|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (1. rész)
|
1989. március 23., csütörtök -A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9 órakor - Szűrös Mátyás elnökletével - folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), az építési ----------------- és közlekedési bizottság képviseletében szólt, s emlékeztetett: a bizottság eddig már kétszer tárgyalt a világkiállításról, és húsz képviselő fejtette ki véleményét, sokszor szenvedélyes hangon. A testület már az első alkalommal arra az álláspontra jutott, hogy szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvően azonosulni tudjon. A magyarság számára vissza nem térő alkalom kínálkozik arra, hogy újból bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe, vállalva az összekötő híd szerepét kelet és nyugat között. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt, amit az is mutat, hogy sokan kétkednek, párhuzamot vonnak a kiállítás és más országos nagyberuházások között. Nem látják ugyanis a költségvetés, illetve a lakosság esetleges terheit, azok megoszlását. Mindez pedig jó néhány félreértésre adott és ad okot.
Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a Parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben. Végezetül kijelentette, a bizottság szükségesnek tartja, hogy a világkiállítást vállalkozási alapon rendezzék meg. Szorgalmazta, hogy mielőbb foglalkozzanak az utóhasznosítás kérdésével is. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 10:41
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (2. rész) Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési ------------
|
és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. Ezért fontos, hogy a közvélemény az előkészítés minden egyes mozzanatáról folyamatosan tájékoztatást kapjon. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik, ha az egész ország magáénak érzi, ha a nemzet aktív közreműködésével valósul meg. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. Hangsúlyozta: a bizottság támogatja a világkiállítás megrendezését, mert az lehetőséget kínál a felzárkózásra Európához, s a gazdaság korszerűsítéséhez. A rendezés jogának elnyerése esetén, a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. Elsősorban úgy, hogy ne növelje az ország adósságállományát, ne jelentsen a költségvetés számára további jelentős terheket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastruktúrális különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Dunántúl, hanem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. Végül arról szólt, hogy a kiállítás konkrét helyének megválasztása elsősorban nem közlekedési és építészeti kérdés, hanem komplex városrendezési és -fejlesztési döntés is. Ezért a helyszínt úgy kell megválasztani, hogy az igazodjon a főváros és az agglomeráció távlati fejlesztési szükségleteihez. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a ,,Hidak a jövőbe,, legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 10:59
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (3. rész)
|
Mayer Bertalan (Vas m., 5.vk.) az Országgyűlés terv- és -------------- költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló felhívta a figyelmet: az államalapítás közelgő évfordulója ismét alkalmat ad a nemzetnek arra, hogy a millenniumiakhoz hasonló maradandó alkotások készűljenek. Ehhez azonban nem kedvezőek a gazdasági feltételek, a közhangulat beruházásellenes, bizalmatlan, amivel számolnia kell a kormánynak. A bizottság álláspontja szerint a nyilvánosság elő tt kell tisztázni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Mielőtt végleges döntés születik, tisztázni szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az ehhez szükséges pénzt. A bizottság bővebb tájékoztatás hiányában érdemi vitát még nem tudott folytatni. Sok még a megválaszolatlan kérdés, ezek között elsősorban arra keresnek választ, hogy a rendezvény milyen pozitiv hatással lesz gazdaságunkra. Javaslatuk, hogy a beruházások nagyobb részt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében ,,vizsgáltassék meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is,,. A bizottság további alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Mayer Bertalan végezetül hangsúlyozta: a kiállítás iránti bizalmat nagymértékben növelné, ha a tervezés és a lebonyolítás irányításában olyan személyek kapnának vezető szerepet, akik korábbi elhibázott döntéseikkel sem szakmailag, sem erkölcsileg nem kompromittálták magukat. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:23
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a kereskedelmi bizottság ------------ álláspontját ismertette. Elöljáróban leszögezte: a testület támogatja a kormányt a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos további tárgyalásokban. A kereskedelmi bizottság ülésén elhangzott vitából három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás legyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. A rendezvénnyel kapcsolatos vágyakról és reményekről szólva kifejtette: merészségre, vállalkozási szellemre van szükség, és természetesen kemény munkára is a siker érdekében. Felszólalása további részében saját javaslatáról szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi hálózatban dolgozókat izgalomban tartja az úgynevezett reprivatizálási, vagy más néven vállalkozás-élénkítési program. Emögött tulajdonképpen az az igény húzódik meg, hogy az állami kiskereskedelmi hálózat kerüljön magánkézbe - mondotta. Az érvek sorában egyebek között az szerepel, hogy ha ez az átalakítás megtörténik, akkor az államkassza sok milliárddal gyarapodhat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a vállalkozások kibontakozását a tulajdonviszonyok rendezetlensége hátráltatja. Indítványozta a miniszterelnöknek, hogy a kormány a közeljövőben terjessze a Parlament elé a reprivatizálási programot. Felhívta a figyelmet arra: ,,az Országgyűlés eloszt és korlátoz, de nagyon kevés szó esik a Tisztelt Házban a vállalkozásról, s a nagyobb léptékű haladáshoz erre is kell időt szakítani,,. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy ha a vállalkozás-élénkítési programból nyerhető összegeket a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésére fordítják, megnyerhetők lennének azok is ennek az ügynek, akik ma még idegenkednek a beruházástól, tartva a központi költségvetés túlzott megterhelésétől. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:42
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (5. rész)
|
Morvay László (Budapest, 33. vk.) az Országgyűlés külügyi ------------- bizottságának állásfoglalását ismertetve kifejtette: a világkiállításról beterjesztett tájékoztató megfelelő arányban vizsgálja a tervezett nemzetközi esemény külső és belső feltételrendszerét, annak gazdasági hatását. A külügyi bizottság figyelembe vette azt is, hogy a világkiállítás előkészítésére rendkívül bonyolult társadalmi, gazdasági viszonyok közepette vállalkozik hazánk. Ugyanakkor a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyarország meggyorsíthatja felzárkózását a fejlett nyugat-európai országokhoz. A várható nemzetközi hatásokat elemezve a külügyi bizottság úgy vélte: a társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyarország nemzetközi megítélését, s ez a gazdasági folyamatokra is jótékony hatást gyakorolna. Ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság is azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy a világkiállítás főként vállalkozási alapon valósuljon meg, a lehető legkisebb mértékben terhelje az állami költségvetést. A rendezés felelősségét pedig a kormány vállalja magára. A testület ezzel az elvi állásfoglalással támogatja az előkészítés munkálatait. Morvay László végezetül a választóival folytatott konzultációk tapasztalatait összegezve néhány személyes indítványt tett. A többi között javasolta, hogy mérjék fel, mely országrészek milyen arányban részesülnek a világkiállításhoz kötődő fejlesztésekből, illetve melyek maradnak ki annak hasznából. Erre azért lenne szükség, mert - a képviselő egy másik indítványa szerint - a világkiállítás várhatóan nem csekély állami tiszta hasznát el kellene különíteni, s abból csak azok a területek részesednének, amelyek elhelyezkedésük miatt kimaradtak a világkiállítás infrastrukturális fejlesztéseiből. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:43
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter ------------- emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -, hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló, luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint előtte és utána bármikor. Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10 milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az országban maradna. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (7. rész)
|
A kiállítás sikere csak akkor garantálható, ha programját az egész ország magáénak érzi. Ez azonban nem a rendező szándékától, hanem a jól átgondolt és kivitelezett vállalkozástól és nem utolsósorban a társadalmi nyilvánosságtól függ. Hiba lenne a vállalkozás hatását csak az infrastruktúrára korlátozni - mutatott rá Derzsi András. Előnye az is, hogy legkevesebb 50 ezer munkahelyet teremtene az építő- és a feldolgozóiparban, s 8-10 ezret az idegenforgalomban és a vendéglátásban. A végleges döntésre csak a pontos adatok birtokában kerülhet sor, ám az Országgyűlés most kialakítandó véleménye döntő lehet ebben a kérdésben - mondotta befejezésül. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (8. rész)
|
Varga Imre (országos lista), szobrászművész elöljáróban ---------- elmondta, hogy a kulturális bizottságban megtárgyalták és teljes lelkesedéssel támogatták a világkiállítás ügyét. A rendezvényt Varga Imre olyan egyszeri, megismételhetetlen lehetőségnek nevezte, amelyet a fejlett világ egyfajta mentőövként nyújt Magyarországnak. Több évtizedes elmaradottságú infrastuktúránk külföldi vállalkozóktól ,,injekciót,, kaphat, s ezzel megtehetjük az első nagy lépést a kommunikációs társadalom felé. Rámutatott arra, hogy a kérdés mostani vitára tűzése elhibázott, mert a pályázatot a kormány hónapokkal ezelőtt benyújtotta. A puszta ténynek, hogy még vitatkozhat rajta az Országgyűlés és a magyar társadalom, esetleg bizalom-csökkentő hatása lehet a külföldi beruházók előtt. Ha a kormány számolt a világkiállítás széles hatású összefüggéseivel, akkor legalább most megoszthatná a gondokat a Parlament tagjaival - mondotta. Hangsúlyozta, hogy a világkiállítás fogadásához elengedhetetlen a teljes körű konvertibilitás elérése, legalább 1995-re. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, jól működő piacgazdálkodás kell, azaz a konvertibilitás lényeges elemeinek 1992-re készen kell lenniük. Ha folytatódik a mai pénzpolitika, akkor addigra az ország tűrőképessége mind anyagi, mind szellemi tekintetben elfogy. A képviselő szerint a bajok gyökere a megindított pénzügyi reform megtorpanásában van: az Országgyűlés másfél évvel ezelőtt abban a reményben támogatta az adórendszert, hogy azt gyorsan követni fogja majd a piaci mechanizmus többi lépése is. Ezzel szemben most az adórendszer csak öncélú idegrángást végez és nem tudja befolyásolni a termelést. Az állandó válságintézkedések nyomán vállalatok sora termel önmagának hasznot, az országnak veszteséget, s a kormány eközben önmaga állítja elő szinte tűrhetetlen nehézségeit. Előttünk folyik a lakosság öncélú gyötrése - mutatott rá Varga Imre. Kőkorszaki árucseréhez hasonlította a lassan sehogyan sem működő KGST-t, és ajánlotta, hogy vezessék be ebben a relációban is a föniciaiak találmányát, a pénzt. Végezetül kijelentette: nem kell a képviselők előtt elhallgatni semmit, de a kormány vállaljon olyan programot, amely az átmenet idején szociális hálóval megvédi a családot, a fiatalokat és az öregeket, és világos beszéddel szóljon a bajokról, mert azokat is lehet vállalni, ha van kiút. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:21
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (9. rész)
|
