 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)
|
1989. június 2., péntek - Pénteki, negyedik munkanapját Horváth Lajos elnökletével kezdte meg az Országgyűlés ülésszaka.
A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes (Budapest,
24.vk.), a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos
szavazásnak az eredményét, amellyel az Interparlamentáris Unió
újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották
meg. Elmondta: a csoportnak 348 tagja van, közülük 269-en
szaavaztak. Az ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé - 211
szavazattal - Szűrös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth
Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg.
A testület ezt követően az 1989. évi állami költségvetésről
szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
feletti vitát folytatta.
Kenyeres Árpád (Budapest, 55.vk.), a Kispesti Textilgyár
--------------
MSZMP-bizottságának titkára helyeselte, hogy a csomagterv élénkíteni
kívánja a vállalkozásokat, s hogy nem jelent közvetlen lakossági
tehervállalást. A képviselő igent mondott a védelmi kiadások
csökkentésére is. Ugyanakkor javasolta az összes hazai fegyveres
testület helyének és szerepének egyértelmű tisztázását,
tevékenységük ésszerűsítését. A polgári védelmi szervezetet régi,
elavult intézménynek tartotta. Véleménye szerint a fenntartására
fordított évi 748 millió forint egy részét más, ennél fontosabb
célra lehetne felhasználni. Hozzátette: meggyőződése szerint
százmilliónál is nagyobbra rúg az ország több mint ezer vállalatánál
az erre a célra fordított összeg. Kenyeres Árpád hangsúlyozta: a
koncepció egy tételét, a tanácsok fejlesztési kiadásainak 1,4
milliárd forinttal történő csökkentését ellenzi. Véleménye szerint
ugyanis ez csaknem egyenlő a lakossági elvonással. Illúzió azt
hinni, hogy a működési költségek csökkenése megáll a megyei
tanácsoknál, a helyi tanácsok érzik majd meg ezt a legjobban.
(folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)
|
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12.vk.), az Ózdi Kohászati
---------
Üzemek vezérigazgatója szerint a lakossági terheket semmiképpen nem
szabad tovább növelni. Már ma is nagy az elkeseredettség, különösen
azokban a körzetekben - mint például Ózdon -, ahol a gazdasági
döntések az átlagosnál is súlyosabb következményekkel járnak, s
döntően csak azok árnyoldalai érvényesülnek. A kohászok gondjai jól
ismertek; tudomásul kell venni, hogy a mainál szűkebb kohászati
termelés jóval kevesebb embernek ad munkát. Az érintettek
csalódottak, mert nem látják a vezetés részéről az összhangot a
leépítéssel együttjáró kiútkeresésben.
A csomagterv is sürgető feladatként kezeli a veszteség gyorsabb
ütemű megszüntetését. Ezért a mai torz piaci helyzetben fokozottan
figyelni kell, melyek a valóban veszteségesnek ítélhető területek. A
piac értékmérő szerepe ugyanis nálunk nem érvényesül, így a legtöbb
vállalat fizetőképtelenné válhat - ez csak a mindenkori
szabályozáson múlik. A képviselő ezért is figyelemeztetett arra:
helytelen a nyugati hitelezési gyakorlat meghonosítása, a hazai
sajátosságok figyelmen kívül hagyása.
Aktív és nem hitehagyott emberekre van szüksége a
társadalomnak.Ezért mielőbb pontos választ kell adni arra is, hogy a
most vázolt csomagterv meghozza-e a kívánt eredményt. Felhívta a
figyelmet arra, hogy a gazdaságban is közmegegyezésre van szükség,
olyanra, amely feloldja az ellentmondásokat és integrálja az
erőforrásokat. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)
|
Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Acsai Nagyközségi Közös
--------------
Tanács elnöke mindenekelőtt arról szólt, hogy a Parlamenttől egyre
kevésbé várható el megértés a pénzügyi egyensúly javítására
beterjesztett javaslatokkal szemben. A mai napig nem állapítható
meg, hogy mi a költségvetési reform iránya, a kormány szándéka -
vélekedett. Nehéz helyzetben van a testület, hiszen nem tudja
befolyásolni a folyamatokat, ugyanakkor a felelősség az övé.
Kifogásolta a képviselő azt a többször is elhangzott javaslatot,
hogy az első osztályosok ingyenes tankönyvet kapjanak. Véleménye
szerint differenciálni kellene, hiszen előfordulhat, hogy egy olyan
első osztályos, akinek a szülei jó anyagi helyzetben vannak, ingyen
hozzájut a tankönyveihez, ugyanakkor azok a családok, amelyek nehéz
helyzetben több gyermeket nevelnek, de egyik sem első osztályos,
semmiféle támogatásban nem részesülnek.
Tanácsi tapasztalataira utalva a képviselőnő elmondta: az
állampolgárok az utóbbi időben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy
a közpénzeket a tanácsok mire használják. Igénylik azt is, hogy az
állam pénzügyi gazdálkodása s elszámolása is nyitott, egyértelmű,
áttekinthető legyen. Nem kapnak azonban választ kérdéseikre, így
például arra sem, hogy mi lett annak az egymilliárd márkának a
sorsa, amelyet Grósz Károly közbenjárására az NSZK adott. A
képviselő véleménye szerint csak az segíthetne ezen a helyzeten, ha
létrehoznák a Legfőbb Állami Számvevőszéket. Erre ugyan született
döntés, de a konkrét megvalósításról mindezidáig nem kaptak
információt a képviselők.
A csomagtervvel kapcsolatban a képviselőnő két javaslatot is
megfogalmazott. Mint mondotta, külön kellene szavazni arról, hogy a
tanácsok állami támogatását milyen mértékben fogják csökkenteni.
Különösen fontos ezt mérlegelni, hiszen nagyon nehéz helyzetbe
kerülnek a tanácsok, ha megvonják tőlük az állami támogatást. A
képviselőnő azt is javasolta, hogy szüntessék meg az adó- és
illetékprémiumokat, ugyanis ezzel olyanokat is premizálnak, akik az
elért eredményekért semmit sem tettek. Az idén például csak Pest
megyében 19 millió forintot fizettek ki ezen a címen. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 10:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)
|
Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari
------------
Szövetkezet elnöke üdvözölte, hogy a most beterjesztett gazdasági
csomagterv hosszú idő után először a költségvetési hiányt nem
pénzközpontosítással, hanem a kiadások csökkentésével kívánja
mérsékelni. Jó dolog, hogy olyan helyeken csökkenti a kiadásokat -
hadi, igazgatási kiadások, a társadalmi szervezetek támogatása -,
amelyek megegyeznek a választók akaratával.
A képviselő ugyancsak egyetértett azzal, hogy a kormány
mérsékelni akarja a veszteségesen termelő vállalatok, illetőleg a
nagy veszteséggel járó export támogatását. Szerinte ez kedvezően
befolyásolja majd a termékszerkezetváltást. A gond csupán az, hogy
már korábban és fokozatosan meg kellett volna kezdeni ezt a
támogatáscsökkentést - mutatott rá.
Üdvözölte, hogy a csomagterv - miközben jelentős költségvetési
hiányt kell kiegyensúlyoznia - lehetőséget talál arra, hogy
hatmilliárd forinttal járuljon hozzá a súlyos szociálpolitikai
gondok enyhítéséhez.
A képviselő javasolta a kormánynak, hogy fordítson az eddiginél
nagyobb figyelmet a kisüzemek, kisvállalatok tőkés
exportlehetőségeinek bővítésére, mert e területen jelentősek a
tartalékok. Ennek megvalósításához azonban a tőkés exportnál is
szükséges megteremteni a versenysemlegességet, és haladéktalanul meg
kell szüntetni a nagy külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzetét.
(folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 10:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)
|
Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), a MEZŐGÉP mezőberényi
----------
gyáregységének művezetője választói, a Békés megyeiek aggodalmát
tolmácsolva hangoztatta: a térségben élők - saját érdekeiket
felismerve - mindent megtennének azért, hogy a kormány által
javasolt pénzügyi egyensúly javuljon, ezáltal saját jövőjük is
biztosabbá válhasson. Az áldozatvállalás azonban hiábavaló -
mutatott rá -, ha ahhoz nem párosul határozott, reálisan
végrehajtható kormányzati tevékenység.
A gazdasági rendszer kritikájaként fogalmazta meg, hogy az ma
még kevéssé tudja befolyásolni a gazdasági szerkezet átalakulását, a
piacépítést, az egészséges versenyszellem kibontakozását. A kézzel
fogható előrelépés helyett a reformretorikán van a hangsúly.
Szerinte a hatékonyabb termelés megteremtésének feltételeihez sürgős
és határozott, komplex intézkedésekre lenne szükség. A jövedelem
megfelelő átcsoportosításával a lakosság életszükségleteit korábban
is jelentősen könnyíteni lehetett volna. Hangoztatta: ha a kormány
következetesebb lenne a gazdaságtalan, ráfizetéses, kizárólag
veszteséggel termelő tevékenységek visszaszorításával, ha a
költségvetésből gazdálkodó állami és társadalmi szerveket
takarékosabb gazdálkodásra kényszerítené, akkor célját a lakossági
terhek növelése nélkül is elérhetné.
A képviselő szólt a megye lakásépítési gondjairól. Aggodalomra
ad okot a korábban megállapított kamatterhek esetleges növelése,
amely szerinte méltánytalanság lenne. A tervezett intézkedés egy
esetleges alkotmánybírósági kontroll próbáját sem állná ki - tette
hozzá. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 11:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)
|
Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár
----------
vezérigazgatója azt a jelenséget bírálta, hogy az Országgyűlés és
más országos testületek elé az utóbbi években rövid időn belül
visszakerültek olyan törvények, illetve programok, amelyekről
kiderült: bennük nem reális célokat fogalmaztak meg az
előkészítéskor, a vitákban pedig rosszul mérték fel a körülményeket,
következésképpen az így hozott döntések megvalósítása akadályokba
ütközött. Ilyen esetek a gazdasági, politikai folyamatok
felgyorsulása idején ugyan előfordulhatnak, ám úgy tűnik, több
lényeges döntésnél ez már mélyebb okokra, az alapvető kérdések nem
kellő felismerésére, a rövid távú gondolkodásra vall. A képviselő -
társaira is hivatkozva - a jelenlegi ciklusban, az 1985-90-es
időtartamra elfogadott közép távú tervet, továbbá az ezt
,,felváltó,, stabilizációs kormányprogramot, az adóreformot, az ipar
szerkezetátalakítási programját is ezek közé sorolta.
Az adóreformról azt mondta: céljai valóban nem teljesültek, a
vállalati adóterheket lényegesen nem mérsékelte, a jövedelmek
elosztását nem tette igazságosabbá; ezzel szemben - véleménye
szerint - csökkentette a gazdasági aktivitást, felgyorsította az
inflációt, növelte a költségvetés deficitjét. Egy tanulmány szerint
viszont a reformmal együtt járó adminisztráció körülbelül 10
milliárd forinttal növelte az államigazgatás éves költségeit. Az
ipari szerkezetátalakítási programból eddig semmi sem valósult meg, a
gazdaság tele van félbehagyott fejlesztésekkel, elmaradt a
háttéripar, és bizonyos mértékig a fogyasztási cikkek gyártásának
fejlesztése, ezért számos gépet, berendezést, iparcikket a
konvertibilis elszámolású piacokon kell, soron kívül, drága pénzen
beszerezni - fejtette ki.
(folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 11:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista) az MSZMP Politikai Bizottságának
-------------
tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a javaslatok között
szereplő ,,nadrágszíj-megszorító,, az intézkedéseket erőtlennek
vélte ahhoz, hogy tartósan kedvező irányú változásokat
eredményezzenek a magyar gazdaságban. ,,Ha a reformlépéseket nem
határozottan és következetesen tesszük meg, időről időre pénzügyi
feszültségek keletkeznek, amelyek feloldására majd hasonló
csomagterveket kell kimunkálni. A változatlanul maradó termelési és
értékesítési szerkezetben azonban azok az intézkedések is hamar
kifulladnak.,,
Az elmondottakat azoknak a kormányintézkedéseknek a példájával
illusztrálta, amelyek a gazdaság működési zavarainak enyhítését
célozták. A vállalatok fizetőképességének helyzetéből kiindulva
hangsúlyozta: ez a mutató a magyar gazdaságban nagyon rossz; a
,,sorbanállás,, összege jelenleg meghaladja az 50 milliárd forintot.
Az átalakulási törvény vitájában is számos képviselő megjegyezte: a
veszteséges nagyüzemeket még mindig magával cipeli a magyar
gazdaság, holott a tét most nem néhány tucat vállalat sorsa, hanem
az egész ország jövője. Tavalyi gazdálkodásuk alapján 554 szervezet
8,8 milliárd forint veszteséget hozott össze. A veszteség 43
százaléka mindössze öt gazdálkodónál koncentrálódik. Itt lenne tehát
célszerű megindítani, majd kiterjeszteni a felszámolás folyamatát.
Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi
bankok, sem az APEH, sem a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, sem
az Állami Fejlesztési Intézet, sem az áruhitelező vállalatok nem
szívesen kezdeményezik a felszámolást. Az okok között megtalálható
az érdekek összefonódása, a legfontosabb azonban a valóságos
érdekeltség, a tulajdonos hiánya.
Hámori Csaba javasolta, hogy a kormány, illetve a pénzügyi
szervezetek összehangoltan és következetesen lépjenek fel a
veszteséges, illetve tartósan fizetésképtelen vállalatok megmentése
ellen, majd fogjanak hozzá a szervezett válságmenedzseléshez. Végső
esetben, radikális megoldásként a kereskedelmi bankok rendkívüli
közgyűlésének összehívása is indokolt - az állam többségi
részvénytulajdona alapján -, s azonnali döntés is születhet a
felszámolásokról. A képviselő leszögezte: e kritikus helyzetben, a
gazdaság jelenlegi átmeneti állapotában szükséges, hogy az állam
cselekvő részese legyen a piac kibontakoztatásának. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)
|
Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád
---------------
Megyei Bizottságának első titkára leszögezte, hogy az elvonások
végső soron a lakosságot érintik. Ez az intézkedés tehát nem lehet
népszerű, de - mérlegelve a helyzetet - el ell ismerni, hogy a
kormány rövid távon csak ezt a megoldást választhatta. Mindenesetre
a képviselők nehezen viselik el azt, hogy az egyik parlamenti ülésen
meggyőzik őket valaminek a szükségességéről és helyességéről, majd a
következőn ugyanennek az ellenkezőjéről. Rámutatott: joggal várja a
közvélemény, hogy tisztább képet kapjon bizonyos kérdésekről. Ilyen
például az adósságteher; sokan kérdezik, hová lett a pénz. A
képviselő tudomása szerint 3-4 milliárd dollár jutott beruházásra, a
többi pedig a hiányok pótlására szolgált. Vagyis olyan helyzetbe
került az ország: azért kell hiteleket felvenni, hogy a másik hitelt
kifizesse, vagy a külgazdasági veszteségeit kiegyenlítse.
A képviselő véleménye szerint a kibontakozás igazi lehetősége az
országon belül van. Ellentmondásos helyzetnek tűnik, hogy
tőkeszegénységről beszélünk, ugyanakkor évente 300 milliárd forint
jut beruházásra, ami 5 milliárd dollárnak felel meg. Ennek ellenére
stagnál a gazdaság. Döntő fontosságú tehát meggyorsítani a gazdasági
reformfolyamatokat. A magyar iparnak körülbelül egyharmada olyan
színvonalon van, hogy versenyképes lehet a nyugati piacokon. Ez az
egyharmad állítja elő a nemzeti jövedelem 75 százalékát. Ha ezek a
vállalatok mozgási lehetőséget kapnak, megindulhat az ,,ország
szekere,,. Végül a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy
sürgősen rendezni kellene az akut kérdéseket: véget kell vetni végre
a bős-nagymarosi vitának, dönteni a világkiállítás, az
energiaprogram kérdésében. Ezek a problémák ugyanis állandóan
elvonják a közvélemény és a kormányzat figyelmét a sürgős, fontos
tennivalóktól. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)
|
Szabó István (Budapest, 8.vk.), a Pais Dezső Utcai Általános
------------
Iskola igazgatója az előterjesztő miniszterhez fordulva több kérdést
fogalmazott meg. Mint mondta, a jelenlegi gazdasági struktúrában
semmi esély nincs a teljesítmények növelésére, ez esetben mi a
garancia a csomagterv megvalósítására? Hol tart a gazdasági vezetés
a veszteséges üzemek felszámolásában, és milyen intézkedéseket tesz
a hatékonyabban dolgozó vállalati kör gyorsabb ütemű fejlesztésére?
Szóvá tette azt is, hogy mind gyakrabban hallani: folyamatosan
növekednek a lakossági jövedelmek. De vajon akik ezt hangoztatják,
kikre, a lakosság mely rétegeire értik ezt, miközben országszerte
terjed a szegénység?
A csomagtervvel kapcsolatban óva intett attól, hogy az év
folyamán más, hasonló intézkedéseket is bevezessenek. Kérte a
kormányzattól, hogy a tanácsok költségvetését ne csökkentsék.
Szerinte ugyanis a tanácsi pénzek 70-75 százalékát
szociálpolitikára, oktatásra, művelődési célra fordítják, a kormány
ígérete szerint e területek támogatása nem mérséklődik. Ha a maradék
25-30 százalékból vonnak el, az tovább rontja majd a lakosság
hangulatát, hiszen ez az összeg a lakóházak megóvására, utak
építésére, felújításokra szolgál, s azok elmaradása hangulatrontó
tényező.
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülékek
-------------
Gyárának főmérnöke felszólalásában a Parlament vélt és valós
szerepét elemezte a döntéshozatali mechanizmusban. Feltette a
kérdést: most vajon valós döntési helyzet előtt állunk, vagy utólag
szentesítünk egy előzetes döntést? Etikai és jogi kérdés ugyanis,
hogy mi lehet a Parlament szerepe egy olyan döntésben, amelyben egy
előzetes elkötelezettség utólagos törvényesítése a feladat, még
akkor is, ha az előzetes megállapodás jó és nemes célokat szolgál,
mint jelen esetben a kormány és a SZOT legutóbbi megállapodása.
Ennek fedezete a gazdasági csomagtervben fog megjelenni, azaz a
költségvetés már elkötelezte magát a vitathatlanul jogos
szakszervezeti követelések teljesítése mellett. A képviselőnő
kifejtette azt a meggyőződését, hogy a beterjesztett törvénymódosító
javaslatot ennek fényében jobb elfogadni, a tanulságot pedig ki-ki
vonja le magának. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)
|
Kovács András (Heves m., 10.vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak
-------------
Selypi Cukorgyárának főmérnöke annak a véleményének adott hangot,
hogy a kormány sürgős intézkedéseire a Nemzetközi Valutaalap
ultimátuma adott okot. Véleménye szerint az előterjesztésben
kevesebb hangsúlyt helyeztek a folyó fizetési mérleg hiányára,
jóllehet ez is feltétele a hitelképesség megőrzésének. A képviselő
hangoztatta: megvan a recept a nehéz gazdasági helyzetből való
kilábalásra, a felírt orvosságnak azonban súlyos a mellékhatása, s
azok vállalására a kormány eddig nem érzett elég bátorságot.
A képviselők munkáját is bírálva szólt arról, hogy az egységes
vélemények kialakítására nincs rendező elv. Az egyetlen a kormány
iránti bizalom lehetne, azonban egy bizalomvesztett kormány mögött
vagy éppen vele szemben bizonytalan Parlament áll, emiatt időnként
kiszámíthatatlan a viselkedése. Egy-egy napirend tárgyalásakor a
döntést sok esetben nem a valóságos érdekek, hanem a jól sikerült,
hatásos felszólalások motiválják. A bizalomvesztés példájaként
említette: míg korábban illetékes helyen tagadták, hogy a
költségvetésben az ország internacionalista kötelezettsége is
szerepel, addig mára elismernek kétmilliárd forintot, ám már ebben
is kételkednek a képviselők.
Meggyőződése szerint a nemzeti jövedelem kétharmadának
újraelosztása mellett nem lehet piacot építeni, ezt az eddigi
kísérletek kudarcai igazolták. Megfontolásra ajánlotta, hogy
fokozatosan, de rövid távon az élelmiszerek körében a piaci
árszabályozás érvényesüljön. Valós alapokat kell teremteni az
élelmiszergazdaság megújítására. Igaz, ez kissé megnövelné az
inflációt. A képviselő lehetségesnek tartotta, hogy a
társadalombiztosítási járulékot 37 százalékra csökkentsék. Ezzel -
részben a többletnyereségadó folytán - növekedhetnének a
költségvetés bevételei, a vállalatoknál, a vállalkozásoknál
maradhatna ez az összeg, amelyet piacorientált fejlesztésük
fokozására fordíthatnának. Ez a későbbiekben sokkal többet jelentene
a társadalombiztosítási alapnak, mint az előterjesztésben szereplő
15 milliárd forintos többlettámogatás. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott
------------
elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a mostanában oly sokat
bírált, illetve hiányolt struktúraváltás immár tíz éve napirenden
szerepel, de a döntéseket azóta sem hajtják végre konzekvensen. A
szerkezetátalakításhoz valóban szükség van tőkére, hitelre, vagyis
nem mellőzhető a külföldi források további igénybevétele - mondotta.
E kérdés kapcsán azonban nem árt leszögezni: a mostani helyzetért
nem azok a felelősök, akik felvették a hiteleket, hanem akik
elherdálták a kölcsönöket. Csak olyan fejlesztéshez szabad hitelt
megpályázni, amely a megvalósulással fedezetet nyújt legalább a
kamatfizetésekre és a törlesztésekre. A képviselő szóvá tette: Paks,
Tengiz, Nagymaros egyidejű beruházásai jócskán meghaladják az ország
teherbíróképességét. Amúgy is meg kellene vizsgálni, hogy valójában
mennyi energiára van szüksége gazdaságunknak egy stagnáló ipari
termelés mellett.
Szólt arról is, hogy a világútlevél bevezetése gazdaságilag nem
volt előkészítve, a politikai döntésért magas árat fizettünk.
Amennyit vesztettünk emiatt, annyi elegendő lett volna az
egészségügy, a kultúra és az oktatás gondjainak enyhítésére. Az
adókkal kapcsolatban kifejtette: a személyi jövedelemadó és a
vállalkozási adó kulcsait csökkenteni lehetne, de azzal együtt
szűkíteni kell a kivételezések körét, és az adókulcs-csökkentés csak
az egyéb támogatások terhére valósulhat meg.
Szerinte az utóbbi időben a figyelem elterelődött a gazdaságról,
pedig e kérdésekkel folyamatosan kell foglalkozni, a politikai
reformokkal egyidejűleg. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos
---------------
rövid hozzászólásában a költségvetési vita két elemével kapcsolatban
fejtette ki véleményét. Helyesléssel szólt arról, hogy az
Országgyűlés csökkenti a fegyveres testületek, a központi igazgatás,
illetve a társadalmi szervezetek eredetileg jóváhagyott
költségvetését. Ugyanakkor feltette a kérdést: a törvényhozók
elégséges információval rendelkeznek-e ahhoz, hogy eldöntsék,
mekkora az az összeg, amely feltétlenül szükséges ezeknek a
szerveknek a működéséhez, illetve mennyit lehet abból ésszerűen
lefaragni a kényszerhelyzetben. A képviselő csatlakozott a korábban
elhangzott javaslatokhoz, s a tanácsi költségvetés további
lefaragását ellenezte; ugyanakkor azt is elismerte, hogy van még mit
javítani a tanácsok munkájának hatékonyságán.
Kiss János (országos lista) római katolikus címzetes kanonok:
----------
- Kötelességünk megkérdezni, hogy mi miért történt. Mégis úgy
vélem, hogy elsődlegesen most ebben a helyzetben nem a
tetemrehívásra van szükség, hanem sokkalta inkább egy megújult
bizalomra, a számos csalódottság ellenére; közös akaratra, kemény
helytállásra, összefogásra minden magyar részéről.
A képviselő hangoztatta: e közös feladat végrehajtásában a
törvényhozók tanácsokkal, számos ésszerű javaslattal segíthetik a
kormányzatot. A maga részéről a következő gondolatokkal járult hozzá
a közös cselekvés megalapozásához:
- Tisztelt miniszterelnök úr, miniszterasszony és miniszter
urak
Bátorság és felelősségteljes határozottság, előrelépés
szükséges. Egy ország jövője, sorsa, holnapja forog kockán. Rólunk
van szó, magyarokról
(folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)
|
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.), a lakitelki Szikra MGTSZ
------------
műszaki főmérnöke arról a kedvezőtlen tapasztalatról beszélt, hogy a
világbanki pályázatot elnyerő, a komoly feltételeknek megfelelő
vállalatok és szövetkezetek egész sora lép vissza a szerződések
megkötése előtt. Ennek fő okát abban látja, hogy a pályázaton
elnyert magas színvonalú technológiai berendezéseket irreálisan
magas - 9-17 százalékos - vám terheli. Ez alól csak a komputerek és
a méréstechnikai eszközök kivételek. Másrészt a berendezések
behozatali vámmal terhelt értéke után 1989-ben az adózott
nyereségből fedezhető a 15 százalékos áfa, s ezt a vállalatok
többsége büntetésként értékeli. Bár a csomagterv szerint a
konvertibilis exportot termelő beruházásoknál visszatérítik az áfát,
erre a behozatal évében csekély az esély. Íly módon a vám és az áfa
együttes értéke, valamint az időközbeni forintleértékelésekből
származó veszteségek érthetően visszariasztják a szerkezetváltásban
érdekelt vállalatokat a világbanki pályázattól.
Mindezt figyelembe véve a képviselő javasolta: a világbanki
pályázaton elnyert magyar versenytárs nélküli-berendezések esetén
négy-öt százalékos vámnál többet ne számítsanak fel. S ezt az
összeget az üzembe helyezést követő két évben egyenlő részletben,
kamatmentesen kelljen a pályázónak kifizetnie. Ugyancsak
indítványozta, hogy az áfát az adózatlan nyereségből szintén az
üzembe helyezést követő két évben fizethessék ki a berendezés
alapértéke után. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 12:44
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13.vk.), a Tisztántúli
-------------
Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója több indítványt terjesztett
elő. Az elsőt azzal indokolta, hogy elhibázottnak tartja az állami
költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat címét. Véleménye
szerint nem lehet pénzügyi egyensúlynak minősíteni egy olyan
állapotot, amely 60 milliárd forint hiányról 20 milliárd forint
hiányra tér át. Ezután arról szólt, hogy az anyag többször
hivatkozik a tervezési mechanizmusra, annak biztonságára. Ezért
javasolta, hogy az Országgyűlés hívja fel a kormány figyelmét arra:
a jövőben változtassa meg a tervezés metodikáját, és ,,ne
költség-vetés szemléletben, hanem bevétel-aratás szemléletben,,
tervezzen. Azt is kérte képviselőtársaitól Lékai Gusztáv, hogy ne
fogadják el mentségként a pénzügyi kormányzatnak azokat az indokait,
amelyeket a korábbi években, s 1989-ben a gazdaság liberalizálása
jegyében fogalmazott meg és most éppen ez, tehát a bér- és az
importliberalizmus rontja az ország pénzügyi egyensúlyát.
Mivel a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem kért
szót, az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát. A pedagógusnap
alkalmából nagy tisztelettel köszöntötte a pedagógus-képviselőket,
az Országházban rendezett kitüntetési ünnepségen résztvevő
tanárokat, tanítókat, s az ország valamennyi pedagógusát. Ezután
szünet következett, mialatt az Országgyűlés terv- és költségvetési
bizottsága ülést tartott, hogy összegezze a vitában
elhangzott képviselői javaslatokat, és állást foglaljon azokkal
kapcsolatban. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 12:45
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)
|
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke válaszolt azokra a
-------------
vitában elhangzott képviselői felvetésekre, amelyek a kormány
munkáját, a kormányzati felelősséget érintették. Bevezetőben
megköszönte a megértést és támogatást, valamint a kritikai
észrevételeket is, amelyeket a kormányzat munkája során meg kíván
szívlelni. Az elmondottak jó része segíti a kormányt abban, hogy meg
tudja fogalmazni a holtpontról való elmozdulás minimálprogramját, s
hozzájárul annak lépésről lépésre történő megvalósításához. Jogosnak
ismerte el a képviselők kritikáját az előterjesztett törvényjavaslat
szövegét illetően. Elnézést kért a képviselőktől a szövegezés
pontatlanságaiért, s kijelentette, hogy a kormányzatnak nem áll
szándékában saját felelősségét a Parlamentre hárítani.
A továbbiakban Magyarország és a nemzetközi pénzintézetek
kapcsolatával foglalkozott. Elmondotta, hogy hazánk 1981 végén kérte
felvételét a két nemzetközi pénzügyi szervezetbe. A felvétellel
sikerült elkerülnie Magyarországnak a legrosszabbat, azt, hogy 1982
közepén átütemezést kérjen külföldi hitelezőitől. Az ezt megelőző
időszakban a szocialista országok eladósodásában szerepet játszott
az a meggondolás, hogy mögöttük ott áll a Szovjetunió, s ha bajba
kerülnének, a Szovjetunió majd segíteni fog. Ez ,,az ernyőelmélet,,
1982-ben Lengyelország esetében egyik napról a másikra összeomlott.
Ezzel párhuzamosan kialakult a világban egy másik ernyő: a bankok és
a bankárok garanciát keresve, még szorosabban sorakoztak fel a
nemzetközi pénzintézetek mellé, a korábbiaknál lényegesen jobban
figyelembe véve azok minősítését és tanácsait a kritikus helyzetbe
került országok esetében. Ezt a helyzetet Magyarország nem hagyhatja
figyelemen kívül.
A Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal létrejött
megállapodásokat mindig a magyar kormány kezdeményezte
reformprogramjának megvalósítása érdekében. Tény, hogy ezek a
megállapodások nem vita nélkül születnek. Sok részletkérdésben eltér
Magyarország és a Valutaalap felfogása. Ebben szerepet játszik az,
hogy hazánkban a piaci mechanizmusok kiépítésének még csak a
kezdetén tartunk. De az is, hogy olyan határozottságot mindeddig nem
tapasztalt a nemzetközi élet a magyar kormány részéről, ami lehetővé
tette volna a reformok megvalósításához szükséges, jelenleginél
nagyobb hitelek folyósítását, az ehhez nélkülözhetetlen bizalom
megelőlegezését. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)
|
Németh Miklós azonban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi
pénzintézetekkel kötött megállapodások nélkül Magyarország bekerült
volna az átütemezést kérő országok közé. Bármilyen jó kapcsolatai
vannak a Magyar Nemzeti Banknak külföldi partnereivel, az IMF és a
Világbank nélkül nem sikerült volna biztosítani a szükséges külső
forrásokat. Ugyanakkor elmondotta: a kormányzat tervezi, hogy
változtat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott
tárgyalások mechanizmusán, növelve a nyíltságot, a lakosság
tájékoztatását. Nem szeretné, ha az ilyen tárgyalások titokban
folynának tovább. Ezután a kormány tagjainak teljes körében kívánják
megvitatni és kialakítani a nemzetközi pénzintézetekkel folytatandó
tárgyalás kormányzati teendőit. Amennyiben pedig hosszabb távú
megállapodásra törekednek a Nemzetközi Valutaalappal - egy
hároméves program finanszírozási feltételeinek biztosítása érdekében -,
akkor ezt a programot még a megállapodás megkötése előtt a
kormányzat a Parlament elé terjeszti.
Nincs szó arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap zsarolja
Magyarországot - jelentette ki. Számos alapvető kérdésben egyetértés
van a Valutaalap és a magyar kormány között. Azonos a vélemény
például abban, hogy Magyarországon az egyensúlyteremtés érdekében
piaci, s nem adminisztratív módszereket kell alkalmazni. Vita a
mértékeken, az ár-, az import- és a bérliberalizálás ütemezésén van.
Ugyancsak adott az egyetértés a tekintetben, hogy el kell kerülni a
költségvetés túlköltekezését. Ha erre mégis sor kerülne, akkor a
hiány finanszírozására piaci eszközöket kell alkalmazni, s nem külső
hiteleket felvenni a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. A vita e téren
abból adódik, hogy milyen gyorsan lehet ennek a célkitűzésnek
Magyarországon eleget tenni. A magyar kormány is azon van, hogy
mielőbb megteremtse a forint konvertibilis valutákhoz viszonyított
reális árfolyamát, így elérhetővé váljon a konvertibilitás, amely a
világgazdasághoz való szorosabb kapcsolódás fontos feltétele. E
téren is elsősorban a mértéken és az ütemezésen vannak komoly viták.
A szektor- és versenysemleges gazdaságpolitika minél gyorsabb
megvalósítását illetően is megvan az egyetértés, de a magyar
kormánynak figyelembe kell venni a hazai körülményeket. Például
amennyiben megkezdődik a jelentősebb működőtőke-bevonás
feltételeinek kiépítése, rögtön kell számolnia az ellenvéleménnyel
is: a kormány kiárusítja az országot. Hasonló a helyzet a
reprivatizációs programmal is, amelyet szintén nem kevés tiltakozás,
ellenzés kísér, s e mögött sokszor személyes vezetői érdekek is
felfedezhetők. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Magyarország és a Valutaalap tárgyalásait tehát nem lehet
könnyűnek nevezni, jelentősek a viták, ám - miként Németh Miklós
leszögezte - a kapcsolatok megszakítása az ország jelenlegi
helyzetében tragikus lenne. A nemzetközi pénzintézetekkel
kialakított kapcsolatok további építése a magyar reformfolyamatnak
és közvetve a szocialista országoknak is hasznára válik.
Sokan azt értik félre, hogy az említett pénzintézetek időről
időre áttekintik: a magyar kormány miként teljesítette a
megállapodásban foglaltakat, s amennyiben elmaradást tapasztalnak,
akkor ezt természetesen szóvá teszik. Így történt ez a jelenlegi
programmal is, amelynek keretében Magyarország a vállalt
kritériumok teljesítéséről negyedévenként köteles tájékoztatni a
Nemzetközi Valutaalapot. Amennyiben nem látnak garanciát a
megállapodásban foglaltak teljesítésére, vagy felfüggesztik az
aláírt hitelek folyósítását, vagy várnak mindaddig, amíg az érintett
kormány meg nem hozza a szükséges intézkedéseket.
A magyar kormány mindenképpen fenn kívánja tartani kapcsolatát a
nemzetközi pénzügyi intézményekkel a szükséges források biztosítása
érdekében. Ez igen fontos ahhoz, hogy biztosítani lehessen a reform
továbbviteléhez szükséges külső segítséget, a magánbankoknak magyar
gazdaságba vetett bizalmát.
A továbbiakban Németh Miklós arra a kérdésre válaszolt, mi
történt a sok hitellel, amit az ország az elmúlt években felvett.
Mint mondotta: 1985 végén az ország nettó adósságállománya közel 5
milliárd dollár volt, ez azóta megduplázódott. Ennek többek között
az az oka, hogy súlyos hiba volt az 1981-84 közötti időszak
gazdaságpolitikáját és gyakorlatát idő előtt fellazítani. Akkor
kellett volna még kitartani két-három évig, ám erre nem került sor.
A fellazulás eredményezte azt, hogy ma már úgymond ,,önjáróvá,, vált
az adósságprobléma, s menedzselése igen gondos politikai és
gazdasági mérlegelést igényel a kormányzattól. Bár az
adósságállomány a duplájára nőtt, mégis ebben az időszakban nem
került sor forrásbevonásra a gazdaságba. 1984-85 között
összességében a magyar külkereskedelmi mérleg aktívnak bizonyult.
Nem forrásbevonás történt, hanem kismértékben forráskihelyezés.
Mégis nőtt az eladósodás, mert a felgyülemlett hitelekkamatokat csak
kis részben fedezte a kereskedelmi forgalomban, illetve az
idegenforgalomban kialakult többlet. A hiány évről évre tovább
növelte az eladósodást, amely egyre inkább öngerjesztő folyamattá
vált. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)
|
Egyetértett azzal Németh Miklós, hogy a jó beruházáspolitika, a
jó befektetések jelentik az egyetlen garanciát a felvett hitelek
visszafizetésére. Az utóbbi 10-12 évben azonban az ipari beruházások
közül mintegy 100 milliárd forintot fordítottak olyan
fejlesztésekre, amelyek végül is teljes egészében veszteségesnek
bizonyultak. Ha ezen a gyakorlaton nem sikerül változtatni, akkor a
jövőben finanszírozhatatlanná válik a magyar gazdaság.
Bár a képviselők közül többen is indítványozták a védelmi
kiadások további lefaragását, Németh Miklós úgy foglalt állást, hogy
e téren nem javasol további kiadáscsökkentést. Csak az ország
védelmi politikája újrafogalmazásának eredményeként folytatható a
védelmi kiadások további leépítése, úgy, hogy a jelenlegi
hadseregnél kisebb, de felszereltségében, területi elhelyezkedésében
modernebb, korszerűbben mozgatható haderő jöjjön létre. Ezután arról
tájékoztatta a képviselőket, hogy Magyarország milyen formában és
mekkora segélyeket nyújt. Kijelentette: e tekintetben a kormány
semmilyen adatot nem titkol el a Parlament elől. 1985-88 között
ilyen segélyekre 5.2 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ez
az összeg már önmagában jelzi, hogy a kormány nem vitte túlzásba a
,,segélyezést,,. Tény, hogy árnyaltabbá válik a kép a befagyott
követelések számításba vételével. Mivel visszafizetésükre nem lehet
számítani, így lényegében ezek is segélynek számítanak. Léteznek
ezen felül társadalmi szervezetek, egyházak segélynyújtásai is. Ezek
az összegek azonban nem számottevőek, s összességében sem lehet azt
mondani, hogy hozzájárultak volna a kialakult feszültségekhez.
A vállalkozásélénkítéssel párhuzamosan folytatni kell a
meghirdetett vállalkozási, szanálási programot, hogy fel lehessen
gyorsítani a veszteségforrások felszámolását. A miniszterelnök
elmondotta, hogy a csütörtöki expozéjában ezzel kapcsolatban néhány
vállalat nevét megemlítette. A reagálás igen élénk volt, számos
tiltakozó levelet kapott, s többen kifogásolták, hogy valótlant
állított. Mint mondotta, e téren az események felgyorsulóban vannak,
mivel május 24-i banki adatok alapján említette meg az érintett
vállalatok nevét, s azok közül időközben kettő, a Labor Műszeripari
Művek, valamint a Budapesti Bőripari Vállalat részvénytársasággá
alakult.
Németh Miklós egyetértett azokkal a képviselői felvetésekkel,
amelyek szorgalmazták, hogy a kormány folytasson tárgyalásokat az
összes felelősséget vállaló politikai erővel. Arról tájékoztatta az
Országgyűlést, hogy pénteken délután már sor kerül ilyen
megbeszélésre, s továbbiak várhatók. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)
|
A kormány megállapodott a SZOT vezetőivel arról, hogy a következő
három hónap során áttekintik - s ebbe a munkába bevonják a Független
Szakszervezetek Ligáját is - az érdekképviselet és érdekérvényesítés
mechanizmusát. A jelenlegi rendszer ugyanis nem megfelelő, az egyik
oldalon egyedül áll a kormány, mindenért felelőssé téve, a másik
oldalon pedig - felelősség nélkül - az érdekvédelmi szervezetek,
amelyek szabadon nyújtják be igényeiket, követeléseiket. Plurális
társadalomban szükség van az érdekérvényesítés intézményei közötti
érdekegyeztetésre is, s csak ilyen rendszerben tud a kormány
felelősen állást foglalni.
Végül kijelentette: a kormány igényli a kritikát, s még az
ellenzéki véleményeket is. Egy képviselői véleményre reagálva
elmondotta, mindenki saját lelkiismerete alapján döntse el: a
kormány gyújtogató akar-e lenni azáltal, hogy az utolsó percben
megpróbálja szanálni a gazdaságot, az államháztartást, vagy pedig
ezzel az intézkedésével el kíván-e indulni a holtpontról való
elmozdulás útján. Bízott abban, hogy a képviselők ez utóbbi
értelmezés alapján fogadják el a kormány által beterjesztett
törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter válaszában kitért azokra a
-------------
kritikákra, amelyek a tervezést, az előrelátást, a szakmai munka
megalapozatlanságát, a felelősségtudat hiányát, a kormány
következetlenségeit, valamint az abból származó hibákat, a
tekintélyvesztést tették szóvá. A bizalmatlanság a kormánnyal és a
Pénzügyminisztériummal szemben elkerülhetetlen, de ezt vállalni kell
- mondotta. Az elmúlt időszak hibáit nyíltan feltáró, ezzel együtt a
Canossa-járást is vállaló, elszánt kormányzati magatartás általában
támogatásra talált a hozzászólók részéről. Így a pénzügyi krízis
elkerüléséhez szükséges intézkedések eredményes végrehajtására esély
van. Ezzel kapcsolatban derültséget kiváltó mondást idézett,
miszerint: - az igazságot hirdetni és hasznos dolgot javasolni
biztos módja annak, hogy üldözzenek minket. A felszólalók azonban
nem ezt az utat választották, hanem a kritika mellett bíztattak
bennünket - mondta a miniszter. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy
a csomagterv iránya és koncepciója jó, a vállalt feszültségek
azonban még nem teszik lehetővé a fordulatot. Ez a program nem
tekinthető a hosszabb távú kormányprogram pótlékának, még kevésbé
azt helyettesítő eszköznek. Az 1990-es esztendő előkészítését
viszont ebben a szellemben kívánja a kormányzat folytatni - tette
hozzá.
A kormány a szakmai, tervezési és előkészítési hibák maximális
kiküszöbölésére törekszik, ugyanakkor nem tesz igéretet arra, hogy
ezek a torzulások, problémák az átalakuló gazdaságban teljes körűen
elkerülhetők. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben az országban még
nincs jól működő piac, ugyanakkor központi tervutasítások sincsenek.
Ha nehezen is, és keservesen vajúdva, a szabályozó alkut is
megpróbálja a kormány a minimumra csökkenteni. Amíg a vákuumot nem
tudja betölteni egy jól működő piac, addig a gazdaság szereplői a
kormány szándékaitól függetlenül, nem mindig racionálisan és nem
mindig a kiszámítható irányban és mértékben reagálnak a döntésekre.
Tehát a következő egy-két esztendőben, amíg a piacépítés folyamata
tart, a bizonytalanság teljesen nem oldható fel. Az ésszerű
gazdálkodásnak, a józan takarékosságnak nincs jobb és más
alternatívája. Mindezt megkülönböztetett kormányzati intézkedések
nélkül is végre lehetne hajtani- hangoztatta..
A miniszter igazat adott azoknak a felszólalóknak, akik szerint
nem minden vezető alkalmatlan gazdasági vezetői posztra, de az tény,
hogy azonos körülmények mellett működő gazdálkodó szervezetek
teljesítményei között elképesztően nagy a különbség, a differenciák
jórészt attól függően alakulnak ki, hogy ki, milyen eredménnyel,
hozzáértéssel vezeti az adott vállalatot. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)
|
S ebből is adódik tanulság, mégpedig a vezetők kiválasztására
vonatkozóan.
Békesi László ezután a vitában felszólaló 30 képviselő
felvetéseire, javaslataira tért ki. Az egyik borsodi felszólaló a
megyéjében felhalmozott gondok megoldásához kiemelt támogatást kért.
A kormány júliusban áttekinti az észak-magyarországi térség
helyzetét, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye
problémáit. Ennek során gyorsan megvalósíthatók lesznek azok a
konkrét felvetések is, amelyekre egyes képviselők is utaltak. Már az
idén több mint félmilliárd forint központi támogatásban részesűl
Borsod megye, részben a foglalkoztatási alapból, részben a
területfejlesztési alapból. Körülbelül 2400 új munkahely teremtésére
kap a megye beruházási támogatást, ami persze még mindig nem jelenti
a több 10 ezer esetleg megszünő munkahely pótlását, de a kormány
mindenesetre megtette az első lépést. A társadalmi és
pártszervezetek kezelésében lévő intézmények átadásával kapcsolatos
felvetésekre a miniszter elmondta: a kormány ezekkel a javaslatokkal
egyetért, de a konkrét ügyeket az adott helyen, területen egyeztetve
kell lebonyolítani.
Az agrártámogatások leépítését szorgalmazó képviselői
megjegyzésre reagálva Békesi László azt mondta, hogy a felmerült
többletköltségek nem háríthatók tovább az árakra, de a
jövedelmezőségi gondokkal küszködő gazdaságokra sem. Ezért nem
célszerű e területen a támogatást csökkenteni.
A szerkezetátalakításra vonatkozó kérdések valóban jogosak -
mondotta - az Ipari Minisztérium a közeljövőben elkészíti az ezzel
kapcsolatos tanulmányt, s erről a munkáról természetesen
tájékoztatást kapnak majd a képviselők is. Elhangzott olyan javaslat
is, amely szerint még az idén 100 forinttal növeljék a családi
pótlék összegét. A pénzügyi kormányzat szerint ősszel, az
adórendszer korszerűsítésének napirendre tűzésekor erre a kérdésre
visszatérnek. Felkészülnek arra, hogy 1990-től a
társadalombiztosítástól a költségvetés visszaveszi a gyermeknevelési
költségek támogatását szolgáló családi pótlék fizetését, s egyben
kidolgozzák e pótlék reálértékének megőrzésére vonatkozó tervet.
Amennyiben az idén a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak a
jövedelmi és árviszonyok, úgy elképzelhető, hogy a szociális
feszültségek enyhítése érdekében, - nem tartós kötelezettséggel -
egyszeri, fix összegű támogatásra kerüljön sor, talán még karácsony
előtt. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
|
Mások azt javasolták, hogy a benzin árából négy forintot juttassanak
az útalapba. Erre azonban ma nincs reális lehetőség. Jövőre a
jelenlegi alapképzés révén 4,2-4,3 milliárd forint áll az útépítés
rendelkezésére - mondotta válaszában a miniszter.
Ezután részletesen is kitért azokra a javaslatokra, amelyek
indítványozták: a tanácsok támogatásának csökkentésére ne kerüljön
sor. A pénzügyi kormányzat módosító javaslattal élt; egyetértenek
azzal, hogy a tanácsok úgynevezett egyéb állami támogatásának
csökkentésére ne kerüljön sor. Ezt a tételt kiveszik a csomagból.
Ugyanakkor a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek esetében azt
javasolta, hogy azoknál a tanácsoknál, ahol az eredetileg tervezett
adóbevételből kiesések keletkeznek, ott teljes körűen garantálják,
tehát kiegészítsék a bevételt, ahol viszont az előirányzatok
túlteljesülnek, ott azt teljes egészében elvonják. Ugyanakkor az
igazgatási kiadások 600 millió forintos csökkentésétől a kormányzat
nem tud eltekinteni. Ezek figyelembevételével indítványozta a
miniszter a törvényjavaslatot módosítani.
Néhányan kifogásolták a társadalombiztosításban keletkező
szufficit bevonását. Ezzel kapcsolatban a Békesi László közölte:
erről nincs szó, csak azt tervezik, hogy a terven felüli szufficitből
olyan államkötvényeket vásároljanak, amely csökkenti a lakásalapba
nyújtandó állami támogatás összegét. Tehát nem jövedelemelvonásról
van szó, hanem befektetésről, pontosabban így tehermentesítik a
költségvetést. A miniszter több képviselői javaslatot nem
támogatott, köztük az adóbehajtók anyagi érdekeltségének eltörlését
szorgalmazó indítványt sem. Szólt továbbá az adórendszer módosítását
érintő képviselői javaslatokról is, hozzátéve, hogy a kormányzat a
módosításon dolgozik, s ez első lépésekre már a jövő évben sor
kerülhet. Mások az egyedi nagyberuházások mielőbbi felülvizsgálatát
szorgalmazták, s mint elmondta, ez a munka is folyamatban van.
Ugyancsak megkezdődött a kereskedelmi vámtételek csökkentésére
vonatkozó program kidolgozása is, amire a vámrendszer egészének
korszerűsítésekor visszatérnek.
Végül arról szólt, hogy a jövő kulcsa a gazdaság
teljesítményének növelése. Stagnáló gazdaság és növekvő infláció
mellett nincs jó költségvetés, nem lehet elfogadható
jövedelemelosztási politikán dolgozni. A fordulatot előbb a
gazdaságban kell elérni, s akkor jó költségvetést is kidolgozhat a
kormányzat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez a munka rövid
távon nem hozhat látványos eredményeket, s az átalakulás sem lesz
minden bizonnyal konfliktusmentes - fejezte be válaszát a miniszter.
(folyt.köv)
1989. június 2., péntek 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)
|
A miniszteri választ követően Puskás Sándor, a terv- és
költségvetési bizottság elnöke kapta meg a szót, hogy ismertesse a
bizottság állásfoglalását. Mint mondotta, Békesi László
megkönnyítette a dolgát, hiszen tételesen válaszolt a vitában
felmerült kérdésekre. Fontosnak tartotta azonban elmondani, hogy a
terv- és költségvetési bizottság határozata szerint szükség van a
csomagterv egységének megőrzésére. Elsősorban azért, mert csak így
követhető a kormányzat felelőssége, másrészt pedig mivel a gazdaság
jelenlegi pénzügyi helyzete nem is tesz lehetővé lényeges
módosításokat. Néhány részletkérdésre kitérve Puskás Sándor
kifejtette: a bizottság egyetért azzal, hogy a nem kiemelt
területekre fordítandó 800 millió forintos tanácsi támogatások ne
csökkenjenek, valamint azzal, hogy a tanácsok 100 százalékos
garanciát kapjanak a magánszemélyek jövedelemadójából származó
bevételekre. Filló Pál képviselő javaslatával kapcsolatban a
bizottság úgy foglalt állást, hogy az év végéig áttekinti a
költségvetés és a társadalombiztosítás helyezetét és mérlegeli a
gyermekes családok egyszeri, egyösszegű támogatásának lehetőségét. A
bizottság szükségét látja annak, hogy a kormány további
vizsgálatokat folytasson a társadalmi intézmények épületeinek
hasznosításával, a vállalatok hitelezésével és a nagyberuházások
csökkentésével kapcsolatban. Ezeknek az észrevételeknek a
fenntartásával a költségvetési bizottság egyetért a csomagtervvel -
mondotta végül Puskás Sándor.
