|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével kedden tárgyalta a Demény Pál elítélt javára - az 1946-ban lezajlott büntetőperben hozott ítélet miatt - benyújtott legfőbb ügyészi óvást.
A ma 88 esztendős Demény Pál a két világháború közötti magyar munkásmozgalom jelentős személyisége volt. Baloldali magatartásáért többször bebörtönözték. 1945. február 13-án Péter Gábor elfogta, maga kísérte a fogdába, majd internálták. 1946-ban besúgással elkövetett népellenes bűntett miatt 4 év 6 hónapi kényszermunkára, politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggesztésére, valamint fellelhető vagyonának elkobzására ítélték; a háborús bűntettek miatt ellene emelt vád alól felmentették. A büntetés letöltését követően ismét internálták, majd 1953-ban a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 10 évi szabadságvesztésre ítélték. A börtönből az ügyészi vizsgálat alapján 1956. október 15-én szabadult. A javára benyújtott legfőbb ügyészi törvényességi óvást követően a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1957-ben megállapította, hogy a négy évvel korábbi ítélet törvénysértő volt, ezért az ellene emelt vádak alól felmentette. A kedden tárgyalt legfőbb ügyészi óvás szerint törvénysértő az 1946. július 17-én hozott ítélet is, amelynek tényállása - egyebek között - tartalmazza: Demény Pál 1937-ben észrevette, hogy a rendőrség figyelteti. Felkereste Hain Pétert, a politikai rendőrség egyik vezetőjét és kérte, ne figyeltessék, mert már nem foglalkozik politikával. Felhívására Demény Pál felajánlotta, hogy a munkásmozgalomról, különösen a kommunista szervezkedésekről a rendőrségnek jelentést tesz. 1938 szeptemberében a vádlott által vezetett frakció ,,A cseh nép nem ellenségünk,, címmel röpiratot adott ki az SZDP aláírásával. Ennek három példányát Demény Pál maga vitte el Hain Péterhez, mondván: ha megtudja, jelenteni fogja, kik készítették és terjesztették e röplapokat. Időközben azonban a nyomozás kiderítette, hogy Demény Pál is részt vett a röplapok előállításában, ezért letartóztatták. 1942 tavaszán Demény Pál átadta a rendőrségnek az illegálisan terjesztett Szabad Nép egy példányát. Ezzel felhívta figyelmüket arra, hogy a kommunista párt olyan erős, hogy nagy terjedelmű, 16-18 oldalas újságot ad ki. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (2. rész)
|
Az 1946-os ítélet tényállása ezt követően rögzíti, hogy a vádlott továbbra is összeköttetésben állott a rendőrséggel. A politikai ügyekben nyomozó detektívek mint rendőrségi besúgót ismerték őt. 1944 nyarán szabad mozgást biztosító igazolványt is kapott, annak ellenére, hogy az akkori zsidótörvények korlátozó rendelkezései alá esett volna. Az ítélet ellen Demény Pál újrafelvételi kérelmet nyújtott be, amelyet a Budapesti Népbíróság ,,minden vizsgálat és tárgyalás nélkül,, elutasított. 1948 áprilisában az elítélt és védője újabb kérelmet nyújtott be, terjedelmes bizonyítási indítvánnyal együtt, amelyet ugyancsak elutasítottak. A legfőbb ügyész nemrég benyújtott törvényességi óvásában - egyebek között - rámutatott: Demény Pál a nyomozás során, majd a tárgyaláson azzal védekezett, hogy illegális baloldali tevékenységének védelme érdekében tartotta a kapcsolatot a rendőrséggel. Erről a mozgalom vezetőit folyamatosan tájékoztatta. A rendőrség tudomására hozott adatok többségében ismertek voltak és csak általános értékelést tartalmaztak. Az eljárás anyagában nem található olyan dokumentum, amely bizonyítaná, hogy Demény Pál besúgó lett volna. A kihallgatott tanuk szerint kizárólag az általános helyzetről adott tájékoztatást, konkrét tényekre nem tért ki, a felajánlott pénzt nem fogadta el. Demény Pál nem tájékoztatott olyan konkrét tényekről, vagy adatokról, amelyek közlésével tettese, vagy részese lett volna emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának - rögzíti a törvényességi óvás. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (3. rész)
|
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának keddi nyilvános ülésén dr. Vörös Sándor, a legfőbb ügyész képviselője az óvást változatlanul fenntartotta. Indítványozta, hogy az Elnökségi Tanács állapítsa meg a törvénysértést, az óvással megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. Az óvásnak azonban nem feladata Demény Pál politikai és mozgalmi tevékenységének értékelése - mondotta. Véleménye szerint e döntés erősíti majd a jogállamiság azon alapvető követelményét, hogy az igazságszolgáltatás soha többé ne válhasson hatalmi csoportosulások egymás közötti harcának, vagy leszámolásának eszközévé. A védő, dr. Kubinyi Sándor egy történész megállapításait idézte, miszerint: a még háborús hadszíntérnek számító Budapesten létrejött politikai rendőrség első letartóztatottja nem nyilas, háborús-népellenes bűnös volt, hanem a kommunista Demény Pál. Ezzel elkezdődött a koncepciós perek sorozata. A jelenleg tárgyalt ügy koncepciós jellegét bizonyítja, hogy az 1946-os tárgyaláson a népügyész mellett politikai ügyész is részt vett, holott ez csak háborús főbűnösök esetében volt gyakorlat. A védő - mindenben helytadva a legfőbb ügyész törvényességi óvásának - indítványozta, hogy Demény Pált bűncselekmény hiányában mentsék fel. Demény Pál mindössze annyit fűzött hozzá: reméli, hogy arra a néhány kérdésre, amely az 1957-es felmentését követően sem tisztázódott, a mostani határozat egyértelmű választ ad. Ezt követően dr. Czili Gyula kihirdette a határozatot. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatályon kívül helyezte az 1946-ban hozott ítéletet, s Demény Pált az ellene emelt háborús és népellenes bűntettek vádja alól - mivel e bűncselekményeket nem követte el - felmentette. (MTI)
1989. május 23., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|