dr. Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) garadnai ---------------- körzeti orvos elmondotta: pontos költségadatok hiányában nem tud állást foglalni a világkiállítás megrendezésének kérdésében. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az ország egyes térségei évtizedek óta többszörösen hátrányos helyzetben vannak. A meghirdetett településfejlesztési program anyagi források hiányában csak igen lassú ütemben valósul meg, s így a lemaradás tovább nő. Eközben pedig számos olyan beruházásba kezdett az ország, amelyek eredménye, gazdaságossága bizonytalan. A képviselő ezek közé sorolta a nagymarosi vizerőmű építése mellett az eocén- és a liászprogramot, az uránipari együttműködést, a jamburgi és a tengizi vállalkozásokat. Jamburg esetén például nem arról van szó, hogy nem kell az onnan származó energia. Ám a szerződés meglehetősen hátrányos Magyarország számára - mondotta -, mert az ott megtermelt egy rubel a népgazdaságnak esetenként 100, 200 forintba is kerül, míg 1 dollárt 60 kopekért számolnak el. A másik fél mulasztásából, szerződésszegéseiből felmerülő többletköltségeket is figyelembe véve ez a beruházás, az onnan nyert energia kicsit drágának tűnik. Inkább az energiaigényes iparszerkezetet kellene átalakítani - javasolta. Mindenképpen jobb helye is lenne az így lekötött milliárdoknak, s ezért a jövőben igen alaposan meg kell fontolni az újabb központi forrásokból megvalósuló fejlesztéseket. E téren elengedhetetlen a korábbinál jóval nagyobb nyíltság és őszinteség. A képviselő szerint jelentősebb befektetés nélkül is elő lehetne segíteni a keleti országrész gyorsabb felzárkózását, például úgy, hogy Borsod és Szabolcs megyét vámszabad-területté nyilvánítanák. Amennyiben sikerülne kedvezményeket is biztosítani az itt beruházni szándékozóknak, lényegesen javulhatna a helyzet. Külföldi - svájci, NSZK-beli - cégek már jelentkeztek, de nincs, aki bátorítsa őket. Végül arra hívta fel a figyelmet: ha a jövőben a kormányzat energiáját és figyelmét csak egy megoldandó nagy feladat - a világkiállítás - fogja lekötni, félő, hogy továbbra is kevés figyelem jut az elmaradott térségek helyzetének javítására. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (10. rész)
|
Kovács János (Szabolcs-Szatmár m., 20. vk.), a MÁV záhonyi ------------ vontatási főnökségének művezetője elsősorban aggályainak adott hangot, és részletesen kitért a keleti országrész elmaradottságának súlyos gondjainak ismertetésére is. Szerinte valósággal sokkolta a megyében élőket a főleg Budapestre és a Dunántúlra koncentrálódó világkiállítás gondolata. A rendezvény költségeire vonatkozó információk jócskán késnek, sok tekintetben még megközelítő adatok sem állnak rendelkezésre, pedig már csak néhány hét van hátra a döntés megszületéséig. Kifogásolta, hogy a miniszteri beszámoló sem adott kellő információkat a világkiállítás miatt az állami költségvetésre és esetleg a lakosságra nehezedő terhekről, s még arról sem, hogy az anyagi eszközök végül is honnan teremthetők majd elő. A képviselő felsorolta a szabolcsiak legégetőbb gondjait, azt, hogy a lakosság egynegyede megélhetési gondokkal küzd, az ipar ebben a körzetben nem épült ki, a mezőgazdasági földterület pedig a legalacsonyabb színvonalú. Sok gyermek szükségtantermekben tanul, rendkívül rosszak a közlekedési és távközlési viszonyok, a felzárkózás lehetősége pedig egyre távolabbinak tűnik. A világkiállítással összefüggő fejlesztések messze elkerülik ezt az országrészt, a lemaradás tehát még nagyobb lesz. Így természetes, hogy a szabolcsiak nem tudják lelkesen üdvözölni a világkiállítás gondolatát. A képviselő is úgy foglalt állást, hogy mai, igencsak hiányos ismeretei miatt a szerinte illúziónak tűnő vállalkozást most nem támogatja. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:24
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (11. rész)
|
Hajós Ferenc (Szolnok m., 8. vk.), a Törökszentmiklósi ------------ Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója bosszantónak tartotta, hogy sokáig alig lehetett konkrét információkhoz jutni arról: hol tart a világkiállítás előkészítése. Még ma sem ismeretes, hogy mennyibe fog kerülni a rendezvény. Egyes becslések szerint 140 milliárd forintba, más vélemények szerint ennél jóval többe. Hangsúlyozta, hogy a világkiállítás megrendezésének sikeressége nagyban függ az infrastrukturális beruházások megvalósításától. Szerinte enélkül az idegen működő tőke beáramlása csak óhaj marad. Egyetlen olyan beruházást sem szabad létrehozni, melynek nem lehet biztosítani a tartós és gazdaságos kihasználását a világkiállítást követő időszakra - mutatott rá. Szólt arról is, hogy meg kell találni a megoldást az ország kettészakadási folyamatának megállítására. Szükséges bevonni a kivitelezési munkába a távolabb eső területeken lévő vállalatokat. Meg kell találni annak lehetőségét is, hogy az alakuló pártokkal, szervezetekkel a világkiállítás ügyében tartós egyetértés jöjjön létre, mert a vállalkozás csak akkor lehet eredményes, ha sikerül nemzeti üggyé tenni. Ezért az állampolgároknak garanciát kell kapniuk a kormánytól arra, hogy az életszínvonal emiatt nem romlik, továbbá arra, hogy a még hiányzó forrás fedezésére nem vezetnek be újabb adókat. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és ----------- Minősítő Intézet pölöskei fajtakísérleti állomásának vezetője leszögezte, nem akar a világkiállítás ellen szólni, de vannak még kétségei. Az eddig rendelkezésére álló információk alapján egyelőre nem tehet javaslatot a kormánynak a világkiállítás megrendezésére. A képviselők eddigi megnyilatkozásaiból sokan arra következtetnek, hogy a vita valójában Budapest és a vidék között alakult ki - mutatott rá. Ebben a vitában azokkal értett egyet, akik hangsúlyozták az arányos fejlesztést, a vidék bekapcsolását a kiállítás programjába. Reményét fejezte ki, hogy a világkiállításra készülő nagyméretű alumíniumharang hangja méltó, közös ünnepre hívja majd az ország, Európa, sőt a világ népeit, s nem lélekharang szól a hátrányos helyzetű térségekért, nemzeti értékeinkért.(folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:28
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (12. rész)
|
Lásztity Radomír (Budapest 31. vk.), a Budapesti Műszaki ---------------- Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára felszólalásában előrebocsátotta, hogy támogatja a világkiállítás megrendezésének ügyét, ugyanakkor aggályainak is hangot adott. Kifejtette: kívánatos, hogy a kiadások fedezése érdekében a külföldi tőke bevonása olyan konstrukcióban történjen, amelynek következtében nem növekszik tovább az ország konvertibilis devizaadóssága. Másrészt elengedhetetlen az is: a költségvetésből fedezett beruházások összköltsége a teljes felkészülési időszak alatt ne legyen olyan mértékű, hogy tovább romoljék a lakosság életszínvonala. Emlékeztetett arra, hogy egy, a kulturális bizottság részére tartott tájékoztatón ezt az összeget 40 milliárd forintban határozták meg. Hiányolta, hogy a miniszteri expozéban ilyen jellegű adat nem szerepelt, s úgy vélekedett: ez a képviselők állásfoglalását lényegesen megnehezíti. Szükségesnek tartotta a világkiállítás költségvetési hatásainak rögzítését, s hangoztatta: ezen felül a Parlament nem vállalhat majd pénzügyi felelősséget. Ilyen feltételek mellett támogatja, hogy az előkészítés folytatódjék, s eredményeiről a májusi parlamenti ülésen újból tájékozódjanak a törvényhozók. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a MERKUR vezérigazgatója -------------- olyan külső erőforráshoz hasonlította a világkiállítást, amely egy önmagát továbbgerjesztő folyamat elindítását segíti. Véleménye szerint, ha a világkiállítás megrendezésére lehetőséget kapunk, ez nagy aktivitást eredményez majd gazdaságunkban. Felhívta azonban a figyelmet: ebben az ügyben nagy nemzeti összefogásra van szükség, félre kell tenni a presztizsharcokat, a politikai és szakmai véleménykülönbségeket, a világkiállítás témája nem válhat ütközőponttá. Tudatosítani kell az ország lakosságában a világkiállításból származó nemzeti előnyöket, ezzel nagy cselekvő energiákat lehet felszabadítani. Emlékeztetett a II. világháború utáni újjáépítés idejére, amikor 3-5 év alatt óriási veszteségeket lehetett felszámolni nemzeti összefogással. Mostani anyagi gondjaink hasonlóak a háború utáni helyzethez; a mélypontról csak újabb összefogás mozdíthatja el a gazdaságot. A képviselő végezetül javasolta: a világkiállítás idejére változtassuk meg vendégfogadási szokásainkat, erkölcseinket. Szükséges lenne az angol és a német nyelv legalább alapfokú ismeretének elterjesztése, továbbá higiéniai kultúránk fejlesztése is - mondotta. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 12:50
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (13. rész)
|
Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m. 12. vk.), a nagyecsedi ------------- Rákóczi MGTSZ kertészeti ágazatvezetője mindenekelőtt ügyrendet érintő javaslattal kezdte hozzászólását. Tekintettel a mind hosszabbá és esetenként parttalanná váló vitákra, azt indítványozta: a hozzászólásra jelentkező képviselők a jövőben beszédük időtartamát is jelezzék az Országgyűlés Irodájának. Aki a jelzett időtartamot túllépi, azt az elnök csengőszóval figyelmeztesse. Választói állásfoglalását összegezve támogatásáról biztosította a Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését, azzal a kikötéssel, hogy a kormány vállaljon garanciát a keleti országrész több évtizedes lemaradásának csökkentésére. A hátrány csökkentését segíthetné például egy autóút megépítése Záhonyig, illetve a telefonhálózat kiépítése Szabolcs-Szatmár megyében. Leszögezte: ,,Ezekre a kérdésekre itt, ezen az ülésen várjuk a választ. Nem követelődzni, nem zsarolni akarunk, de nyugodt érzéssel így tudjuk csak támogatásunkat adni.,, (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 13:14
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (14. rész)
|
Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria --------------- főigazgatója nehezményezte azt a kész helyzetet teremtő módszert, ami miatt a biziottságok és a képviselők csak a legutóbbi három hónapban kaptak tájékoztatást. Kérte, hogy minden olyan nagyberuházást, amely az egész nemzetgazdaságot érinti, kizárólag az Országgyűlés elvi döntése után lehessen megkezdeni. Zsigmond Attila szerint az első elvi vitát a jelentkezés előtt kellett volna lefolytatni, a másodikat pedig a tervek elkészültét követően, a költségvetés birtokában, de ehelyett is utólagos szentesítést kértek a Parlamenttől. A világkiállítás sikere ugyanakkor döntő mértékben nem csak a technikán, az objektumok megépítésén múlik, hanem a civil társadalom egyetértésétől, fogadókészségétől és reagálásától is függ. Javasolta a kormánynak, vegye figyelembe, hogy gazdasági helyzetünk két olyan nagy megterhelést, mint amit a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer és a világkiállítás jelent, nehezen vagy talán nem is tud elviselni, tehát választani kell közöttük. Hasznotteremtő későbbi kihatásai miatt a képviselő inkább a világkiállítást támogatja. Kiemelte: kultúránk otthonai, műhelyei, bemutatóhelyei nincsenek olyan állapotban, hogy kiállják egy világkiállítás próbáját. A kultúra bemutatási helyeire fordítható tétel még utalásszerűen sem szerepel a világkiállításról szóló előterjesztésben - szögezte le. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 13:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (15. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor --------- főrevizora hangsúlyozta: annak ellenére, hogy budapesti képviselő, mégsem támogatja minden kétely nélkül a világkiállítás megrendezését. Mint mondta, választóinak számos kérdésére nem tudott válaszolni, például arra, hogy építettek-e már hitelből világkiállítást, mennyibe kerül majd valójában a rendezvény, s ebből mekkora rész terheli a lakosságot. A képviselő ,,zsákbamacskának,, nevezte a rendezvényt, szerinte azok a szakemberek, akik úgy érzik, hogy az ország nehéz helyzetében veszélybe kerülhetnek fontos infrastrukturális beruházások, ezeket most megpróbálják a világkiállítás zsákjába belevarrni. Szólt arról is, hogy az erőltetett nagyberuházások, az ország eladósodása napjainkban is gúzsba köti a kormányzat kezét. Kételyét fejezte ki, hogy szabad-e nekünk ezt a gúzsba kötöttséget hat évvel meghosszabbítani. Reményét fejezte ki, hogy a kormányzat megnyugtató válaszokat ad majd a kérdésekre, s a világkiállítást sikerül majd vállalkozási formában, a lakosság terhelése nélkül megvalósítani. Boros László (Budapest 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének ------------ műszaki ügyintézője tanácstalanságának hangot adva kijelentette: a világkiállítás előkészítésének helyzetéről elhangzott tájékoztatóval nem tud azonosulni. Egyebek mellett azért sem, mert nem tisztázott, mi a Parlament szerepe ebben a kérdésben. ,,- Paraván legyen, amit mutogatni lehet?,, - tette fel a kérdést a képviselő, majd hozzátette: ezzel nem ért egyet. Sokkal inkább támogatja azt a korábban már elhangzott véleményt, hogy ne csak a kiállítás előkészítőinek kitüntetése kapjon nagy nyilvánosságot - mint ahogy az már megtörtént -, hanem a beruházás költségvetése, a kiállítás konkrét programja is. Szerinte ezek összeállítására már lett volna elég idő. A kiállítás gondolatát azonban üdvözölte, hiszen - mint mondta - az infrastruktúra fejlesztése, a gazdasági fellendülés, a szállodaépítés, az emberi értékek várható gyarapodása mind-mind kedvező lehetőséget jelent. Aki ma ezzel nem tud azonosulni, az nem előrelátó. A beruházáshoz szükséges feltételek azonban nem ismeretesek, sorolni lehetne régi példákat a jó gondolatok rossz megvalósítására. A felszólaló szerint nyílt vitákban, észérvek segítségével kell döntésre vinni a dolgot. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 14:00
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (16. rész)
|
Kosár István (Tolna m. 3. vk.), a bátaszéki Búzakalász ------------ Mgtsz gépszerelője szerint most ismét olyan kérdésben kérik a képviselők véleményét, amely úgy tűnik, már eldőlt. De egyáltalán nem közömbös, mekkora költségterhet jelent egy ilyen nagyszabású rendezvény. A költségvetés vajon honnan fog pénzt átcsoportosítani a világkiállítás beruházásaihoz, s vajon az esetleges haszonból ki részesedik és milyen arányban? - tette fel a kérdést. Nehogy úgy járjunk, mint a Forma-1-es versenypálya esetében, amelynél nézete szerint a külföldi partneré a haszon, a mienk pedig a ráfizetés - figyelmeztetett. A világkiállítás a XXI. századba vezető út egyik állomása, miközben az ország jó néhány területe, így a képviselő választókörzete is elmaradott, s még az e századi civilizációs vívmányokkal sem rendelkezik. Úgy vélte, hogy a legmegfelelőbb az lenne, ha a főváros rendezné meg a világkiállítást, s erre hitelt venne fel az államtól. A kormány azonban csak akkor vállalja fel a világkiállítás megrendezését, ha garantálja: nem mélyül tovább a főváros és a vidék közötti különbség, és nem szegényedik tovább a vidéki lakosság. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 14:01
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)
|
A vitát követően Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre, észrevételekre. A Budapesten kívüli térségek fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a vidék minél nagyobb arányban részesüljön a világkiállítás hasznából. Ma még nincsenek kész tervek erre, de a kormány minden megvalósítható javaslatot figyelembe vesz. Sokszor került szóba a vita során a kiállítás vállalkozói alapon történő megrendezése. Ez megvalósítható elképzelés - mondta Beck Tamás - hozzá téve, hogy 1972-től, amióta lehetőség van a vegyesvállalatok alapítására alig 300 millió dollárnyi működő tőkét sikerült bevonni gazdaságunk vérkeringésébe. Ezzel szemben sok más európai ország csak az elmúlt egy esztendőben több milliárd dolláros működő tőkét vont be gazdaságába. Ha sikerült rendezni a tulajdonviszonyokat, ha vonzóvó tesszük Magyarországot a működő tőke számára, akkor nem irreális elképzelés vállalkozási alapon megrendezni a világkiállítást. Az utóhasznosítással kapcsolatban Beck Tamás rámutatott: mindenképpen szükség van arra, hogy a világkiállításra épített létesítményeket minél gazdaságosabban kihasználjuk a későbbiek során. Szellemi erőfeszítéseket kell tenni a legjobb megoldások megtalálására, kész javaslatok ma még nincsenek. Végül Beck Tamás egyetértését fejezte ki azokkal a képviselőkkel, akik véleménye szerint csak a teljes nyilvánosság és a beleszólási lehetőség teheti eredményessé és hazánk számára hasznossá a világkiállítás rendezvényét. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995-ben megrendezendő Budapest-Bécs Világkiállítás előkészületeiről. A határozatban azonban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékoztatást az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 14:05
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (18. rész)
|
Ezután az interpellációk sora következett. Elsőként Dr. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.) ráckevei körzeti --------------- állatorvos interpellált a ráckevei (soroksári) Duna üdülőkörzet fejlesztési támogatását kérve. Beck Tamás kereskedelmi miniszter írásban válaszolt Vona Ferenc felvetésére.Utalt arra, hogy a kormány 1985-ben megvitatta az ország hosszú távú idegenforgalmi, ágazati és területfejlesztési koncepcióját, és határozatot hozott az egyes földrajzi térségek idegenforgalmi fejlesztésének fő irányairól. Az akkori döntés alapján az ezredfordulóig - a nemzetközi és a hazai turizmus szempontjából - kiemelt körzetnek tekinti hazánk nyugati határszélét, Budapest és környékét - amelybe a ráckevei Duna-üdülőterület is beletartozik -, a Mecsek-Villány térségét és a Közép-Tisza vidékét. Előreláthatóan a VIII. ötéves tervidőszakban kerülhet sor a ráckevei terület kiemelt fejlesztésére, de természetesen addig sem hanyagolják el, sőt az Idegenforgalmi Alapból nyújtott támogatások odaítélésénél különös gondot fordítanak e területre. Tavaly infrastruktúrát javító célokra a minisztérium 200 millió forint támogatásából 60 milliót az akkor még nem kiemelt üdülőkörzetekben használtak fel, s e forrásból a ráckevei Duna-körzet 8,5 millió forintot kapott. A miniszteri válaszban szerepelt, hogy az érdekelt társszervekkel együtt a Kereskedelmi Minisztérium konkrét javaslatot készít a következő ötéves terv kidolgozása során az idegenforgalmilag frekventált területek kiemelt fejlesztési lehetőségeiről, s erről - a népgazdasági terv egészével együtt - az Országgyűlés fog döntést hozni. Az interpellációra adott választ a képviselő tudomásul vette, az Országgyűlés 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (19. rész)
|
Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.) a nyiregyházi ------------- Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora az egyházi középiskoláknak nyújtott állami költségvetési támogatás emelése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kifejtette: az egyházi iskolák és diákotthonok alapvetően nem az egyházak számára képeznek szolgálattevőket - papokat -, hanem elsősorban közoktatási feladatot látnak el, s nem is akármilyen színvonalon. Az 1987-es statisztikai évkönyv adatait idézve rámutatott: egy állami gimnázium tanulója a költségvetésnek 20.357 forintjába került, ugyanebben az évben az egyházi iskolák minden tanulója 1600 forint állami támogatást kapott. Kérte a pénzügyminisztert, hogy az egyházi iskolák az eddigi államisegély-rendszer helyett - tanulóik létszámának megfelelően - költségmegtérítésként a költségvetésből megkaphassák azt az összeget, amit az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta: --------------- az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tekintetében az egyházi iskolákkal szemben semmiféle diszkriminációt nem alkalmaznak, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az állami iskolák, illetve a magánszemélyek. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi iskolák vagy más szervezetek által üzemeltetett tanintézetek állami támogatási rendszere nem egységes elvi alapra épül. Ezért indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának feltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg. A cél az, hogy az oktatást - e fontos társadalmi feladatot - egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A pénzügyminiszter lehetőséget látott arra is, hogy az iskolák fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi költségvetésben történjék meg. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. Ezen belül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)
|
Fenyvesi Henrik (Somogy m. 7. vk.), a balatonszárszói Vörös --------------- Csillag MGTSZ elnökhelyettese a Balaton-parti települések zártkertjeinek beépítése tárgyában interpellált Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy több, jelenleg érvényes rendelet súlyosan sérti a Balaton partján lakók érdekeit, megengedhetetlen, hogy az ott élők - akik nem üdülni kívánnak zártkertjeikben - ne építhessenek ugyanúgy gazdasági épületet, mint ahogy az bárhol másutt az országban lehetséges. Válaszában a miniszter rámutatott, hogy 1989. január 1-jétől korlátozás alá eső települések azon területrészein, ahol a vezetékes ivóvízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló közcsatorna megépült és megfelelő a szennyvíztisztítás, lehetőség van a szálláshelyek növelését szolgáló új épületek létesítésére. A tilalom szélesebb körű feloldására, amely a zártkerteket is érintette volna, még nincs lehetőség, főként környezetvédelmi okokból. Mint mondta, a zártkertekkel kapcsolatos differenciált szabályozás kidolgozását elősegíti, hogy az érintett megyei és helyi tanácsok már megkezdték a part menti települések zártkertjeinek felülvizsgálatát. Ezt a munkát az idén felgyorsítják, és az első félév végére befejezik. Ennek eredményeként azokon a területeken, ahol a környezeti feltételek lehetővé teszik, javasolni fogják a Minisztertanácsnak a tilalom feloldását. A képviselő a választ azzal a feltétellel fogadta el, hogy a zártkertek ügyét még az idén napirendre tűzik és az érintett körzetekben az építési tilalmat feloldják. Az Országgyűlés Derzsi András válaszát tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (21. rész)
|
Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép Érdi Gyáregységének ---------- igazgatója a Parlament novemberi ülésszakán interpellált a kereskedelmi miniszterhez a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. Az államigazgatási egyeztetési eljárási rend figyelembe vételével a válaszadást a mostani ülésszakra halasztották. Beck Tamás tájékoztatta a képviselőket, hogy széles körű megbeszélést folytattak az interpellációról, s a vélemények megoszlottak. A Országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a fővárosi és a megyei tanácsok egyetértésével találkozott az adminisztratív korlátozás megszüntetése. A Parlament szociális és egészségügyi bizottsága viszont - tekintettel az Országos Egészségvédelmi Tanács állásfoglalására - az égetett szeszes italok árusítási tilalmának csupán részleges feloldását javasolta. Ezt támogatta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is. Miután a véleménykülönbségek ellenére azzal mindenki egyetértett, hogy az alkoholizmust adminisztratív eszközökkel még sehol a világon nem sikerült megszüntetni, ezért a témakört az Országos Egészségvédelmi Tanács még az idén teljes körűen megvizsgálja. A miniszter bejelentette, hogy a kereskedelmi tárca korábbi álláspontja szerint kezdeményezi a rendelet érintett paragrafusának hatályon kívül helyezését. Néhány értékesítési korlátozás - például az ifjúsági rendezvényeken - azonban továbbra is érvényben marad. A szakigazgatási szervek egyébként indokolt esetben korltátozhatják a szeszes italok értékesítését. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a miniszter válaszát elfogadta. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:43