Szűrös Mátyás ezután szavazásra tette fel a bizottság által a
plenáris ülés szünetében megfogalmazott módosító indítványokat.
Elsőként arról szavaztak a képviselők, hogy a tanácsoknak nyújtott
állammi támogatás összegét 122 milliárd 200 millió forintról 123
milliárd forintra kellene felemelni. Az Országgyűlés 2
ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta ezt a módosító
indítványt. Az elnök ezután azt az indítványt tette fel szavazásra:
a tanácsok kapjanak garanciát arra, hogy a személyi jövedelemadóból
származó tervezett összeget mindenképpen megkapják. A javaslatot a
nagy többség elfogadta, 26-an szavaztak ellene, 22-en pedig
tartózkodtak a szavazástól. A bizottság harmadik módosító javaslata,
amely arra vonatkozott, hogy változzék a törvényjavaslatban szereplő
bevétel összege 518 milliárd 759 millió forintra, a kiadásé 539
milliárd 855 millió forintra és a hiány 21 milliárd 96 millió
forintra. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)
|
Ezzel párhuzamosan pedig a lakossági adó- és illetékbefizetések
összege 34 milliárd 635 millió forintra, ezen belül a személyi
jövedelemadó befizetése 15 milliárd 665 millió forintra módosuljon.
Az indítványt a nagy többség elfogadta, ellene ketten szavaztak,
33-an pedig tartózkodtak.
Ezután az elnök a már elfogadott módosításokkal együtt a teljes
törvényjavaslatot tette fel szavazásra. Az Országgyűlés 8
ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi
költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot.
Ezt követően azokról a költségvetési előirányzatok teljesítését
hivatott kormányzati intézkedésekről szavazott az Országgyűlés,
amelyeket a törvénymódosításhoz kapcsolva terjesztettek a képviselők
elé. Szűrös Mátyás javasolta, hogy a miniszteri válaszban vállalt
kötelezettségeket figyelembe véve jóváhagyólag döntsön az
Országgyűlés. Határozathozatal következett, a képviselők egy
ellenszavazattal, 32 tartózkodás mellett támogatólag tudomásul
vették a beterjesztett intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)
|
A nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztató tárgyalása
előtt az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett arra, hogy az elmúlt
hónapokban, de különösen az utóbbi hetekben állampolgárok és
közösségeik az Országgyűlés elnökéhez, a bizottságokhoz és az
Országgyűlés Hivatalához a legkülönbözőbb beadványokat küldték a
bős-nagymarosi erőmű építkezése ügyében. A beadványok tartalmáról
részletesen tájékoztatták az Országgyűlés Bős-Nagymaros ad hoc
bizottságát. Az országban kibontakozott aláírásgyűjtési kampány
eredményeként a Parlamentnek megküldött ívek tanúsága szerint:
78.404 állampolgár ahhoz adta aláírását, hogy a beruházást folytatni
kell, s nem értenek egyet az építkezést felfüggesztő
kormánydöntéssel. A nagymarosi közösség egyébként közölte, hogy már
a napokban újabb, több tízezer aláírást tanúsító listát juttat majd
el a Parlamenthez. Más szervezetek annak érdekében gyűjtöttek
aláírást, hogy népszavazás döntsön az építkezés ügyében. Az első
alkalommal benyújtott 124.062 aláíráshoz az elmúlt héten további
40.261 aláírást csatoltak, melyben az építkezés végleges leállítását
kérik.
E tényeket előrebocsátva az elnök Németh Miklós
-------------
miniszterelnöknek adott szót.
- Szeretnék felelős magyarázatot adni önöknek arról, hogy mi
vezette a kormányt a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről hozott
döntésében - kezdte beszámolóját. - Sokan intettek arra, hogy ez itt
nehéz perceket fog nekem okozni, és még további gondokat, s
ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam.
Előrebocsátom: Adamec miniszterelnök és Vranitzky kancellár
higgadtan fogadták döntésünket, és megértéssel hallgatták meg annak
indoklását. A csehszlovák miniszterelnök kifejtette: a vízlépcsőbe
ők már hatalmas összegeket ruháztak be, és érdekeltek annak
felépítésében. Ugyanakkor készséget mutatott arra, hogy a bennünk
felmerült, újabban megjelenő aggályokat, kockázatokat közösen
megvizsgáljuk, és ha nem veszünk figyelembe fontos tényezőket, vagy
- ahogyan ő fogalmazott - hibákat követünk el, akkor azokkal bátran
szembe kell néznünk, és a következtetéseket közösen le kell vonnunk.
A mérlegelésnél nem lesz más szempontjuk, mint a tárgyilagosság és
az ésszerűség. Készek minden vizsgálatban részt venni, s a megoldást
velünk közösen keresni, hiszen a terv is közös volt, s közös a
felelősségünk a jövőért is. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (26. rész)
|
Megállapodtunk abbban, hogy a két miniszterelnök-helyettes a lehető
legrövidebb időn belül meghatározza a felfüggesztés ideje alatt
elvégzendő feladatokat. A vizsgálatok, elemzések eredményéből vonjuk
le a következtetéseket, határozzuk meg a tennivalókat.
Nyilván ennek alapján lehet majd meghatározni, hogy a döntés
milyen következményekkel jár az osztrák cégekkel kötött magánjogi
szerződésekből fakadó kötelezettségekre. Ausztriával ugyanis
szerződéseink nem kormányszintűek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti
azt, hogy a két kormánynak az ügyben nincs megbeszélni- és
tennivalója. Mint tudják, közvetlenül prágai látogatásom után
tárgyaltam a kérdésről Vranitzky kancellárral. Őszintén mondom, nagy
támaszt jelent, hogy Ausztria kancellárja ezt a problémát is a két
országot egyre szorosabban összekötő baráti kapcsolatok alapján,
annak szellemében kezeli. A kancellár úr értésemre adta: nekik is
megvannak a világos érdekeik, melyekről jótékonysági alapon nem
fognak lemondani. De biztosak lehetünk abban, hogy nem élezni, hanem
megoldani akarják a gondokat, és a kölcsönösen elfogadható kiút
keresésében nem fognak mesterséges nehézségeket támasztani. Tudják,
hogy nehéz helyzetben vagyunk, s ezt nem hagyják figyelmen kívül. A
végső megoldás iránt tehát mind a csehszlovák, mind az osztrák fél
nyitott.
- Mint legutóbbi parlamenti beszédemben szóltam róla, a
vízlépcső nagy tehertétele az országnak, a gazdaságnak, a
környezetnek, a politikai közhangulatnak, a politikai intézményeknek
egyaránt. Ebben sűrűsödik az átalakulóban lévő magyar társadalom
szinte minden ellentmondása. Súlyos realitás és jelkép egyidejűleg.
Úgy birkózunk vele, mint egy mesebeli szörnnyel a szegényember
legkisebb fia. Azzal a különbséggel, hogy idősebb fivéreink - lehet,
hogy kellő hit és meggyőződés híján, lehet, hogy a maguk teremtette
magányosságuk miatt -, erőtlennek érezve magukat, meg sem kísérelték
felvenni a küzdelmet. Én felveszem. És hiszem, hogy nem leszek
magányos. Mert ami ellen harcolni akarok, az nem egy objektum. Az
ellenfél egy döntési mechanizmus, egy, a nép helyett mindent eldöntő
elit szemlélet, egy politikai hatalmi struktúra, a tévedhetetlenség
mítosza. Mindez ellen ma sokan készek sorompóba állni. A harc ma még
ingoványos terepen, és gyakran tisztázatlan eszközökkel folyik. S a
legnagyobb baj, hogy azok, akiknek össze kellene fogniuk, nem a
gigászt, hanem egymást akarják legyőzni.
Az Országgyűlés több mint tíz évvel a szerződés megkötése után
foglalkozott először ezzel a problémával, s akkor is csak azért
avatták be, hogy tájékoztatást kapjon a munkákról. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (27. rész)
|
A Parlament az utóbbi években azonban már nem érte be azzal, hogy a
formális szavazógép szerepére korlátozzák. Felelősen kívánt ezzel az
üggyel is foglalkozni, s ezt meg is tette. Az elérhetővé tett
információk alapján, az akkori ismeretek és információk szerint a
demokrácia tanulási folyamatának néhány buktatóján átbotladozva,
szigorú követelményeket fogalmazott meg a kormánynak a folytatás
feltételeként.
- Talán nem kell bizonygatnom, hogy a kormány vezetőjeként
eltökélt szándékom az emberi környezet, a természet védelmének
határozott előresorolása a döntési szempontok között - folytatta
Németh Miklós, majd kijelentette: - A rövid távú nemzeti gazdasági
érdekek oltá rán nem áldozhatjuk fel közös jövőnket. A kormány a
Parlament által megszabott feltételeket nem tehernek, hanem hasznos
segítségnek tekintette, és elemi kötelességének tartotta, hogy a mű
építése során azoknak érvényt szerezzen. Azt tapasztalom, hogy ez
nem megy könnyen. Az Önök múlt év októberi határozatának pontosan
azok a követelményei kerültek veszélybe, amelyeknek a kormány is a
legnagyobb jelentőséget tulajdonítja. A kulcsmondatot idézem: ,,az
ökológiai kockázatokat a minimumra kell mérsékelni, ezért mind a
beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai érdekek meg kell
előzzék az ökonómiai érdeket.,, A határozat előírja továbbá: az
üzemeltetés alapelve, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat,
hogy a csúcsrajáratásos üzem mindkét oldalon a szükséges
szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el, s hogy a
környezeti hatásokat jelző monitoring rendszert úgy kell kialakítani
és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének
változásáról rendszeres információk álljanak rendelkezésre.
(folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (28. rész)
|
- A jelenlegi stádiumban az ökológiai vészhelyzet nem zárható ki.
Ezért ismételten át akarjuk tekinteni egyrészt a monitoring-rendszer
kiépítésének határidejét, az egész rendszer üzembe állításának
kérdéseit. Másrészt a szennyvíztisztító program megvalósítását, a
program tartalma bővítésének szükségességét. S végül tisztábban
akarunk látni a csúcsrajáratás ökológiai következményeinek
modellezését illetően is.
A Parlament múlt év őszi határozata óta a kormány több
alkalommal foglalkozott a vízlépcső ügyével. Megvitatta a különböző
kormányszervek által előállított előterjesztéseket, a Tudományos
Akadémia ad hoc bizottságának, a Minisztertanács Tanácsadó
Testületének, a munkálatok ellenőrzésére a kormány által felkért
társadalmi bizottságnak, valamint más társadalmi szerveknek a
javaslatait. Ezen túl a kormány figyelmét a magyar és a nemzetközi
tudományos élet számos nagy tekintélyű egyénisége és intézménye
hívta fel arra, hogy a beruházás megvalósításának és az
erőműkomplexum üzemeltetésének környezetkárosító kockázatai a
korábban feltárt mértéket jelentősen meghaladhatják, illetve ezek
elhárítását is vizsgálni kell. Komoly szaktekintélyek
figyelmeztettek arra is, hogy Nagymarosnál a földrengés kockázatait
- az eddig elvégzett vizsgálatok alapján - nem lehet biztonsággal
meghatározni. Az elmúlt hónapokban a beruházás gazdasági, pénzügyi
kérdéseit is újból megvizsgáltuk. Megállapítottuk: a számok igen
nagy bizonytalanságokat tükröznek, korábban szilárdnak hitt
kalkulációk alól kicsúszott a talaj. Kormányzati szervektől is
kaptunk olyan számításokat, mely szerint a beruházás valódi költsége
- és nemcsak az infláció miatt - jóval nagyobb lehet annál, mint
amiről eredetileg szó volt. S ebben még nincsenek benne azok a
pótlólagos ráfordítások, amelyek az Országgyűlés által is előírt,
mellőzhetetlen környezetvédelmi célú beruházásokhoz kellenek.
Még egy szempont a sok közül: legalább két évtizede minden
programban, határozatban, tervben benne volt és van, hogy
csökkenteni kell a gazdaság működőképességének energiaigényességét,
növelni a feldolgozóipar, és csökkenteni az alapanyag- és
energiaszektor beruházásainak részarányát. Ugyanennyi ideje, hogy
pont az ellenkezője történik. Ki kell végre törni ebből a bűvös
körből, hogy azért nem jut forrás az energiatakarékos technológiák
fejlesztésére, mert elmegy a pénz az energia- és alapanyagtermelő
beruházásokra. Folyik az energiapolitikai koncepció újragondolása.
