a
védekezési jog korlátozásával is összefüggő megalapozatlanság az
eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az ítélet így sem
tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos
büntető jogszabályok által meghatározott bármilyen bűncselekmény
ismérveinek. (folyt.köv.)


1989. június 9., péntek 12:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Legfőbb Ügyészség közleménye (2. rész)

A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor
helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést
szabott ki.

    7./ Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy
egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az eljárás
alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti
jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodtak, védekezésül arra is
hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények
garantálták. Már ekkor elegendő adat utalt arra, hogy ez az állítás
megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a büntető ügyben eljárt
hatóságok kísérletet sem tettek a büntethetőség szempontjából
alapvető fontosságú dokumentumok beszerzésére, hanem az említett -
meg nem cáfolt - védekezést indokolás nélkül figyelmen kívül
hagyták.

    A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma által a Legfőbb
Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt
okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javaslatára a
magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a
budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és
társainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben
múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik
alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló
személyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog - a
Büntető Törvénykönyv Általános Részéről szóló 1950. évi II. törvény
- 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetőségük
akadálya volt.

    8./ Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő
1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt
meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő
volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a
Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI)


1989. június 9., péntek 12:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:

"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD