|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken. Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói. Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben, esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára. Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|