Az már ma is egyértelmű, hogy a gazdaság távlati energiaigénye
lényegesen alacsonyabbra prognosztizálható, mint azt jó egy
évtizede, vagy akár az elmúlt év októberében előrebecsülték.
(folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)
|
Gondolom ezek alapján megértik: a kormány nem tehetett mást,
mint felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat. Ha nem teszi,
hallgatólagos jóváhagyásával veszik semmibe a Parlament által
megfogalmazott követleményeket, átlépik a visszafordíthatatlanság
határát, és kényszerhelyzetbe hoznak elvileg független
döntéshozókat: az Országgyűlést, a kormányt és egy kételyektől
gyötört népet - mondotta a kormány elnöke.
Ezután a kormány május 13-i döntésével kapcsolatban cáfolta,
hogy a testületnek eleve eldöntött álláspontja lett volna e
kérdésben. Mint mondotta, az ülés 7-8 órán át tartott, és a vitában
jutott a kormány arra az álláspontra, hogy felfüggeszti a nagymarosi
munkálatokat, ezért nem tájékoztathatta az akkori ülésszakon az
Országgyűlést.
- A kormány csak bizonyosságot akar, szilárd talajt érezvén mind
a saját lába, mind a nagymarosi gát alatt. És nem engedi meg, hogy e
szándékának tisztességét bárki, különösen saját minisztériumának
magas rangú tisztségviselői, a törvényhozók és a közvélemény előtt
kétségbe vonják
Remélem, nekik sincs más érdekük, mint a
kormánynak. Tudom, sokan helytelenítik a kormány döntését. Az ő
köreikből hallom, hogy a kormány ezzel cserben hagyta mindazokat,
akik múlt év októberében a munka folytatása mellett szavaztak, vagy
azt más módon támogatták. Akkor én is a folytatás mellett szavaztam
És most csöppet sem vagyok zavarban. Nem vagyok meggyőződve arról,
hogy a vízlépcső eredeti koncepció szerinti megépítésével nem
követünk-e el megbocsáthatatlan hibát a jövő nemzedékével szemben.
Amíg komoly tudósok, szakmailag hivatott tudományos intézmények
véleménye ezt nem tartja meggyőző módon kizártnak, addig egy
kormánynak a kérdést kötelessége és vitathatatlan joga nyitva
hagyni.
- Olyan döntésre van szükség - mutatott rá -, amely világossá
teszi, hogy a nemzet egészét érintő ügyekben az állam törvényhozó és
végrehajtó hatalma szuverén módon, valamennyi jelentős tényező
figyelembevételével mindent megtesz a lehetséges legjobb döntés
érdekében. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (30. rész)
|
Pontosan tudom, amikor a felfüggesztés mellett döntöttünk, nem
remélhettük, hogy az újragondolás eredményeként minden vonatkozásban
jó döntés születik majd. De az újragondolás legalább két dolgot
lehetővé tesz. Először korrekt számbavételét a valóságos helyzetnek,
a szakmai véleményeknek, a nemzetközi közvélemény alakulásának, az
építkezésben érintett és érdekelt szomszédaink érdekeinek és
törekvéseinek. Másodszor azt, hogy mindezek figyelembe vételével meg
tudjuk hozni a lehetséges legjobb döntést, ami sajnos csak a
viszonylag legkisebb rossz tartományán helyezkedhet el.
A kormányfő utalt arra: évtizedekig szilárd volt a hit, hogy a
szocialista társadalom eredményességét grandiózus építkezésekkel
kell elsősorban bizonyítani. Ezek a vállalkozások többnyire
kudarccal végződtek. Ezért most a vízlépcső ügye a nehézipari
fejlesztések vagy az eocénprogram terheit is a hátán hordozza. Annak
a gondolkodásmódnak a kudarcait, amely hatalmas méretű, a
gazdaságosság szempontjait nagyvonalúsággal kezelő vállalkozásokkal
akarta az előrehaladást biztosítani, ezekre koncentrálva a nemzet
erejét és figyelmét. Mindenekelőtt ezzel a gondolkodásmóddal kell
tehát szembenéznünk.
Németh Miklós azt a tapasztalatát is megfogalmazta, hogy e
korábbi döntési metódus évtizedeken keresztül hátrasorolt vagy
elhagyott olyan tennivalókat, amelyek elmaradása semmiképpen sem
igazolható, ezt jelzi például infrastruktúránk állapota.
Meghaladásra ítélt társadalmi modellünk egyik széles körűen elismert
hibája, hogy szakmai kérdések eldöntésében is a politika játszott
döntő szerepet. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (31. rész)
|
A vízlépcsőből is azért lett politikai ügy, mert a létrejöttében
a szükségesnél nagyobb szerepet játszott a politika.
- Határozott törekvésünk, hogy a politikai mérlegelés csak akkor
lépjen színre, ha érintett szakmai, tudományos szervezetek és
szakemberek a lehetséges alternatívák mélyreható vizsgálatát
elvégezték, és megfogalmazták szigorúan szakmai véleményüket,
következtetéseiket.
- A kormány, amikor a munkálatok felfüggesztéséről döntött,
meggyőződése szerint az Önök szándékát követte. Figyelt a tudósok
számára, a kormány tanácsadó testületének tudományos megfontolásokat
tartalmazó javaslatára, és reagált a politikai közvélemény egyre
határozottabb figyelmeztetésére is. Gondolkodási szünetet rendeltünk
el, hogy a szakértők minden fontos vetületében újra vizsgálják meg a
tervet, jelenlegi helyzetünk, lehetőségeink és a jövő érédekeinek
figyelembevételével. Ezzel kell olyan helyzetet teremtenünk, hogy a
vízlépcső ügyében a jövő előtt is vállalható döntést hozzunk.
- A szakmai újragondolás példát adhat talán egész
társadalmunknak. Én úgy élem meg, hogy a politika túlzott
szerepvállalása nemcsak a meghaladásra ítélt társadalmi modellünkre
volt jellemző, hanem átjárja mai valóságunkat is. A reggeli ébredés
utáni első híradástól a napzártáig túlpolitizált a mai valóság.
Meggyőződésem, hogy a politikai intézményrendszer és gondolkodási
mód kikerülhetetlenül szükséges demokratizálása és reformja meg kell
hogy szüntesse a politika egészségtelen túlsúlyát a társadalom
életén belül. Felfogásom szerint a politikai intézményrendszer
reformjának együtt kell járnia a gazdaság, a kultúra, a tudomány
felértékelődésével, valódi önállóságuk megteremtésével. A politikai
gyakorlatnak szolgálnia és nem uralnia kell ezeket a létfontosságú
társadalmi funkciókat. Az a követelmény, hogy a magyar politika
legyen kiszámítható és bizalomra okot adó, mindenekelőtt azzal
érhető el, hogy a jövő társadalmi modellje felé tett lépésként
csökkentjük a politika-túlsúlyos állapotot, segítve a gazdaság, a
szakemberek, a tudomány teljes jogú társadalmi funkcióinak
kibontakozását. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 17:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (32. rész)
|
- Ennek az állapotnak az elérése érdekében a legerőteljesebben
kell fellépnünk az összeesküvő taktika politikai módszere ellen. Az
ellen a módszer ellen, amely az érdemi, szakmai és demokratikus
viták mellőzésével hoz döntéseket és azokat keresztülhajtja. Ezzel a
taktikával az egyes ügyek bonyolultságát tükröző viták és dialógusok
helyett arra kényszerítik az embereket, hogy álláspontok mellett,
aztán mind gyakrabban az egyes álláspontokat képviselő személyek
mellett álljanak ki vagy álljanak éppen velük szembe. E taktika
kirekeszti az emberek döntő többségét életük önálló formálásából. A
magyar népnyelv ezért hívta hosszú időn keresztül a politikát ,,úri
huncutságnak,,. Valami olyasminek, amit nehéz átlátni és elfogadni,
de egy biztos: a szegény ember rosszul jár. Az elmúlt négy évtized
nem tudta megtörni a sok száz éves tapasztalatot. Most nehéz, új útra
kell lépnünk, olyan útra, ami még nincs megépítve. Ezt a munkát a
politikusok és a jól képzett szakemberek csak népünk döntő többségét
megnyerve végezhetik sikerrel.
A kormány elnöke végezetül hangsúlyozta: a felfüggesztésről
május 13-án hozott határozatában a kormány természetesen csak a
Nagymarossal összefüggő munkálatokra vonatkozóan kéri, hogy a
Parlament múlt év októberi határozatának 1. pontja végrehajtása alól
az újabb döntésig adjon felmentést. A Felső-Duna-szakaszon az
építési munkák folytatódnak. De a részletes üzemeltetési tervről az
ökológiai érdekek feltétlen biztosításával még e vonatkozásban is a
csehszlovák féllel meg kell állapodni. Kérte az Országgyűlést, hogy
a kormány nevében elmondott tájékoztatót vegye tudomásul, és a
beterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (33... rész)
|
Szentágothai János akadémikus (országos lista) kétségét
------------------
fejezte ki, valaha is kiszámolható-e, hogy bős-nagymarosi vízlépcső
leállításának hét hónapos késedelme mibe fog kerülni. Utalt arra,
hogy a pontos adat ismerete is csupán ,,eső után köpönyeg,, lenne,
hiszen a parlamentet nem lehet, a kormányt pedig nem szerencsés
felelősségre vonni. Mindenesetre szükségesnek tartotta az ügy
kapcsán az érdekösszefonódások gondos vizsgálatát, s feltárását,
annak tisztázását, hogy kinek az érdekében állt a minden tekintetben
aggályos nagyberuházáshoz ragaszkodni.
A nemzetközi sajtóban megjelent írásokra utalva emlékeztetett
arra, hogy az erőmű gondolata a széles nemzetközi közvéleményben is
rendkívül népszerűtlennek bizonyult. Ezt az ellenkezést azonban nem
néhány ,,Duna körös,, aktivista és a kifelé sokáig hallgatásra
kötelezett MTA keltette. Aki így gondolkodik, téved, mert a negatív
megítélést általános tapasztalat indokolja. Szólt arról is, hogy
hiba volt a nemzetközi szakértői bizottság véleményének kikérését
elodázni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az MSZMP Politikai
Bizottságának egyik 1983-ban tartott ülésén Aczél György
indítványozta nemzetközi szakvélemény kikérését. Akkori javaslatával
azonban, majd egy évvel később is kisebbségben maradt. Ugyancsak
szakértői véleményekre alapozta mondandójának további részét, amely
szerint nagyon kevés ország közvéleménye viseli el a tájba való
ilyen mérvű beavatkozást.
Végezetül rámutatott: az előző tárgyalások során az erőművet
szorgalmazók által fenyegető következményként felhozott teljes
politikai izoláció veszélye - a kormányfő bátor, személyes fellépése
nyomán - egyértelműen csökken. Kifejezte reményét, hogy a jövőbeni
tárgyalások kölcsönösen elfogadható megegyezéshez vezetnek. Kérte,
hogy a Parlament egyemberként álljon a kormány és annak elnöke
mellé, mert a további tárgyalások sikere csak így, egységes
Parlament és közvélemény mellett érhető el. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (34. rész)
|
Bánáti Gézáné (Pest m., 21. vk.), a biatorbágyi II. számú
-------------
általános iskola tanára kijelentette: szakemberek véleményét
tanulmányozva, választói nézeteit összegezve úgy véli, hogy a
bős-nagymarosi erőmű építésének ügye látványos példája egy teljesen
hibás döntési mechanizmusnak. Akkor is erőltetett ütemben építették,
amikor már országhatárokon innen és túl folyamatosan tiltakoztak
ellene. Tisztán kell látni - szögezte le -, hogy az egész beruházás
a vízügyi ágazat érdeke, s az építés szükségességét politikai
szintre emelték.
Ezek után felsorolta indokait, amelyekkel közvetlenül
alátámasztható, hogy miért szükséges az építés végleges leállítása.
Ezek között említette, hogy például a dunakiliti tározó alatt
300-350 méter mélységig húzódó kavicsrétegben mintegy 1.5 millió
köbméter ivóvíz minőségű víz van, ám az erőmű építése folytán
elszennyeződik, használhatatlanná válik, és ez mintegy 10-15
milliárd forint kárt jelenthet. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (35. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi
-------------
Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára képviselősége legszégyenteljesebb
kudarcának nevezte a bős-nagymarosi építkezés ügyében 1988
októberében lefolytatott szavazást. Azt az országgyűlési
határozatot, amely különféle ,,álcázott praktikák, megtévesztő
manipulációk,, következményeként született a tömeges népi tiltakozás
ellenében. A sokak által kifogásolt, sőt gúnyolt, közjátékokkal
terhelt szavazás jóvoltából, a jogos választói reagálások révén a
képviselők elgondolkodtató leckét kaptak. A képviselő számos
megválaszolandó kérdést tett fel, egyebek között arról, hogy ha már
e tárgyban tájékozatlannak tartották magukat a képviselők, miért a
hatalomtól kölcsönzött tekintély normáit követték, miért hánytak
fittyet a Magyar Tudományos Akadémia ésszerű ajánlásaira. Megítélése
szerint hasznosabb lett volna, ha a magukat tájékozatlannak tartó
képviselők legalább tartózkodtak volna a szavazástól.