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (22. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.), a Marx Károly ------------- Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő eladásával kapcsolatban interpellált. Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy a Minisztertanács felhatalmazást kérjen az Országgyűléstől a tervbe vett intézkedésekre, amelyeknek a célja az állami tulajdon jobb hasznosítása. Ma még hiányoznak a megfelelő tőkeértékelési eljárások, a vállalkozások működésének értékelése bizonytalan. Ez nem lehet egyes hivatalok belügye, sőt az államapparátus egészéé sem. A megfelelő megoldás az ország jövőjét döntően befolyásolhatja. Az sem közömbös, hogy az elidegenítésből származó bevételeket a kormány mire kívánja felhasználni. Szabó Kálmán felvetésére válaszolva Villányi Miklós pénzügyminiszter elmondta: a kormány határozott szándéka, hogy a társadalmi tulajdon új, hatékonyabb működési rendjével kapcsolatos elgondolásait az Országgyűlés elé terjeszti, sőt javaslatot tesz megfelelő garanciákat tartalmazó jogi megoldás kimunkálására is. Állami vállalatok érdekeltségeinek külföldi értékesítésére mindezideig csupán előkészületek történtek. Ez ugyanis nem azonos vegyesvállalatok alapításával. Amennyiben az állami vállalat egyes érdekeltségeit reális áron adják el, az nem csökkenti a nemzeti vagyont. Az jelent veszélyt, ha a magyar fél a vagyont valóságos értékénél alacsonyabb áron kínálja. A pénzügyminiszter elmondta, hogy az átalakulási törvénybe olyan szabály beiktatását javasolják, amely érzékelhető vagyoncsökkenés esetére fenntartja a kormány számára a beavatkozás lehetőségét. Amennyiben az állami vállalat társasággá alakul, vagyonát újra kell értékelni, mégpedig hitelesített módon. A Parlament egyébként az átalakulási törvény vitája során foglalkozik a vagyonértékeléssel, s később is lehetőség nyílik erre, a vállalkozásban működő állami vagyon kezelésével kapcsolatos kormányelgondolások előterjesztésekor. A kormány már ezt megelőzően a terv- és költségvetési bizottság elé terjeszti az állami vagyon értékesítésére vonatkozó elgondolásait. A képviselő és az Országgyűlés Villányi Miklósnak az interpellációra adott válaszát - egy ellenszavazattal, két tartózkodás mellett - tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:56
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (23. rész)
|
Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), a Mosonmagyaróvári -------------- Fémszerelvénygyár művezetője a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában címzett interpellációt a pénzügyminiszterhez a Parlament elmúlt ülésszakán. Akkor a miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el. Az interpellációban foglalt kérdések vizsgálatát az Országgyűlés a kereskedelmi bizottság hatáskörébe utalta. A testület az ügyben érdekelt szervek vezetőinek részvételével ez év február 23-án kihelyezett ülést tartott Hegyeshalmon. A képviselők informálódtak a vámhivatali és a határőri munkáról, a forgalmi helyzetről, a vámeljárás jelenlegi rendjéről és a tervezett új intézkedésekről, s meghallgatták a pénzügyminiszter-helyettes, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, valamint a BM Határőrség országos parancsnoka jelentését az interpellációban foglalt kérdésekről. Mindezek alapján készitette el a bizottság a jelentését. Eszerint: a Vám- és Pénzügyőrség tavaly júniusban kapott felsőfokú devizahatósági jogkört az utasok által behozott árukra. Ennek alapján, amennyiben a vámkezeléshez devizahatósági engedély szükséges, ezt (ha az áru vásárlásának devizafedezete igazolt) a határvámhivatal adja meg, és egyúttal elvégzi a vámáru vámkezelését. Ez az intézkedés - amely több százezer állampolgárt mentesített attól, hogy lakóhelyéről a megyeszékhelyi vámhivatalhoz, illetve devizahatósághoz utazzon - általános egyetértéssel találkozott. Igaz azonban, hogy ezzel növekedett a várakozási idő, s nőttek a vámtisztviselők terhei is. A bizottság úgy tájékozódott, hogy a vámeljárási tervek összhangban vannak az interpelláló képviselő javaslatával. Ezek szerint a határátkelőhelyen a vámtisztviselő csak a személyi adatok ellenőrzését és az áru azonosítását végzi majd, ezt követően az utas várakozás nélkül - a behozott vámáruval együtt - továbbutazhat. A vámkezelést, a vám megállapítását az illetékes megyeszékhelyi vámhivatalok végzik számítógépekkel, s az utas a vámokmányokat postán kapja meg, azaz nem az utas és az áru utazik, hanem az okmányok. A bizottság jelentése arról is tájékoztatást adott, hogy április 1-jéig elkészül a hegyeshalmi új határátkelőhely. Az interpelláló képviselő kérésével összhangban a beérkező személygépkocsik továbbra sem haladnak át Hegyeshalom községen. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 16:02
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (24. rész)
|
Vizsgálják a statisztikai lap megszüntetésének lehetőségét is. A kereskedelmi bizottság úgy döntött, hogy még ez év októberében napirendjére tűzi a határforgalomban összegyűlt tapasztalatok megtárgyalását. Winkler László a bizottság jelentését elfogadta, s azt az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. A Parlament ellenszavazat és tartózkodás nélkül tudomásul vette a jelentést. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 16:03
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (25. rész)
|
Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), a Húscsibenevelő Társaság ------------ Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatának igazgatója az élelmiszergazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A képviselőt az indította kérdése megfogalmazására, hogy az államközi kötelezettségek teljesítése - a januárban megállapított támogatási mértékkel számolva - valamennyi baromfifeldolgozó vállalatnál veszteséget okozna. Ezzel kapcsolatban azt tudakolta a pénzügyminisztertől: kötelezhetők-e a vállalatok olyan államközi szerződés teljesítésére, amely egyértelműen veszteséget okoz. Villányi Miklós válaszában leszögezte: a kormány álláspontja --------------- és a jogszabályok előírásai szerint is egyértelmű a válasz; a vállalatok nem kötelezhetőek veszteséges termelésre. Éppen ennek elkerülését szolgálja a KGST viszonylatában hosszabb ideje működő - a valós piaci árviszonyokat sok esetben nem követő árak miatt alkalmazott - költségvetési árkiegyenlítési rendszer. Ez egyébként az élelmiszergazdasági termékek esetében a legmagasabb. A baromfiexporttal kapcsolatos probléma előzményéhez tartozik, hogy a múlt év decemberében jóváhagyott költségvetési variáció a szocialista viszonylatú támogatás 4 milliárd forintos mérséklését irányozta elő, ami a rubelexport-árkiegyenlítésben 9 százalékos csökkentést jelentett. Ez a jelentős mértékű támogatáscsökkenés valóban gazdaságtalanná tette volna a baromfiexportot. A baromfitermelők gondjára végül áthidaló megoldás született. Ennek lényege, hogy a januári parlamenti ülésszakot követően folytatódtak a szocialista államközi szerződésekre vonatkozó tárgyalások. Ezek során kiderült, hogy a korábban számításba vett élelmiszerexport mennyisége nem teljes egészében része az államközi szerződésnek. Így lehetővé vált a mennyiség csökkentése, s az ezzel összefüggő támogatás-megtakarítás révén továbbra is biztosítható az Országgyűlés által elfogadott csökkentés. Ugyanakkor a rubelelszámolású élelmiszerkivitelt sem kell 9 százalékkal, hanem csak 2 százalékkal csökkenteni. Ezzel a csirke-exportnál 202 százalékos támogatás érvényesül az idén. A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a februárban módosított rubel-árkiegyenlítési kulcsok már elfogadható jövedelmezőséggel teszik lehetővé az államközi szerződésben foglalt vágott csirke-kivitelt. A pénzügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés - egyhangúlag - elfogadta. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 16:16
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (26. rész)
|
Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk), a Mohácsi Farostlemezgyár ------------ műszaki igazgatóhelyettese a jövedelemadó-törvény módosítása tárgyában interpellált Villányi Miklóshoz. A képviselő - két társa nevében is szólva - kifogásolta, hogy a bérből és fizetésből élők mintegy 40 százaléka nem részesülhet közműfejlesztési visszatérítésben, mert jövedelmük nem éri el az adósáv alsó határát. Rámutatott, hogy hathatós segítségben kellene részesíteni a kiskeresetűeket és a nyugdíjasokat a közcélú, nélkülözhetetlen infrastruktúrát biztosító közművek létrehozásában. Válaszában a miniszter elismerte, hogy az adóból levonható különböző kedvezmények nem érvényesíthetők az alacsony jövedelműeknél. Hozzátette azonban, hogy az Országgyűlés júniusi ülésszakán a Pénzügyminisztérium a kormány nevében beszámol az adórendszer működésének első éves tapasztalatairól, és javaslatot tesz a továbbfejlesztés lehetséges irányára. Villányi Miklós azt mondta: jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy az adót nem fizetők az adórendszeren belül részesüljenek kedvezményben. Ehhez be kellene vezetni a negatív adó intézményét. Tovább vizsgálják azonban, hogy a helyi tanácsok bevonásával milyen feltételekkel lehetne igazságosabbá tenni a kedvezményeket - mondta a miniszter. Balogh Gábor nem fogadta el a miniszter válaszát, miként a képviselők sem: 127-en elutasították a választ, 87-en elfogadták és 54-en tartózkodtak. Ezért az ügyrend értelmében az illetékes terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpellációt; a bizottság a következő ülésszakon tesz jelentést az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 16:18
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (27. rész)
|
Filló Pál (Budapest 18. vk.), az Athenaeum Nyomda ---------- korrektor-főrevizora a Szerbhorvát Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciójának felgyorsítása ügyében interpellált. Elmondta, hogy az iskola felújítása 13 éve húzódik, és eddig a különböző tervvariációk elkészítésére már egymillió forintot költöttek, de még csak a diákotthon építése kezdődött meg. Közölte, hogy felvetéséhez öt képviselőtársa csatlakozott. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy különösen fontos kérdésről van szó, de elmondta, hogy a nemzetiségi iskola felújítását eddig az anyagi lehetőségek korlátozták. A minisztérium valóban 1976-ban határozta el egy új iskolakomplexum építését, de a felajánlott területeket az érintettek nem fogadták el. Ezért döntöttek a már meglévő iskolaépület-együttes, teljes átépítéséről, bővítéséről. A kollégiumi beruházás a múlt évben ötmillió forintos ráfordítással megkezdődött, e célra az idén 45 milliót költenek, és várhatóan 1990 május végére átadják az épületet. A teljes beruházás több mint 100 millió forintba kerül majd. Az iskolarekonstrukció tervezése folyamatos, de a munka gyorsítását nehezíti, hogy az épületben egy nem nemzetiségi óvoda is működik, és annak átköltöztetését is meg kell oldani. A rekonstrukció előreláthatóan a jövő év őszén kezdődhet meg, az építkezés idején az oktatómunkát a már elkészült kollégiumban végzik majd. A minisztérium központi keretből finanszírozza a rekonstrukciót, és kiemelten kezeli a programot. A felújított nemzetiségi iskolában várhatóan 1992-ben kezdődhet meg a tanítás. A miniszter azt is bejelentette, hogy Budapesten, a XIII. kerületben új szlovák nemzetiségi általános iskola, gimnázium és diákotthon is épül. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés - egy tartózkodással - tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 16:21
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (28. rész)
|
Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutatóintézetének főigazgatója az ólommentes benzin előállításának növelése tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Elmondta: Magyarországon egy év alatt másfél millió tonna benzint forgalmaznak, s ennek felhasználásakor mintegy 800 tonna ólom kerül a környezetbe. Megkérdezte: mit terveznek a kőolajfeldolgozó üzemek az ólommentes benzin előállításának növelése érdekében, illetve a gépkocsik és egyéb járművek üzemmódjának ólommentes benzinre való átállításához milyen intézkedésekre van szükség. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszában kifejtette: jelenleg az ólomadalék a megfelelő oktánszám beállítását szolgálja a benzingyártásnál. A hazánkban gyártott benzinek ólomtartalma a korábbi 0,8 gramm/literről mára 0,4 gramm/literre csökkent. Az ólomszegény benzin már nálunk is 0,15 század gramm/liter ólmot tartalmaz, akárcsak egész Európában. Belföldön tavaly 17 ezer tonna ólommentes benzint értékesítettek, mert nem volt többre igény. A cél azonban az európai követelményszintnek megfelelően nálunk is a motorbenzin ólomtartalmának drasztikus csökkentése. Ehhez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Dunai Kőolajipari Vállalata e hónap elején hitelszerződést írt alá egy 600 ezer tonna kapacitású reformálóüzem kialakítására. Ez a beruházás 6 milliárd forintba kerül, még a idén megkezdődik és 1991 augusztusában fejeződik be. Ezzel 1992-től elvileg nálunk is elérhető lesz, hogy motorbenzinből a teljes felhasználást az alacsony ólomtartalom, illetve az ólommentesség jellemezze. Ugyanakkor Magyarországon csak több százezres széria esetén lenne gazdaságos az ólommentes benzin használatát lehetővé tevő katalizátor gyártása, amelyben ráadásul platinára is szükség van. A képviselő az államtitkár válaszát elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:23
