Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (3. rész)
Az OÉT konzultációt folytatott a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő középszintű bérmegállapodási, érdekegyeztetési rendszer kialakításának lehetőségeiről. A napirendi pontot közösen előterjesztő SZOT és a Magyar Gazdasági Kamara egy olyan modell bemutatására vállalkozott, amely szakít a korábbi évek bérszabályozási rendszerével és helyébe a nyílt béralku mechanizmusát állítja. A rendszer működtetésében felső szinten az OÉT-nek, a gazdaságirányítás középső szintjén az ágazati, iparági szakszervezeteknek és a munkáltatók szakmai, regionális szerveinek, vállalati szinten a helyi munkáltatóknak és a szakszervezeteknek van meghatározó szerepe. A szóbeli tájékoztatót követő vita után megállapodás született abban, hogy a következő OÉT-ülésre a két szervezet közösen írásban is bemutatja az alkalmazandó modellt, annak technikai működtetését. Részletesen kitért arra, hogy a középszintű érdekegyeztetés feltételei milyen módon biztosíthatók a munkáltatók és a szakszervezetek részéről. Különös fontosságú, hogy a tulajdonosi és alkalmazotti ellenérdekeltség megfelelő mozgásformát kapjon a rendszeren belül. Az egyeztetésnek a tripartizmus elvén kell működnie, tehát a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány részvételével. Az OÉT munkaügyi konfliktusok esetén alkalmazandó egyeztetési eljárást is elfogadott. Ezek szerint a gazdálkodó szervezetek a helyi szinten felmerülő érdekellentéteket egyeztető eljárás során maguk kísérlik meg feloldani. Az egyeztetés sikertelensége esetén az illetékes ágazati, szakmai szakszervezet vagy szakszervezetek, illetve munkáltatói (ideértve a szövetkezeti, a magán és a társas vállalkozói) érdekképviseletek megbízottjaiból delegált középszintű érdekegyeztető bizottságokhoz fordulhatnak a konfliktusok rendezése érdekében. Ha a középszintű érdekegyeztetés is sikertelen, a felek az OÉT által kirendelt szakértői bizottsághoz fordulhatnak. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a szakértői bizottság javaslatot tehet, hogy a konfliktust az OÉT is megtárgyalja. Az OÉT meghallgatta az ÁBMH elnökének tájékoztatóját a Munkaügyi Tanács létrehozásáról. Az OÉT támogatóan tudomásul vette a Munkaügyi Tanács létrehozását, egyúttal egyetértett azzal, hogy a régi Bér- és Munkaügyi Tanács megszűnik, és a Foglalkoztatáspolitikai Alap felhasználásának véleményezési joga a jövőben az OÉT-t illeti meg. Az ÁBMH elnöke a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján rendelkezést ad ki a bérnövekmény adóztatásához szükséges úgynevezett bázisbér megállapításáról. Az OÉT meghallgatta és elfogadta a jogszabály alapelveit. (folyt. köv.) 1989. június 4., vasárnap 19:30
Vissza » Folytatásokkal »