A képviselő rámutatott: amennyiben a mostani kormány felhagy az
elődeivel való felesleges sorsközösség-vállalással, s ha nem marad
meg a nagymarosi építkezés munkálatainak ideiglenes
felfüggesztésénél, hanem az Országgyűlés felhatalmazásának
birtokában egyszer s mindenkorra megtiltja Nagymaros környékének
további természettorzító rombolását, feleslegesnek tűnik a tervezett
létesítmény sorsáról népszavazással dönteni. Südi Bertalan szigorú
elmarasztalását indítványozta mindazoknak, akik az Országgyűlés
kevésbé tájékozott tagjainak manipulálásáért, valamint a döntés
utáni újabb tiltakozó hullám nyomán az építési ütem meggyorsításának
szorgalmazásáért felelőssé tehetők. Mint mondotta, joggal elvárható,
hogy az illetékes minisztérium vonja le a konzekvenciákat, vezetője
pedig önként váljon meg tisztétől.
Végezetül bátorította az Országgyűlést: adjon teljes körű
felhatalmazást a kormány számára a vízlépcső-építés végleges
abbahagyásának elrendelésére. Ezzel együtt határozatilag utasítsa a
kormányt, hogy a szerződő felekkel létrejött megegyezést követően, a
Nagymaros térségében előidézett környezeti rombolás nyomait mielőbb
számoltassa fel. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (36. rész)
|
Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke
-------------
elmondta, hogy korábban ő maga is megszavazta az erőmű építését, s
ezen az álláspontján a helyzet tisztázásáig nem kíván változtatni.
Ugyanakkor érdemes felfigyelni arra is, hogy a vízlépcső ügye érinti
a kormány és a lakosság közötti, valamint a kormány és az
Országgyűlés közötti kapcsolatrendszert, mégpedig meglehetősen
előnytelenül. A kormány - mint ismeretes - gyorsította is a
beruházást, meg fel is függesztette azt, s egyidejűleg tárgyalt
róla. A nyugati sajtó a leállítást elhatározott tényként kezeli, s
mindez összességében csak fokozza a bizonytalanságot. Kifogásolta,
hogy a két hónapos felfüggesztési határidő mellett láttak hozzá a
vizsgálatokhoz, de azoknak nem szabtak határidőt. Mindezt figyelembe
véve, vajon miként döntsön a képviselő?
Szerinte két területen mindenképpen egyetértés alakítható ki. Az
egyik az ökológia kérdése, ennek az egész társadalom elsőbbséget ad.
Egyetértés mutatkozik abban is, hogy senki nem kívánja elrontani a
viszonyt szomszédainkkal. Amiben eltérnek a vélemények, azokra a
kérdésekre - véleménye szerint - a miniszterelnök sem tudott
meggyőző választ adni. Óvta a képviselőket attól, hogy különböző
belpolitikai indítékok alapján döntsenek a kérdésről. Nem tartotta
helyesnek ezt a beruházást valamiféle jelképnek nevezni, hiszen e
jelkép értelmében épültek gyárak, iskolák is, és nem valószínű, hogy
most a géprombolás időszakában élünk - hangoztatta. Hozzátette:
manapság a vízlépcsővel kapcsolatban valóságos számháború folyik; jó
volna, ha a kormány hiteles képet nyújtana a valóságos
költségkihatásokról.
A képviselő sürgette, hogy a környék infrastrukturális
beruházásait semmiképpen se állítsák le, köztük az út- és
közműépítkezéseket, nehogy az ilyen fejlesztések leállítása vagy
felfüggesztése miatt is szembeforduljon a lakosság az ésszerű
döntésekkel. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (37. rész)
|
Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák Vállalat
-------------
munkavédelmi főellenőre elmondta: a választókerületében lakók
többsége megnyugvással vette tudomásul a bős-nagymarosi munkálatok
meggyorsításáról hozott döntést a múlt év októberében. A
felfüggesztés éppen ezért nem kis meglepetést okozott. Főként azért
fogadták értetlenül az emberek ezt az intézkedést, mert fél évvel
ezelőtt megígérték: visszafordíthatatlan folyamatokat okozó
tevékenységre Nagymaros környékén nem kerül sor. Az emberek
latolgatták, meghátrált ezzel a kormány, s ha igen, miért? A
miniszterelnök mai részletes tájékoztatója természetesen sok
összefüggést megvilágított - mondotta a képviselő -, de a választói
többségének megbízásából kérte: mielőbb fejezzék be az építkezést, a
hozzá kapcsolódó valamennyi járulékos beruházással együtt.
Választókörzeten kívül ugyanis jó pár további település csak a
vízlépcső megépítése esetén jut vezetékes ivóvízhez, csatornához. A
munkálatok leállítása esetén viszont két nógrádi vállalat nemcsak
jelentős értékű megrendeléstől esik el, hanem foglalkoztatási
gondjai is lehetnek e döntésből következően.
Tőzsér Gáspár hangsúlyozta: választópolgárai a népszavazástól
sem zárkóznak el, de előtte pontos és részletes tájékoztatást kérnek
a két alternatíva előnyeiről és hátrányairól. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (38. rész)
|
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), a Szakszervezetek
------------
Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára felszólalásában
kifejtette, hogy 1988. október 6-án a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter nem adott reális tájékoztatást, és az
ellenvéleményt nem tanulmányozhatta alaposan a Tisztelt Ház. Ezért
kérte Maróthy Lászlót, mondjon le miniszteri tisztségéről.
Hozzátette: abban az esetben, ha ezt nem teszi meg, akkor az új,
módosított házszabályoknak megfelelően bizalmatlansági indítványt
kezdeményez Maróthy Lászlóval szemben. Kőrös Gáspár egyúttal
felkérte képviselőtársait, hogy aláírásukkal támogassák indítványát,
ugyanis annak benyújtásához legalább a képviselők egyötödének
aláírása szükséges.
Indoklásként Kőrös Gáspár elmondta: azért jutott erre a
elhatározásra, mert kétsége van afelől, hogy Maróthy László képes-e
tárgyilagosan mérlegelni az ellentétes szakvéleményeket. Végül
hozzáfűzte, hogy amennyiben rendelkezésre áll a képviselők
egyötödének egyező véleménye, akkor június 15-e után nyújtja be
bizalmatlansági indítványát az Országgyűlés elnökéhez, s azt a
következő ülésszakon meg lehet vitatni. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 18:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (39. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek
-----------
központi forgácsoló gyáregységének vezetője a bős-nagymarosi
vízlépcső építésének leállítására alakult ideiglenes képviselői
csoport szóvivőjeként jelentkezett felszólalásra. Ez a csoport a
Minisztertanács döntését egyértelműen támogatja. Tagjai fontosnak
tartották, hogy azok között a kitételek között, amelyeket a
Parlament nyolc pontban tavaly októberben elfogadott, csak az első
alól kér felmentést. Ugyanis valójában a mű felső-dunai része tovább
épül, s ez - úgy tűnik - már visszavonhatatlan.
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a Kiskunhalasi
-------------
Családsegítő Központ intézetvezetője szerint a leállítás elleni
aláírásoknak súlyuk van, különösen azoknak, amelyek a Duna mellékén
élőktől származnak. A képviselőnő elmondta: tud azonban olyan
aláírókról, akikkel orvosi rendelő várójában íratták alá az ívet, s
akiknek fogalmuk sem volt, mit is írnak alá.
A képviselő csatlakozott azokhoz, akik kérik, az illetékesek
tisztázzák, mi mennyibe került. Végül elmondta: nem ért egyet a
népszavazást sürgetőkkel, az erőmű építéséről vagy leállításáról a
kormánynak, illetve a Parlamentnek kell döntenie. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 18:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (40. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas m., 5.vk.), a csepregi Győzelem Tsz elnöke
--------------
a miniszterelnökhöz fordulva emlékeztette őt 1988 szeptemberére.
Ekkor a kommunista frakció képviselőit Németh Miklós, még az MSZMP
Központi Bizottságának titkáraként arról próbálta meggyőzni, hogy
ezt a beruházást pártolni kell. A KB székházában tartott
értekezleten Mayer Bertalan - saját visszaemlékezése szerint - akkor
is azt hangoztatta, hogy a felelősség nem az Országgyűlést és nem a
képviselőket terheli, hanem azokat, akik a helyzet valós okaival
tisztában vannak.
A képviselő az egyoldalú tájékoztatás ellen lépett fel. Ezért
kérte, hogy - minden érdeket félretéve - az igazságot, a tényeket
hozzák napvilágra. Ne a pártok, egyesületek taktikája, stratégiája
érvényesüljön, hanem a nép érdekei kerüljenek a középpontba. A
képviselők eddig olyan anyagokat kaptak kézhez a beruházásról,
amelyek az építés mellett szóltak. Követelte: a végleges döntés
tárgyalása előtt legalább 30 nappal tárják a képviselők elé a
tényeket - legyen szabad betekintésük a titkos adatokba,
levelezésekbe és minden olyan okmányba, amely ebben a tárgyban
született. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (41. rész)
|
Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Mgtsz
-------------
elnöke rövid hozzászólásában a kormány iránti bizalmát fejezte ki. A
miniszterelnök beszámolóját elfogadta, bízva abban, hogy a kormány a
leggazdaságosabb javaslatokat terjeszti az Országgyűlés elé. Nem
értett egyet Kőrös Gáspár és Südi Bertalan javaslataival. Mint
mondotta, most inkább bizalomra lenne szükség. A jelenlegi nehéz
helyzetben a kormánynak, s személy szerint Maróthy Lászlónak
bizalmat kell adni, mert csak ilyen légkörben találhatják meg a
népgazdaságnak és az országnak legjobban megfelelő megoldást.
Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő
-----------
Gazdaság főigazgatója szerint ma nem a vízlépcső jövőjéről, hanem a
kormány javaslatáról kell dönteni. Javasolta: a kormány tervezetét a
Ház fogadja el, adjon lehetőséget arra, hogy egy új helyzetben, új
információk alapján később reális döntés szülessen. Szorgalmazta a
Parlament adjon felmentést adnia a kormánynak arra vonatkozóan, hogy
a vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően a
nagymarosi vízlépcsővel együtt csúcsrajárathatóan kelljen
megépíteni.
Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a Hazafias Népfront Budapesti
----------
Bizottságának vezető titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a
vitában nem is annyira Bős-Nagymarosról, mint a kormányzat és a
Parlament közötti bizalomról van szó. Emlékeztetett: az Országgyűlés
a kormány iránti teljes bizalom, a kormány érvei alapján szavazott
annak idején a vízlépcsőről. Szorgalmazta: a kormány tegye
megalapozottabbá döntéselőkészítők munkáját, mert a rossz
előkészítés, miként ezt a mostani példa is mutatja, csak arra jó,
hogy megossza a Parlamentet, a népet, s a képviselőket lehetetlen
helyzetbe hozza. A bizalmi viszony erősítése nélkülözhetetlen, mert
,,most igen vékony jégen van,,. A képviselő teljes mértékben
támogatta Németh Miklós expozéját. Kérte, hogy az ügyet
körültekintően vizsgálják meg, a nemzet érdekének megfelelő döntést
terjesszenek a Parlament elé, s akkor az Országgyűlés is felelősen
határozhat ebben a kérdésben. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (42. rész)
|
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
--------------
soron kívül kért szót a vitában, s felszólalásában a
legkategorikusabban visszautasította a személyét ért vádakat,
amelyek szerint a nagymarosi építkezésről szóló korábbi
előterjesztéseivel félrevezette a képviselőket. A lemondását
követelő képviselői felszólalásra reagálva elmondta, hogy a mai
közállapotokban nagyon sok felelős vezető mérlegeli, meddig
vállaljon közfunkciót. Mint mondta: folyosói beszélgetések során
olyan véleményekkel is találkozott, hogy manapság attól is támadást
kell elszenvedni, aki ,,korábban a cipőboltban csak két ballábas
cipőt vett, nehogy gyanú merüljön fel, hogy jobbra is tenne egy
lépést,,. A miniszter fejében is megfordult, mint felelős,
politizáló ember, hogy számvetést végezzen önmagával, de ennek nem
most van itt az ideje - hangoztatta.