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (29. rész)
|
Kiss Imre (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 26. vk.), a Mezőkövesdi --------- Áfész nyugalmazott elnöke a Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás utasváró épülete és magasított peronja megépítésének tárgyában interpellált. Indoklásában elmondotta, hogy havonta 24 ezer ember közlekedik itt, s egy felvonulási barakképületben kell várakozniuk. Húsz éve szorgalmazzák egy kultúrált épület megépítését az életveszélyes váróterem helyett. Elmondta, hogy az ügyben már többször fordult a MÁV Vezérigazgatóságához és miskolci igazgatóságához, az előző közlekedési miniszterhez, s ígéreteket kapott. Tavaly, az év első napjaiban azt közölték vele, hogy elfogyott a pénz, és nem lesz váróterem, illetve ha lesz is, csak ideiglenes. Ezt a választ, illetve megoldást sem ő, sem választópolgárai nem fogadják el. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter rámutatott, hogy 100 olyan állomás van a fővonalak mellett, ahol hasonlóak a körülmények, s 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy mindenütt korszerű épületek fogadhassák a vasúton közlekedőket. Mindazonáltal a Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomáson a MÁV mintegy 4 millió forintos költséggel megépít egy 240 négyzetméteres, központi fűtéssel és pénztárral ellátott utasvárót. A miniszter elmondta, hogy ezzel egyidejűleg, ez év június 30-ig elkészítik az aszfaltozott, magasított peront is. Mind a képviselő, mind az Országgyűlés - egy angúlag - elfogadta a miniszteri választ. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (30. rész)
|
Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.), ----------------------- a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre a győri helyi autóbuszközlekedési díjak egységesítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Mint kifejtette, Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván lakói joggal kifogásolják, hogy bár településüket 1971-ben Győrhöz csatolták, a számukra kiszabott autóbusz viteldíjak magasabbak a helyi közlekedési tarifánál. Derzsi András az Országos Árhivatal elnökének ------------- egyetértését is tolmácsolva elismerte, hogy a közigazgatási változásokat a közlekedési díjak módosítása késve követi. A probléma az említetteken kívül az ország sok más csatolt településének lakóit is foglalkoztatja. Az ellentmondást a kormány állásfoglalása alapján az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal együtt ez év szeptember 30-ig felülvizsgálják, s a városok agglomerációjára vonatkozóan kidolgozzák az igazságosabb elővárosi, város környéki díjrendszer alkalmazásának feltételeit. A döntéselőkészítő munkába bevonják a képviselőket is. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (31. rész)
|
Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.), a Tiszai Vegyi ----------- Kombinát pártbizottságának titkára - több képviselőtársának a nevében is - a lakásvásárlás feltételeinek megváltoztatásáról szóló kormányrendelet tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó rendelet - a korábbi helyzettel ellentétben - nem az igénylő személyéhez köti, nem alanyi jogon biztosítja a szociálpolitikai kedvezményt és a kiemelt törlesztési támogatást. A támogatásokat ugyanis csak olyan lakáshoz lehet igénybe venni, amelyet korábbi tulajdonosa az OTP-től vásárolt meg. Másrészt a tanácsok elvesztették vevőkijelölési jogukat a leadott lakásra, holott jelentős anyagi ráfordítással éppen azok segítették a régi tulajdonos lakásépítését. Simon Péter rámutatott arra, hogy az érvényes szabályozás következtében az első lakásra várók a támogatások nélkül nem tudják megvenni a leadott olcsóbb lakásokat. Javasolta: a kormány sürgősen módosítsa a rendeletet oly módon, hogy a pénzügypolitikai szempontok mellett elsődlegesen lakáspolitikai szempontok érvényesüljenek. Villányi Miklós válaszában megindokolta a rendelkezést, amely egyebek között azzal függ össze, hogy ez évtől bármely szervezet vagy magánszemély végezhet ingatlanközvetítést. Elismerte azonban: a lakásforgalmazás új feltételei nem teremthetők meg egyik napról a másikra. Ezért a jelentkező feszültségek oldására előkészítették a szóban forgó rendelet módosítását. Eszerint tanácsi kijelölés alapján azok a visszavásárolt lakások is kiemelt kedvezménnyel lennének értékesíthetők, amelyeket a lakásépítő, forgalmazó vállalkozók nem vevőiktől vásároltak meg. Ugyanilyen feltételekkel lesznek értékesíthetők az új lakást építőktől visszavásárolt lakások is. A tervezet államigazgatási egyeztetése megtörtént, a javaslatot a Minisztertanács hamarosan tárgyalja - mondta Villányi Miklós. Az interpelláló képviselő elfogadta és az Országgyűlés is tudomásul vette a miniszter válaszát. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:54
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (32. rész)
|
Dr. Varga János (Pest m. 11. vk.), a Pest Megyei --------------- Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kerületi főállatorvosa Monorierdő környezetzennyeződésével, illetve az okozott károk felszámolásával kapcsolatban interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtt feltárt súlyos környezetszennyezés még ma is félelemmel tölti el az ott élő embereket. Ennek oka az, hogy mintegy 400 tonnányi, II. veszélyességi osztályba sorolt föld még mindig a helyszínen van. Aggasztja a lakosságot az a csaknem 2 ezer köbméterre becsült szennyezett talajvíz is, amelynek literje helyenként 25 ezer mikrogramm krómot tartalmaz. A környék lakosságának többsége nem tudja használni a korábban drága pénzen épített törpevízművet, s az időközben rövid szakaszon kiépült vezetékes vízműrendszer sem jut el a legveszélyeztetettebb helyekre. A lakosság többször igéretet kapott a veszélyes hulladéknak minősülő föld elszállítására, illetve a szennyezett talajvíz krómtalanítására. Varga János feltette a kérdést: a minisztérium mit szándékozik tenni a környezetszennyeződés következményeinek felszámolására? Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter -------------- elmondta, hogy a helyszínen maradt mintegy 300 köbméternyi szennyezett földet - amelyet eddig is a körülményekhez képest szakszerűen tároltak - a március 1-jén megnyílt aszódi veszélyeshulladék-lerakóban helyezik el véglegesen, a kárt okozók költségén. A krómmal szennyeződött víz kezelésére tavaly egy tanulmány készült, amely a víz kiszivattyúzását, szűrését javasolta. Ezt a tervet végül elvetették, mert túl drágának bizonyult. A szakemberek végül úgy döntöttek, hogy a csaknem kétezer köbméternyi szennyezett víz, jól körülhatárolva, véglegesen a helyszínen marad. Ami a környék vízellátását illeti, az érintett lakásokat most már ráköthetik az ideiglenes kifolyó hálózatára. A település vízellátásának végleges megoldását a miniszter egy közműtársulati formában vélte megoldhatónak. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés - egyhangúlag - elfogadta. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:56
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (33. rész)
|
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai --------------- Napköziotthonos Óvoda óvónője a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Véleménye szerint nagymértékben megnehezíti a lakáshoz jutás feltételeit a lakáscélú támogatásról szóló tavalyi rendelet. A képviselőnő javaslata szerint módosítani kellene a jogszabályt, mégpedig úgy, hogy a piaci kamatozású hitelek helyett állítsák vissza a 3 százalékos kedvezményes kamatfeltételt, de rövidítsék le a futamidőt 15 évre. Ezzel megteremtődne az állandó törlesztési kötelezettség, amelynek révén a családok jobban tudják tervezni kiadásaikat. A rövidebb törlesztési idő pedig azt biztosítaná, hogy a költségvetés terhei se növekedjenek. A jelenlegi rendelet nem kedvez a lakáscserének sem, mert kimondja, hogy a csere időpontjában irányadó kamatok szerint kell az új törlesztőrészleteket megállapítani. A képviselőnő a rendeletnek ezt a kitételét megszüntetni javasolja, mert véleménye szerint ez nem segíti elő a lakásmobilitást, és így az első lakáshoz jutást is nehezíti. Villányi Miklós válaszában határozottan leszögezte: --------------- tisztában van azzal, hogy véleménye nem találkozik a képviselőnő egyetértésével, de semmiképpen nincs mód arra, hogy a felvetett javaslatokat foganatosítsák. Még gyorsított törlesztési ütem mellett sem fogadható el a visszatérés a 3 százalékos kamatmértékhez. Az infláció mértékétől elszakított kamatszínvonal az egész gazdaságban óhatatlanul súlyos zavarokhoz vezet. A régi szabályozás szerint minden lakáshitel-felvevő egységes mértékű támogatásban részesült, a 3 százalékos kamat és a hitel valóságos összege közötti különbözetet az állam megtérítette. (Az idén egyébként az ilyen jellegű költségvetési támogatás mértéke 43 milliárd forintot tesz ki.) Ezt a támogatást kizárólag a hitelfelvevők élvezik, de az természetesen az egész társadalmat terheli. Figyelembe kell venni azt is, hogy a 3 százalékos támogatási rendszer jövedelmi helyzetüktől függetlenül azonosan kezeli a családokat, s nincs tekintettel a gazdasági, piaci változásokra sem. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 17:57
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (34. rész)
|
Ezentúl a támogatások nem a kamatokhoz, hanem a hitelt igénylők családi körülményeihez kötődnek. A miniszter elismerte, hogy az újfajta hitelfelvételi rendszernek vannak vesztesei is, elsősorban a gyermektelenek, illetve az egygyermekesek, de vannak olyanok is, akiket az új rendelet egyértelműen kedvezően érint, így a három és több gyermeket eltartó családok. A miniszter véleménye szerint, ha elfogadnák az interpellációban részletezett javaslatokat, ez azt jelentené, hogy a betéti kamatok mértékét is irreálisan alacsonyan kellene tartani, ami még jobban visszafogná az amúgy is csekély lakossági megtakarításokat. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a költségvetési támogatás évi 4-5 milliárd forinttal emelkedne. Enélkül is - fűzte hozzá Villányi Miklós - az 1989. évi költségvetési törvény lakáscélú kiadása 68.5 milliárd forint. A javaslatok elfogadása lényeges visszalépést jelentene, semmiképpen sem illeszkedne a mai gazdaságpolitikai gondolkodáshoz, ezért az interpellációt nem javasolja elfogadásra - mondotta a pénzügyminiszter. A képviselőnő nem fogadta el a miniszter válaszát, az Országgyűlés 17 ellenszavazattal, 69 tartózkodás mellett tudomásul vette a miniszteri választ. Fehér Tibor (Veszprém m. 1. vk.), a Közlekedésgépészeti ---------- Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a közlekedési, hirközlési és építésügyi miniszterhez intézett interpellációjában felvetette, hogy a Balaton -parti általános építési tilalom immár 17 éve súlyos gondot jelent a zártkerti gazdálkodóknak, akik a föld megmunkálásával kockáztatnak, ugyanakkor a tilalmi rendelkezés miatt nem építhetnek gazdasági épületeket. Eközben új kempingek, szállodák már létesülhetnek. Íly módon a zártkerti gazdálkodást sújtó korlátozás szinte alkotmányellenes és erkölcstelen. Sürgette, hogy a tárca még ebben a félévben módosítsa a tiltó rendeletet. Derzsi András miniszter válaszában megemlítette, hogy egy hasonló témájú interpellációra már válaszolt. Így csak annyit tett hozzá, hogy a 4 ezer zártkertet érintően megvizsgálják a kérdéses tilalmi rendelkezést, és ha megváltoztatása indokolt, akkor ilyen értelmű, a feloldást szorgalmazó javaslatot tesznek a kormánynak. A képviselő ugyan azt mondta, hogy ha a felülvizsgálatra még az első félévben sor kerül, elfogadja a miniszteri választ, de a szavazásnál az elfogadás ellen voksolt. A Parlament így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással vette tudomásul Derzsi András válaszát. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (35. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis --------------------------- Orvostudományi Egyetem II-es számú gyermekklinikájának tanársegédje a sajtótörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és az egyesülési törvény ellentmondása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Rámutatott, hogy a sajtótörvény értelmében időszaki lapot állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet és egyesület alapíthat. Ennek értelmében tehát magánszemély nem alapíthat újságot, ugyanakkor a társasági törvény lehetővé teszi, hogy természetes személy, magánszemély is alapíthasson kft-t, vagyis jogi személyiségű társaságot. Azt kérdezte a minisztertől: ,,Ezek alapján magánszemély alapíthat-e időszaki lapot? Ha nem, akkor ez ellentmond a társasági törvénynek, ha igen, akkor pedig a sajtótörvénynek.,, A képviselő szerint a másik ellentmondás: ,,az egyesülési törvény 4. paragrafusa 1. bekezdés szerint társadalmi szervezetet, megalakulását követően - ha kéri - nyilvántartásba kell venni, ha ugyanezen törvény előírásainak eleget tesz. E törvény szellemének ellentmond a régebbi keletű sajtótörvény 12. paragrafusa, amely előírja minden időszaki lap engedélyeztetését.,, Véleménye szerint indokolt lenne, hogy az időszaki lap alapítását csak nyilvántartás céljából kelljen bejelenteni. Kulcsár Kálmán válaszában azt mondta, hogy az említett -------------- jogszabályok között nem lát ellentmondást, a társasági törvény alapján létrehozott gazdasági szervezet ugyanis, - még ha egyetlen magánszemély kezdeményezi is, és egyszemélyes kft-ként jön is létre -, ezzel már jogi személlyé válik, s így lapot is alapíthat. A másik ellentmondással kapcsolatban kifejtette, hogy két teljesen különböző dologról van szó. A képviselő és az Országgyűlés is elfogadta a miniszter válaszát. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:20
