|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Tajvan és a dollár-diplomácia (1. rész)
|
1989. június 4. vasárnap (UPI/MTI-Panoráma) - Az óriás Kína árnyékában saját indentitását sokáig sikertelenül fellelni igyekvő Tajvan újkeletű önbizalommal, gyakorlatias érzékkel váltja politikai tőkére szinte hihetetlen gazdagságát. A dollár-diplomácia egyre nagyobb sikerrel kecsegtet, és minden jel szerint máris rést ütött a diplomáciai elszigeteltség a falán, amelybe Tajvan az anyaország egyre növekvő nyitása miatt kényszerült.
A szigetország tavaly októberben 1 milliárd dolláros alapot hozott létre a ,,baráti fejlődő országok,, segélyezésére. Mondani sem kell, akadtak jelentkezők. Csak a Fülöp-szigeteken - amely közismerten anyagi gondokkal küszködik - Tajvan közel 2 milliárd dollár erejéig kötelezte el magát. Manila ennek fejében törvényt hozott a tajvani beruházások védelméről - s ez már ,,hivatalos,, jelleget kölcsönöz a két ország kapcsolatainak. Peking nem is váratott magára a tiltakozással. Szingapúr szoros kapcsolatot tart fenn Tajvannal, mégis fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat, mégpedig mielőbb, Kínával. Ennek ellenére áprilisban hivatalos látogatásra hívta meg Li Teng-huj tajvani elnököt. Jellemző, hogy tajvani államfő ezt megelőzően 12 évig nem tett hivatalos tengerentúli utazást. Franciaország és Nagy-Britannia szintén a kapcsolatok fejlesztésére törekszik Tajpejjel. Tajvannak - ma még - csak 23 országgal van hivatalos kapcsolata. Az irányában tanúsított mostani növekvő érdeklődést egy számadat magyarázza: a szigetország valutatartalékai elérik a 76 milliárd dollárt. A külkapcsolatok fejlődésében közrejátszik persze az új, pragmatikus megközelítés is. Tajvan korábban mereven ragaszkodott ahhoz, hogy egy Kína van - Tajvan. Aki pedig a szárazföldi kommunistákkal üzletel, az magára vessen. Minthogy azonban egy egymilliárd lakosú, szuperhatalmi státusú Kína létezésétől nehezen lehetett eltekinteni - mégha oly ,,kommunista,, is -, Tajvantól sorra elfordultak politikai és gazdasági üzletfelei. Li Teng-huj elnök azonban feladta a struccpolitikát, miszerint a szárazföldi Kína is olyan Kína, amelyet voltaképpen Tajvan birtokol. Az új gyakorlatias jelszó, amit Pekingben persze nem szeretnek: két kormány - egy ország. Ez tulajdonképpen annak elismerése, hogy Tajvan csak azt a területet képviseli, amely ténylegesen joghatósága alá tartozik. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 13:08
|
Vissza »
|
|
Tajvan és a dollár-diplomácia (2. rész)
|
Jellemző a változásra, hogy Szingapúrban már nem a Kínai Köztársaság, hanem Tajvan elnökeként szólították Li Teng-hujt. Ha ilyesmi röviddel korábban történik, akoor világraszóló botrány kerekedik belőle, és a szigetország vezetője legalábbis nyomban hazautazik. Az pedig egyenesen szembeszökő volt, hogy májusban első ízben utazott hivatalos tajvani küldöttség Kínába. Igaz, Tajpej képviselői egy nemzetközi pénzintézet rendezvényén vettek részt, de azért arra mégsem akadt példa, hogy tajvani delegáció Kínában rezzenés nélkül hallgassa a kommunista Kína nemzeti himnuszát. Ezek a figyelemre méltó változások akkor kezdődtek, amikor 1988 januárjában elhúnyt az akkori elnök, Csiang Csing-kuo, a néhai Csang Kaj-sek fia. Távozásával Tajvan elkezdett megszabadulni az ideológiai terhektől és kötelékektől is. Ezzel egyidőben az ország gazdagodó - és kora miatt emlékeit sem cipelő - felső középosztálya is mind nagyobb nyomást gyakorolt a kormányzatra: a diplomáciai elszigeteltség nemcsak megalázó volt, de az üzletet is akadályozta. S miközben jelenleg Tajvan az önálló, de egyenrangú kínai állam megteremtésére törekszik, a szigeten nem mondtak le az újraegyesítésről - mint ahogy Pekingben sem. ,,Itt senki sem akar egyesülni a kommunista Kína alatt, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem akarjuk az újraegyesítést,, - mondja egy tajpeji professzor. Az események alakulása mindesetre gyanúsan emlékeztet arra, ahogyan egy hólabdából lavina lesz. Tajvan és Kína - becslések szerint - tavaly nem hivatalosan 4 milliárd értékű üzleti forgalmat bonyolított le. Most arra számítanak, hogy ez az adat az idén megduplázódik. Növekszik a kölcsönös utazgatások száma, lépésről-lépésre még a kulturális kapcsolatos is fejlődnek. A Kínából hazatérő tajvaniakat - akik látják, milyen jó helye lenne tőkéjüknek az anyaországban - a hazafias érzések mellett az üzleti mohóság is ösztönzi a kapcsolatok fejlesztésére. Végső fokon talán a tajvani dollár-diplomácia adhat döntő lökést annak a hógörgetegnek, amely a kínai-tajvani kapcsolatok fejlődésének lavináját eredményezi. +++
1989. június 4., vasárnap 13:10
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|