Maróthy László szerint az építkezés felfüggesztése arra jó, hogy
a józan ész, a szakmai hozzáértés a tárgyilagos értékelés időt
kapjon a vízlépcső-építkezés ügyének tisztázására. A következő pár
hónapban csakis a tények és adatok birtokában szabad dönteni, és nem
különféle feltételezések alapján. Már tavaly tisztázódott: nincs
elmélkedésre idő, arra, hogy vajon most miként döntenénk a
beruházásról. Csak arra volt lehetőség, hogy egy félig kész műről
alkossunk ítéletet; mi a jobb: folytatni vagy leállítani a
beruházást. Felelősen azt kell figyelembe venni, melyik a népet
szolgáló, kedvezőbb megoldás. A kormány ekkor váltott hangsúlyt és
azt arra helyezte, hogy a beruházást az ökológiának kell
alárendelni. Tudósok, szakemberek bevonásával most még egyszer
áttekintik az elképzeléseket. Megindult a szennyvíztisztítás
gyorsított programja is Magyarországon, s megszületett egy ilyen
magyar-csehszlovák szerződés is, aminek megvalósítása csak azért
szünetel, hogy azzal se befolyásolják a Parlament majdani döntését -
mondotta Maróthy László. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 19:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (43. rész)
|
Bognár József akadémikus (országos lista) elmondotta:
-------------
elfogadja Németh Miklós javaslatát. Egy beruházás esetében ugyanis
nemcsak a gazdaságosságot kell vizsgálni, hanem azt is, hogy a
rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a lehető legjobban
használjuk-e fel. Ha van Nagymarosnál jobb beruházás országos
szempontból, akkor azt a fejlesztést kell megvalósítani. Ez
vonatkozik a Paksi Atomerőmű továbbépítésére és más fejlesztésekre
is. Megjegyezte azt is, hogy a vízierőmű építkezés megkezdése óta
jelentősen fejlődött az ökológia tudománya. Nagy hiba lenne, ha nem
vennénk figyelembe az azóta született tudományos eredményeket. Végül
pedig el kell ismerni, hogy a bős-nagymarosi építkezés olyan
országos politikai kérdéssé vált, amely ma megosztja a magyar
nemzetet. A magyar társadalom ma aránytalanul sok energiát fordít
ennek a kérdésnek a megvitatására, kissé túlértékelve jelentőségét.
Ezért a beruházás leállítása és újbóli felülvizsgálata feltétlenül
szükséges.
Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az
elnöklő Jakab Róbertné lezárta a vitát.
A vitában elhangzottakra Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke
röviden válaszolt. Elmondotta: ebben a kérdésben sem őt, sem a
kormányt semmiféle politikai nyomás nem befolyásolja.
Február-március óta azonban egyre több levelet kap ebben az ügyben.
Ezekben a levelekben felelős emberek fejtik ki véleményüket, amelyek
az esetek többségében nem egyeznek meg egymással. Ki tudja elviselni
azt a felelősséget - fogalmazta meg a kérdést Németh Miklós -,
amikor az egyik akadémikus ugyanarról a dologról azt mondja, hogy
,,piros,, a másik pedig azt, hogy ,,zöld,,. Ilyen kérdésben csak
objektíven, indulatok nélkül, alapos szakértői vizsgálat után lehet
döntést hozni. Ha szükség van rá, fel kell kérni pártatlan külföldi
szakértőket is, hogy segítsenek a döntés meghozatalában.
Németh Miklós egy, a személyét érintő felvetésre válaszolva
elmondotta, hogy előző beosztásában az MSZMP KB gazdaságpolitikai
osztályának helyettes vezetőjeként nem foglalkozott a bős-nagymarosi
beruházással, akkor ő elsősorban a Világbankkal és az IMF-fel
kialakított kapcsolatokért volt a felelős. A beruházás
felfüggesztésére azért került sor, mert vannak bizonytalan pontok, s
a kormány sem biztos ez ügyben. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (44. rész)
|
Számos kérdésre még meg kell találni a választ. Németh Miklós
hangoztatta: ő személy szerint korábban sem értett, és most sem ért
egyet azzal, hogy a nagymarosi beruházás sorsa népszavazáson dőljön
el. Véleménye szerint ebben a kérdésben a kormánynak kell -
nemzetközi együttműködésben végzett, megbízható vizsgálatok alapján
- kialakítani álláspontját, s azt terjeszteni majd be az
Országgyűlés elé. Ezért kérte, hogy a mostani határozati javaslatot
a képviselők támogassák.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés ellenszavazat
nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot.
Eszerint a Parlament tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymarosnál folyó munkálatait
május 13-án felfüggesztette, és a beruházás feltételeiről,
következményeiről újabb vizsgálatot tart szükségesnek. Ezzel az
Országgyűlés a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére
vonatkozóan felmentést adott a kormány október 7-i határozatában
előírt kötelezettség teljesítése alól. Az Országgyűlés felhatalmazta
a Minisztertanácsot, hogy a vizsgálatok ideje alatt tárgyalásokat
folytasson a csehszlovák szerződő féllel az államközi szerződés
módosításának feltételeiről, valamint lehetséges következményeiről.
(folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (45. rész)
|
A határozathozatal után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke
emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június 16-án sorra
kerülő temetésével kapcsolatosan emlékeztette a képviselőket arra,
hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az
Ország Házában mondta el székfoglaló beszédét Nagy Imre, az
Országgyűlés akkori elnöke. E beszédből idézett néhány gondolatot,
amelyek - mint mondotta - ma is útmutatóul szolgálhatnak. ,,Akkor,
amikor széles e hazában a nép gondokkal és nehézségekkel küszködve
is gyarapítja anyagi és szellemi javainkat, nem lenne erkölcsi
alapunk a nép elé állni, ha minden percünket nem az alkotó, teremtő
munka töltené ki. Ez a törvényhozó testület a népakarat
letéteményese. Az Országgyűlés a nemzet egyetemes céljait van
hivatva szolgálni. Az ország népe nagyon sokat vár tőlünk. E
várakozásuknak megfelelni csak úgy lehet, ha minden demokratikus,
haladó erőt hazánk gazdasági, szociális és kulturális
felemelkedésének szolgálatába állítunk.,,
Szűrös Mátyás a továbbiakban kijelentette: - A politikai
koncepciós per áldozatává vált Nagy Imre országunk 1945 utáni -
rövid demokratikus fellendüléssel és torzulásokkal,
ellentmondásokkal is jellemezhető - korszakának kiemelkedő
történelmi személyisége. Neve összekapcsolódott az újrakezdéssel, a
nemzet felemelkedéséért folytatott küzdelemmel. Ő volt a földosztó
miniszter, s nagy része volt abban, hogy 1945. március 29-én
Ópusztaszeren a saját földjük mezsgyéjét kijelölő cölöpöket
leverhették a földéhség, a nyomor miatt szenvedő parasztok. Később
pedig személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Az
első magyar reformkísérlet miniszterelnökeként ő hirdette meg a
társadalmi-gazdasági torzulások megszüntetését ösztönző 1953-as
kormányprogramot. 1956-ban egy meggyötört nemzet sorsát, jövőjét
meghatározó döntések súlya nehezedett rá. 1956 októberében a
népünket megosztó testvérháború, a véres társadalmi kataklizma
közepette küzdött harcostársaival együtt a parancsuralomra épülő
sztálinizmus felszámolásáért, amelynek hazai, mindent túlteljesítő
végrehajtói sok százezer embert aláztak meg, ezreket juttattak
börtönbe vagy küldtek kényszermunkára.
Nagy Imre és küzdőtársai azon fáradoztak, hogy a magyar nép
becsülete, nemzeti érzülete többé ne szenvedjen sérelmet. Felléptek
a külső beavatkozással szemben, irányt vettek egy független, szabad
ország megteremtése felé. Máig ható példa számunkra, hogy hazai
talajra és hagyományokra épülő, a demokratikus társadalmi életet a
többpárti pluralizmust kibontakoztató Magyarország felépítését
tűzték ki célul. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (46. rész)
|
- Szándékuk az volt - folytatta az Országgyűlés elnöke - , hogy
országunk, népünk egyszer és mindenkorra elfoglalhassa helyét az
emberiség kultúráját évezredes értékekkel gyarapító európai nemzetek
közösségében. Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselőtársam
nevében kinyilvánítsam: az Országgyűlés üdvözli és támogatja a
miniszterelnök indítványát, hogy a koncepciós pereket, a
törvénytelenségeket az áldozatok ártatlanságát kimondó törvény
megalkotásával zárjuk le, és ezzel álljuk el annak útját, hogy
valaha is visszatérhessenek az emberek testét-lelkét megnyomorító
idők. Közös az akaratunk, hogy mielőbb kerüljön sor Nagy Imre, az
Országgyűlés egykori elnöke, miniszterelnök és küzdőtársainak jogi
és politikai rehabilitációjára. Az Országyűlés együttérzéssel gondol
az ország a nemzet mai helyzetére, és felhív minden felelős,
progresszív erőt, cselekedjék népünk boldogabb jelenéért és
jövőjéért. Az Országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést,
hogy június 16-a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és
erkölcsi igazságtétel, a nemzeti megbékélés jelképe - mondotta
végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg
vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével
helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján.
A beszédben foglaltakat az Országgyűlés közfelkiáltással
elfogadta.
Ezt követően Sági Gáborné (Fejér m., 10. vk.), a Szabadegyházi
------------
Szeszipari Vállalat csoportvezetője kért szót. Javasolta: az
illetékes bizottság vizsgálja felül az Országgyűlés idei programját.
Megítélése szerint ugyanis az túlzsúfolt, s emiatt nem tudnak a
képviselők alaposan felkészülni az ülésszakokra.
E véleményt nyugtázva Szűrös Mátyás berekesztette az
Országgyűlés négynapos ülésszakát. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (47. rész) - Dióhéj 1.
|
Pénteken, negyedik munkanapján az 1989. évi állami
költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló
törvénymódosítás feletti vitával folytatta az Országgyűlés.
A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes, a
szavazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak
az eredményét, amellyel az Interparlamentáris Unió újjáalakuló
magyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Az
ideiglenes végrehajtó bizottság elnökévé - 211 szavazattal - Szűrös
Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida
Kocsárdot választották meg.
A törvényjavaslat feletti vitában felszólaltak:
Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.);
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.);
Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.);
Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.);
Magyar Pál (Békés m., 3. vk.);
Kócza Imre (Heves m., 3. vk.);
Hámori Csaba (országos lista);
Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.);
Szabó István (Budapest, 8. vk.);
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.);
Kovács András (Heves m., 10. vk.);
Fekete János (Békés m., 11. vk.);
Juhár János (Pest m., 24. vk.);
Kiss János (országos lista);
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.);
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.).
A vitát lezáró miniszteri választ megelőzően Németh Miklós
miniszterelnök kért szót, s válaszolt azokra a felvetésekre, amelyek
a kormány munkáját, a kormányzati felelősséget érintették.
Ezután Békesi László pénzügyminiszter válasza következett.
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke a
plenáris ülés szünetében tartott ülés eredményét ismertette, majd a
határozathozatal következett. A külön- külön elfogadott
módosításokkal együtt az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 38
tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény
módosításáról benyújtott törvényjavaslatot.
Ezt követően került sor a nagymarosi beruházás helyzetéről szóló
miniszterelnöki tájékoztatóra. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (48. rész) - Dióhéj 2.
|
A vitában felszólalt:
Szentágothai János (országos lista);
Bánáti Gézáné (Pest m., 21. vk.);
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);
Balogh László (Pest m., 29. vk.);
Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.).
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.);
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.);
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.);
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.);
Balogh László (Békés m., 14. vk.);
Berdár Béla (Pest m., 25. vk.);
Peják Emil (Budapest, 56. v.k) felszólalásával folytatódott.
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter;
Bognár József (országos lista).
Németh Miklós válaszolt az elhangzottakra. A képviselők a
kormányfő beszámolóját tudomásul vették. Az ülésszak lezárása előtt
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kérte, a jelenlévőket:
egyetértőleg vegyék tudomásul, hogy a Ház elnöke - néhány képviselő
részvételével - koszorút helyezzen el Nagy Imre sírján június 16-án.
Váratlanul szót kért Sági Gáborné (Fejér m., 10.vk.), s egy
ügyrendi javaslatot terjesztett elő.
Ezt követően Szűrös Mátyás június 27-ig berekesztette az
ülésszakot.
Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári
János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler
Ferenc, Pintér Lajos, Szőke László.
Szerkesztettek: Császár Tibor, Kárpáti Miklós, Baumann László.
(MTI)
1989. június 2., péntek 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|