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (36. rész)
|
Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 25. vk.), megyei -------------- tanácselnök interpellációjában szorgalmazta a 3-as számú főközlekedési út mezőkövesdi átvezető szakaszának tehermentesítését, a várost elkerülő útszakasz megépítését. Elmondta, hogy a városon átvezető útszakaszon állandó a torlódás és sok a baleset. Mivel az M3-as autópálya építése lelassult, ezért halaszthatatlan az elkerülő útszakasz megépítése, ám ahhoz a pénzügyi fedezet hiányzik. A képviselő ugyancsak javasolta a Mezőkövesd közelében lévő katonai repülőtér felhasználását polgári célokra is. Derzsi András rövid válaszában elmondta, hogy a várost elkerülő útszakasz megépítéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ám a kivitelezést akadályozza, hogy a tervezett tehermentesítő út mellett lakók az építési engedélyt megfellebbezték. Az építés megkezdéséhez az szükséges, hogy létrejöjjön a megegyezés a lakók és a megyei közlekedési hatóság között. A katonai repülőtér polgári hasznosításával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ez nincs napirenden. A közép távú belföldi repülési tervekben ez az elképzelés nem szerepel. A Honvédelmi Minisztériummal együtt vizsgálják annak a lehetőségét, hogy szükség esetén már a közeljövőben a műszaki okokból, kedvezőtlen időjárási körülmények miatt eredeti útirányukat megváltoztatni kényszerülő gépek leszállhassanak a repülőtéren. A miniszteri választ Ladányi József és a Parlament - két ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett - tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (37. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m. 12. vk.), a Jánoshalmi -------------- Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára az önkéntes tűzoltók tiszteletdíjának személyi jövedelemadó-alap alóli kivonásának tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában jelezte: egyetért azzal, hogy az önkéntes és vállalati tűzoltók munkája a jövőben sem mellőzhető. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a személyi jövedelemadó kidolgozása és elfogadása óta számos olyan javaslat érkezett, amely valamilyen társadalmi csoport, réteg adó alóli mentesítését kérte. A mentességek köre már most is túl széles. A tiszteletdíj a miniszter szerint indokoltan képez jövedelemadóalapot. A belügyminiszterrel együttesen ugyanakkor meg fogja vizsgálni, hogy ez a díj vajon nem költségtérítés jellegű-e, mert ez esetben mentesíthető. Az interpelláló képviselő a választ csak abban az esetben lett volna hajlandó elfogadni, ha az nem tartalmaz megszorítást, azaz: semmiképpen ne számítson a jövedelemadóalapba a tűzoltók tiszteletdíja. Az Országgyűlés 6 ellenszavazattal, 26 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:23
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (38. rész)
|
A nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás és az új gyógyszerrendelet, illetve a szociális segélyezés egyszerűsítése, valamint a gyógyszerárak kompenzálására alkalmazott segélyezési rendszer tárgyában közösen interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez Gregor Péter (Budapest 35 . vk.), a Magyar Optikai ------------ Művek csoportvezetője, dr. Kollár Katalin (Budapest 53. vk.), a ------------------ Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet XVII/IV. gyermekrendelőjének vezető orvosa és Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun ------------------ m. 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára. Gregor Péter rámutatott: ahhoz, hogy a szociális gondoskodásból ne maradjon ki senki, megbízható adatbázisra lenne szükség a tanácsoknál. Hangsúlyozta azt is, hogy választói drámai erővel teszik szóvá a hosszadalmas sorban állást a gyógyszertárakban és az orvosoknál, és jelezte, hogy az új gyógyszerrendeletet követően nagy az ingerültség és az elkeseredés. A megnövekedett adminisztráció miatt az orvosoknak az eddigieknél is kevesebb idejük jut a betegekre. Időigényes és körülményes a tanácsi környezettanulmány a segélyfolyósításhoz, és az egész eljárást nagyon sokan megalázónak érzik. Dr. Kollár Katalin azt javasolta, hogy egyszerüsítsék a segélyezés menetét: ne keressék fölöslegesen az eltartót, fogadják el a körzeti ápolónő és orvos felelősséggel készitett környezettanulmányi jelentését és a nyugdíjszelvényt a segélykérelem mellé. Moravcsik Ferencné - akinek interpellációjához egyik képviselőtársa is csatlakozott - arról szólt, hogy a családok százait sodorta kilátástalan helyzetbe az új gyógyszerrendelet. A segélyezési rendszer jelenlegi formájában csak a krízishelyzetbe került családok kivételes segélyezésére alkalmas. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszában elnézést kért valamennyi betegtől és magyar állampolgártól az eddig okozott kényelmetlenségekért. Ezeket csökkenteni fogják - igérte munkatársai nevében is, és rendszeresen beszámolnak minderről a Parlament szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:25
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (39. rész)
|
Írásbeli válaszában - amelyet a képviselők megkaptak - egyetértett azzal, hogy a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer bonyolult, bürokratikus, anyagilag terhes és kényelmetlen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a kormány és nem a minisztérium szabja meg a gyógyszerre költhető összegeket, és a jövőben sem e szervek döntenek a gyógyszertámogatás mértékéről és rendszeréről. A minisztérium az első pillanattól kezdve vizsgálta, hogyan lehetne csökkenteni a lakosság, a gyógyszerészek és az orvosok megnövekedett terheit és a felesleges adminisztrációt. Bejelentette, hogy miniszteri biztost nevezett ki, aki a gyógyszertári többletfeladatok megoldására máris új munkaszervezési javaslatokat és az adminisztrációt csökkentő változtatásokat dolgozott ki. Már folyik a szakmai vita a szerződéses- és a magángyógyszertárak engedélyezéséről szóló jogszabálytervezet fölött is. Az Országgyűlés és az interpelláló képviselők - 14 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett - elfogadták a miniszterasszony válaszait. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:52
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (40. rész)
|
Ezután három képviselő hasonló témában interpellált. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a ------------- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB edelényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke az új nyugdíjtörvény előkészítése tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban személyesen tájékozódott a nyugdíjintézetben, s megtudta: 1989. január 1-jén 2 millió 425 ezer 400 nyugdíjas élt az országban. Negyvenezer forintban nyolcan részesültek, 30-40 ezer forintos nyugdíjat tizenketten kaptak, s 20-30 ezer forint közötti nyugdíjat 388-an vettek fel. Kiemelte: a közelmúltban már egy 48 ezer forintos nyugdíjat is számfejtettek, s hozzátette, hogy igen sok dolgozónak ma ennyi az éves jövedelme. Hangsúlyozta: a jelenlegi nyugdíjtörvény sürgős módosításra szorul. A legnagyobb gond és megoldásra váró feladat ma a 4000 forint alatti nyugdíjban részesülő 1 millió 400 ezer ember sorsa. Kérte, hogy az új nyugdíjtörvény meghozataláig a legrászorultabb nyugdíjasok helyzetének javítására tegyen intézkedést a kormányzat, s a túlzottan magas nyugdíjaknál szabjon felső határt. Novák János (Budapest, 54. vk.), az Egyesült Vegyiművek ----------- főcsoportvezetője a kiemelten magas összegű nyugdíjakkal kapcsolatban terjesztette elő javaslatait a Minisztertanács elnökéhez címezve. A képviselő emlékeztetett arra, hogy hazánkban 2.5 millióan a szegénység határán élnek. Ezek az emberek, akik aktív munkáséveik idején becsületesen dolgoztak, most joggal sérelmezik, hogy a társadalom csak ennyit tud nyújtani részükre. Ez a társadalmi háttér különösen kirívóvá teszi, hogy egy szűk réteg tagjai - akik korábban vezető állásokat töltöttek be - 25 ezer forintos, vagy a feletti nyugdíjban részesülnek. Bár a teljesítményelv létjogosultságát nem tagadta a képviselő, javasolta, hogy amíg a társadalombiztosítási rendszer nem teszi lehetővé a szegénységi küszöb közelében élők helyzetének érezhető javítását, ne fizessenek ki hazánkban 25 ezer forintot meghaladó nyugdíjat. Kérte a Minisztertanácsot, hogy 1989. július 1-jéig dolgozzon ki új társadalombiztosítási törvénytervezetet, és gondoskodjon arról, hogy az így felszabaduló pénzt a kisnyugdíjasok ellátására, illetve a rászorulók segélyezésére csoportosítsák át. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:54
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (41. rész)
|
Ugyancsak a nyugdíjasok gondjait vetette fel interpellációjában Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki ----------------- Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, aki két javaslatot terjesztett elő. Először indítványozta, hogy a 70 éven felüli nyugdíjasok kapjanak a várható infláció mértékét figyelembe vevő további nyugdíjkiegészítést. Javaslatát a legfrissebb statisztikai adatokkal indokolta. Ezek szerint az alapvető élelmiszerek ára 19 százalékkal emelkedett, többszörösére nőtt a gyógyszerek térítési díja, s jelentősen megdrágultak a szolgáltatások is. Vodila Barna javaslatához csatlakozva a képviselő szorgalmazta: készüljön átfogó koncepció arról, hogy a nyugdíjakban mutatkozó aránytalanságokat miként lehet felszámolni. A nyugdíjrendszerrel foglalkozó javaslatokra Csehák Judit ------------ válaszolt. A tárca vezetője emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Parlament idei őszi ülésszakának napirendjén szerepel a nyugdíjrendszer módosításának tervezete, amelyet széles körű társadalmi vitában szeretnének kimunkálni. Mindenki számára egyértelmű - mondta -, hogy a nyugdíjrendszer változtatásra szorul, és senkinek sem lehet érdeke a halogatás. Ami a már nyugdíjban lévők helyzetét, illetve az áremelkedések ellentételezését érinti, a minisztérium sok javaslatot, kritikát kapott. A gyakran egymásnak is ellentmondó észrevételek abból a dilemmából fakadnak, hogy miként lehet kevés pénzt jól elosztani, és hogyan lehet megtalálni a legjobb arányt a mindenkinek járó normatív és a legrászorultabbaknak égetően szükséges szelektív pénzösszegek között. Ez a feladat - ismerte el a miniszter - maradéktalanul jól nem oldható meg. Az elhangzott képviselői felvetések kapcsán utalt arra, hogy a kormány ígéretet tett: áprilisban áttekinti a fogyasztói árak alakulását, s az érdekképviseletekkel közösen újra számba veszi a még szükséges és lehetséges idei nyugdíjkiegészítéseket. Ennek során - miként a képviselők is ajánlották - javasolni fogják, hogy a magas nyugdíjban részesülők ne kapjanak az alacsony nyugdíjasok számára megállapított újabb díjemelésből. A nyugdíjak korlátozására vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy a társadalombiztosítási elvek vitája után, az év végén törvénymódosítással korlátozhatják ugyan az újabban megállapított nyugdíjak felső határát, arra azonban nincs törvényes lehetőség, hogy a már megállapított nyugdíjakat ne fizessék ki. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (42. rész)
