|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.
Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi ,,szép és igaz,,. Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is, hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia. Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet szférája autonóm. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)
|
Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása, illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését. Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait. Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -, amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt. Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 20:23
|
Vissza »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)
|
Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József. Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia, hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni. Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária, Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)
1989. május 2., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|