|
Az interpellációra adott választ Vodila Barna és Lásztity Radomír elfogadta, Novák János azonban nem értett egyet az elhangzottakkal. Az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 30 tartózkodás mellett tudomásul vette a szociális és egészségügyi miniszter válaszát. Ezután a kérdések következtek. Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., --------------- 5. vk.), az igazságügyminisztertől kérdezte: hol vannak a koncepciós perek iratai, mit tesznek azért, hogy előkerüljenek a szégyenteljes ügyek dokumentumai. A koholt vádak alapján meghurcolt emberek között ma is vannak olyanok - folytatta a kérdező -, akik még nem kaptak teljes jogi elégtételt. Mikor és hogyan kívánják ezt pótolni? Kulcsár Kálmán részletes válaszában -------------- előrebocsátotta, hogy csak mai ismeretei alapján tud tájékoztatást adni, a később feltárandó tények esetleg változtatnak a helyzeten. Mint mondotta, az Igazságügyi Minisztérium munkatársai alapos vizsgálatot folytattak azokon a helyeken - bíróságokon, levéltárakban -, ahol fellelhetők lehetnek a szóban forgó periratok. Mindezek alapján mondható: ezeket az iratokat általában úgynevezett lajstromkönyvekben tartották nyilván. Ezek jelentős részét megtalálták, más részük azonban egyelőre nincs meg, többet kiselejteztek. A lajstromkönyvekből pontosan kiderül, hogy mi került a bíróságokra, ott van-e még, s ha nincs, onnan hova került. A népbírósági iratok a Belügyminisztériumba kerültek. A későbbiek során a belügyminiszter visszaküldte ezeket a bíróságokhoz, így ezen akták túlnyomó része megtalálható. A titkos (dupla nullás) ügyek lajstromait a legtöbb helyen sikerült megtalálni, a hiányzók egy részét valószínűleg levéltárak őrzik, mások megsemmisültek. A meglévő lajstromokból elvileg kideríthető, hogy hol vannak az iratok. A nagyobbik hányad a fővárosi, illetve megyei bíróságokon vagy levéltárakban található. Előfordult, hogy ezeket a titkos iratokat is bekérte a Belügyminisztérium, de a kutatások kiderítették, hogy 1957-ben a dokumentumok túlnyomó részét visszaküldték a bíróságokhoz. Az akták fellelhetőségét nehezíti, hogy jelentős részüknél időközben megszüntették a titkossági jelzést, s normális büntetőügyekként újra lajstromozták az iratokat. Emiatt sok esetben nehéz nyomon követni a periratok útját. A kutatók olyan lajstromokat is találtak, amelyeken a jelzések nem pontosan értelmezhetők, így a bennük foglalt ügyiratok fellelése is nehézségekbe ütközik. Ennél is nagyobb gondot okoz azon ügyek iratainak a megtalálása, amelyek a bírósági lajstromba sem kerültek be. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (43. rész)
|
Vannak olyan akták is, amelyeket a Párttörténeti Intézet jegyzék nélkül vett át a bíróságoktól. A budapesti katonai bíróság 1945-59 közötti ügy aktái közül a jelenlegi felmérések szerint 694 hiányzik. Ezek nincsenek a bírósági irattárban, egy részük a Belügyminisztériumba került, majd a hadtörténeti levéltárba, ott azonban ezeket nem dolgozták fel. Így tehát csak szisztematikus levéltári munka eredményeként lehet az iratok nyomára bukkanni. A tényekhez tartozik még, hogy a fővárosi bíróság levéltárát 1956-ban tűzérségi találat érte, s kideríthetetlen mennyiségű akta semmisült meg. Az ártatlanul elítéltek jogorvoslatával kapcsolatban a miniszter elmondta: kormányhatározat rendeli el, hogy tekintsenek át minden olyan (1946 és 1962 között keletkezett) ügyet, amely nagy valószínűséggel koncepciós elemet tartalmaz. Az eddigi sajtóvitákban többször felvetődött, hogy ezeket a pereket törvényességi perorvoslat vagy perújítás formájában kellene újra tárgyalni és íly módon igazságot szolgáltatni. Ám olyan nagy tömegű esetről van szó - hangsúlyozta a miniszter -, hogy ezek tárgyalása esetén lehetetlenné válna a normális bírósági menet, továbbá a koncepcióra utaló elem megléte igen nehezen bizonyítható. Ezért a kormányzatnak az a szándéka: létrehoz egy bizottságot, amely csak azt deríti fel, hogy melyek a koncepciós ügyek. Ezeknek a pereknek a feltérképezése után döntenek a megnyugtató megoldásról. Nagy a valószínűsége annak, mondotta Kulcsár Kálmán, hogy a tárca javaslata az lesz: a parlament alkosson törvényt, amely ártatlannak jelenti ki az e perekben elítélt embereket. Néhány, mindenki által tudottan koncepcióra épült ügyben hamarosan bírósági felülvizsgálat kezdődik. A legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, ahol ezeket az ügyeket (15-16-ot) újra tárgyalják. Ezek között vannak a nagy gazdasági perek, a kisgazda-perek, a Magyar Közösség összeesküvési perek, továbbá néhány katonai és egyházi vonatkozású per. A Recskre és más táborokba internáltak ügyével kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy március 31-ig a Belügyminisztérium összeállítja az internáltak névsorát, s ezt követően - május közepéig - az ügyek megfelelő elintézésére a belügyminiszter, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és az igazságügyminiszter együttesen tesz javaslatot a Minisztertanácsnak. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 20:17
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (44. rész)
|
Kovács László (Pest m., 20. vk.) az igazságügyminiszterhez ------------- intézett kérdésében azt tudakolta, hogy az igazságügyi kormányzat szándékozik-e javasolni a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezését. A kérdésre Kulcsár Kálmán röviden válaszolt: készül a hatályon -------------- kívül helyezésről szóló törvénytervezet. A következő kérdést Tóth György (Szolnok m., 7. vk.) intézte ----------- ugyancsak az igazságügyminiszterhez arról: tervezik-e a bírósági szervezet Kunszentmártonba való visszahelyezését. Mint elmondotta, a kunszentmártoni járásbíróságot a helyi lakosok véleményének előzetes kikérése nélkül 1984-ben megszüntették, s így a lakosok azóta peres ügyeiket csak Mezőtúron intézhetik. Kulcsár Kálmán válaszában elmondotta: az ilyen és hasonló -------------- jellegű problémákat az új bírósági szervezeti rendszer kialakításakor kívánják megoldani. Ám indokolt esetben az Igazságügyi Minisztérium soron kívül is intézkedik, amennyiben az érintett város biztosítani tudja a bírósági szervezet működéséhez szükséges feltételeket. Biacs Péter (Budapest 30. vk.) a pénzügyminiszterhez intézett ----------- kérdést: a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó tudományos kutatási és műszaki fejlesztési beszerzések után az intézményeknek miért kell vámot fizetniük. Villányi Miklós válasza: Magyarország csatlakozott a vonatozó ENSZ-megállapodáshoz, amely az oktatási, tudományos és kulturális jellegű termékek behozatalát érinti. Ezt egy 1979-es törvényerejű rendelettel kihirdettük. Ennek megfelelően a jelenlegi vámszabályok előírják az ilyen jellegű beszerzések vámmentességét. Külön is kedvezményt élvez az Akadémia 44 kutatóintézete. Természetesen, ha új intézményt alapítanak, az is megkaphatja a szükséges vámkedvezményt. Más a helyzet, ha egy vállalat kutatómunkája mellett termelő tevékenységet is folytat. Ez esetben nem célszerű teljes vámmentességet biztosítani, mert az a hasonló termelővállalatokkal szemben indokolatlan előnyt jelentene. Ugyanakkor a különösen fontos kutatást szolgáló eszközök behozatalához az ilyen intézmény is kérhet vámmentességet. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 20:23
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (45. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) megkérdezte: mennyiben felel meg --------- a nemzetközi normáknak a fővárosi levegőszennyezettség-mérő rendszer, s tervezik-e ennek fejlesztését. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási -------------- miniszter válaszában rámutatott: az embereket közvetlenül érintő környezeti terhelések dolgában mindig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium jogosult intézkedni. Következésképpen ez a tárca üzemelteti azt a rendszert is, amely az emberre gyakorolt környezetvédelmi hatásokat mutatja ki. Csehák Judit kifejtette a levegőszennyezettségi normákat ------------ - szakemberek tanácsára - a szociális és egészségügyi miniszter rendeletben állapítja meg. A hazai határértékek a nitrogéngázok és a kéndioxid esetében megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, csak a Német Szövetségi Köztársaságban, Japánban és az Egyesült Államokban szigorúbbak a normák. A szénmonoxid esetében azonban mindenképpen további szigorításra van szükség. A Fővárosi Tanács környezetvédelmi bizottságával megállapodva a szakértők felülvizsgálják ezeket a normákat, és javaslatokat tesznek a szükséges módosításra. A mérőműszerekkel kapcsolatban leszögezte: ezek működtetője a Fővárosi Tanács megbízásából a Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás. Nyolc automatát és 35 egyéb kisegítő műszert üzemeltetnek. A Fővárosi Tanács 55 millió forintot fordít idén ezeknek a műszereknek a cseréjére. Ez minden bizonnyal elég lesz a legfontosabb készülékek beszerzésére. Kiemelte: a levegőszennyezettség mérséklése érdekében nemcsak világszínvonalú normákra és jó mérőműszerekre van szükség, hanem a közlekedést korlátozó intézkedésekre is. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 20:35
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (46. rész)
|
Balogh László (Békés m. 14. vk.) elmondta, hogy a Békés ------------- megye keleti részén húzódó Élővíz-csatorna iszapkotrási munkájának elvégzésére vonatkozó kérdésére Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől a napokban írásban részletes választ kapott, s ezért eltekint a szóbeli indoklástól. Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) azt kérdezte Derzsi Andrástól, ------------ hogy mikor hatálytalanítják a gépjárművek tüzelőanyag- és kenőanyag-mennyiségi és -minőségi normájára vonatkozó rendeletet. A miniszter válaszában elmondta, hogy a jogszabályt még az első félévben hatályon kívűl helyezik, s így a vállalatok mentesülnek a bonyolult adminisztrációtól. Hozzátette: a normák rendszeres karbantartásának önkéntes alkalmazási lehetőségét azonban továbbra is biztosítani kívánja a minisztérium azoknak a vállalatoknak, amelyek az üzemanyag-takarékosságot ösztönözni akarják. Kovács András (Heves m., 10. vk.) két kérdést ------------- intézett a pénzügyminiszterhez a különleges helyzetből adódó vállalati többletjövedelmek elvonása tárgyában: - melyek azok a különleges körülmények, amelyek a többletelvonást indokolják, és mennyire normatívak ezek? - hogyan kapcsolható ez az elvonás az 1989. évi állami költségvetéshez? Villányi Miklós válaszában kifejtette: --------------- a befizetési kötelezettség megállapítása nem ellentétes az Országgyűlés által elfogadott költségvetéssel. A befizetési kötelezettség azokra a vállalatokra, szakágazatokra terjed ki, amelyeknél döntően ár-okokra, sajátos természeti és forgalmazási körülményekre visszavezethetően különleges jövedelem képződik. Ilyen például a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a belkereskedelmi ágazatból a termelőeszköz-nagykereskedelem - főként tehát az olyan szféra, ahol monopólhelyzet érvényesül a verseny helyett. A kormány mindazonáltal nem tekinti hosszú távú megoldásnak az ilyen többletjövedelem-elvonást - fűzte hozzá Villányi Miklós, és kilátásba helyezte, hogy ennek megszüntetésére a kereskedelemben esetleg már az idén sor kerülhet. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 20:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (47. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád 3. vk.) a művelődési miniszterhez ----------------- intézett kérdést az 1985-ben elfogadott oktatási törvény tárgyában. Minthogy a tartalom korszerűsödése nem ment végbe, az oktatásra fordított pénzeszközök nem változtak, illetve csökkentek, ezért megkérdezte, megvannak-e a személyi és tárgyi feltételei az annak idején elhatározott reformnak, és viseli-e az ezzel összefüggő felelősséget a művelődési miniszter. Czibere Tibor válaszában elmondta: a törvény életbe lépése óta a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közoktatásban nőtt a nevelőtestületek és az egyes pedagógusok szakmai aktivitása, a kísérletezők és az alternatív oktatási programot választók száma. Ugyanakkor a pedagógusok és az iskolák nagy része egyelőre még bátortalanul él a szakmai önállósággal. A színvonalas oktató-nevelő munkához ugyanis hiányoznak a tárgyi feltételek, és ez sok pedagógusnak kedvét szegi - mondta. A képviselőkhöz és minisztertársaihoz fordult azt kérve, hogy amikor az új költségvetésről döntenek, s ezzel az oktatási reform továbbvitelét meghatározzák, mérlegeljék: a társadalom tud-e, akar-e a nemzeti jövedelemből az oktatásügy számára a jelenleginél nagyobb részarányt biztosítani. A minisztériumban kialakult helyzetről is szólt. Leszögezte, hogy semmifajta visszarendeződésben nem érdekelt, a közoktatásért felelős miniszterhelyettes távozásáról azt állapította meg, hogy a miniszterhelyettesnek része volt a közoktatás jelenlegi állapotának kialakulásában, hiszen ez nem a leguttóbbi 9 hónap, hanem több év döntéseinek az eredménye. A minisztérium helyzetét bíráló, a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatot önigazolónak nevezte, visszautasíttotta, végül pedig hangsúlyozta, hogy tevékenységének megítélésére egyedül az Országgyűlést tekinti hivatottnak.(folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:03
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (48. rész)
|
Bódi János (Baranya m., 11. vk.) a szociális és egészségügyi ---------- miniszterhez intézte kérdését: milyen intézkedéseket tesznek a mentőszolgálat technikai fejlesztésére, különös tekintettel az elavult Nysa-mentőkocsik kicserélésére. Csehák Judit válasza: a mentőszolgálat a Mercedes rohamkocsik mellett 1000 Nysa-járművet is használ, és ezek a kocsik valóban nem felelnek meg a korszerű betegszállítás követelményének. Igaz, még az idén is vásárolunk 100 millió forintért kétszázat a Nysákból, de mivel ismeretes, hogy a gyártó rövidesen felhagy előállításukkal, versenytárgyalást írtunk ki a további mentőautó-beszerzésekre. A mentőszolgálat gépkocsijai évente összesen 50 millió kilométert futnak, igen leterheltek, és minden évben legalább kétszázat kell korszerűbbre cserélni. A betegszállítás gyorsítása érdekében - persze ahol lehetőség van arra - tervbe vették azt is, hogy a társadalombiztosítással közösen kifizetik a magángépkocsikkal, illetve taxikkal való fuvarozást. Így a betegeket megkímélnék a nagy várakozási időtől s ezzel a kiszolgáltatottságtól is. A mentőszolgálat az idén fejleszti a légi betegszállítást is, rövidesen új repülőt és helikoptereket állítanak unkába. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) megkérdezte: hogyan tervezi ----------- a kormány a férj, a házastárs utáni özvegyi és a saját jogon szerzett kettős nyugdíjjal kapcsolatos gondok rendezését, s tudja-e legalább a 70 éven felülieknél a házastársi kiegészítő nyugdíjpótlékot emelni. Csehák Judit válaszában annak a véleményének adott hangot, ------------ hogy az özvegyinyugdíj-rendszer alapvetően igazságtalan, mert a megözvegyűlt férfiak nem kaphatnak özvegyi nyugdíjat. Elmondotta, hogy annak a nyugdíjrendszernek a megváltoztatására több javaslatot is kidolgoztak, s az őszi tárgyalási sorozatban mód lesz ezek megvitatására. Ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is: az év végéig nem nyílik-e lehetőség arra, hogy az özvegy megkaphassa a kettős nyugdíjnak legalább a 60 százalékát. A házastársi pótlékkal kapcsolatban kifejtette: az tulajdonképpen nem társadalombiztosítási ellátás, hanem szociális támogatás, és azokat az alacsony nyugdíjúakat illeti meg, akiknek a járandósága nem éri el a 4240 forintot. A házastársi pótlékot idén a társadalombiztosítási járulékból fizetik. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (49. rész)
|
Ezt a megoldást azonban a későbbiekben nem lehet fenntartani, a társadalombiztosítás reformja és a költségvetési reform kapcsán tisztázni kell, hogy mi fizethető a járulékból, és mit lehet az adókból szociális ellátásként, támogatásként kifizetni. Évközi nyugdíjemelésre is sort kell keríteni, és ekkor megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani az alacsony nyugdíjból élő házastársakra - hangoztatta. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), ----------- a mezőgazdaságot érintő műtrágya-szezonár alkalmazásának visszásságai miatt fordult kérdéssel az Országos Árhivatal elnökéhez: az Árhivatal mennyire tartja átgondoltnak a műtrágya-szezonár kialakításának rendszerét. Ugyanis a hónapokra lebontott áremelések és árcsökkentések egyenlege több mint 10 százalékos pozitív szaldót mutat, ami a mezőgazdasági üzemeket csaknem 2 milliárd forinttal terheli. Megkérdezte: nem tartják-e burkolt áremelésnek ezt? Tudakolta azt is: van-e lehetőség arra, hogy a termelőket belföldi, illetve import műtrágyákból egyaránt havi megrendeléseik alapján elégítsék ki. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az AGROKER vállalat a várható kötbérfizetés elhárítása miatt a havi bontású szezonár ellenére negyedéves szállítási szerződést hajlandó csak kötni. Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke ------------ válaszában elismerte: a képviselő által felsorolt gondok évtizedek óta jellemzik a helyzetet. Jelenleg - ideiglenes megoldásként hatósági árat alkalmaznak, és a mezőgazdasági miniszternek érdekképviseleti alapon vétójoga van. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány közelmúltban hozott döntése alapján átfogó vizsgálatot kezdenek a helyzet rendezésére. Áttekintik a többi között az államközi egyezmények forgalmat befolyásoló hatását, a monopolhelyzet megszüntetésének lehetőségét, a hatósági árakat, illetve magát a szezonár rendszerét is. Végezetül az Országos Árhivatal elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi helyzetben az ipar, a kereskedelem és a felhasználók egymásrautaltak, egymás munkájából kell megélniük. Ezt az egymásrautaltságot semmilyen állami hivatal, hatóság nem szüntetheti meg. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (50. rész)
|
A kérdések után néhány rövid bejelentés hangzott el. Elsőként Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek -------------- Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára arról tájékoztatta a törvényhozó testületet, hogy a két ülésszak között 16 képviselőtársával egyetemben megalakították az Országgyűlés szakszervezeti csoportját. A csoport abban igyekszik segítséget nyújtani, hogy a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekek együttesen, pontosan tükröződjenek az Országgyűlés munkájában, a készülő új törvényekben. Ennek érdekében összefogásra szólította fel a csoport törekvésével azonosuló törvényhozókat. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), az ifjúsági és ---------------------- sportbizottság titkára annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi évek gazdaságpolitikai döntéseiben nem érvényesültek kellően a gyermek- és ifjúságpolitika szempontjai. Ezért a Parlament ifjúsági és sportbizottsága, valamint a gyermek- és ifjúsági érdekképviseleti csoport nevében ajánlással fordult a képviselőkhöz, az Országgyűlés bizottságaihoz és szekcióihoz: a hatáskörükbe tartozó kérdéseket minden körülmények között az ifjúság biztonságos jövőjének szem előtt tartásával gondolják át és vitassák meg. Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) rábapordányi ----------------- körzeti orvos 32 képviselőtársa nevében bejelentette: megalakult az országgyűlési képviselők egészségügyi csoportja. Mint mondta, elsősorban az egészségügyben dolgozó törvényhozók csatlakozását várják, de szívesen látnak mindenkit, aki egyetért az egészségügy, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika reformjának szükségességével. Végezetül Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke visszatért Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19.vk.) szerdai javaslatára, amelyben a képviselő azt indítványozta: hozzanak létre egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatot tenne arra, hogy az Országgyűlés mit vállaljon hátralévő hivatali idejében. Ha kell, ésszerűen szelektálnának is a napirendek között. Szűrös Mátyás azt ajánlotta: az Országgyűlés elvben értsen egyet az indítvánnyal. Egyben felkérte az állandó bizottságokat, hogy legközelebbi ülésükön jelöljenek ki egy-egy képviselőt, aki részt venne ennek az ideiglenes bizottságnak a munkájában. A bizottság megalakulását a Parlament áprilisi ülésszaka hagyhatná jóvá. A törvényhozók közfelkiáltással jóváhagyták Szűrös Mátyás javaslatát. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:16
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (51. rész)
|
A ház elnöke ezzel bezárta a Parlament márciusi ülésszakát - amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - , egyben tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a következő ülésszak előreláthatóan április végén lesz. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:17
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (52. rész)
|
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának eseményei dióhéjban. A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A vitában felszólaltak: Nagyiványi András (Budapest, 19. vk); Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.); Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.); Morvay László (Budapest, 33. vk.); Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter; Varga Imre (országos lista); dr. Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.); Kovács János (Szabolcs-Szatmár m., 20. vk.); Hajós Ferenc (Szolnok m., 8. vk.); Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.); Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Boros László (Budapest, 26. vk.); Kosár István (Tolna m., 3. vk.). Beck Tamás kereskedelmi miniszter válasza zárta a vitát. A képviselők 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vették a miniszteri tájékoztatót. Interpellációk következtek: dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.); Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.); Antal Imre (Pest m., 19. vk.); Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.); Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.); Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Kiss Imre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 26. vk.); Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.); Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.); (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (53. rész) - Dió 2.
|
dr. Varga János (Pest m., 11. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.); Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.); Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Gregor Péter (Budapest, 35. vk.); dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.); Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.); Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.); Novák János (Budapest, 54. vk.); Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.). A továbbiakban képviselői kérdések hangzottak el: Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.); Tóth György (Szolnok m., 7. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.); Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.); Kovács András (Heves m., 10. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.); Bódi János (Baranya m., 11. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.). Bejelentések: Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.k); Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.); dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.); Szűrös Mátyás javaslatára az Országgyűlés közfelkiáltással egyetértett annak az ideiglenes bizottságnak a létrehozásával, amely javaslatot tesz: mit vállaljon még az Országgyűlés hátralévő hivatali idejében. Az Országgyűlés csütörtöki ülésén felváltva elnökölt Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos. Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Burkon László, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy Attila, Pichler Ferenc, Szilágyi Gábor, Szőke László, Wagner Tamás. (MTI)
1989. március 23., csütörtök 21:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|