|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács közleménye ---- ------------------------ az 1989. évi fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről (1. rész)
|
1989. január 8., vasárnap - A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről.
I. A népgazdasági tervben számított gazdasági teljesítmények és feltételek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20-22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak összefüggésben. Január 9-től az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következtében áltagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15-16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. Így például a vastaglapocka, fartő, stefánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészítmények átlagosan 13-14 százalékkal drágulnak. Így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfi árak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (2. rész)
|
A zsiradékok árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napraforgó étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A tej és tejtermékek árai átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. Így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A sütőipari termékek árai 15-16 százalékkal emelkednek. Így például a fehérkenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A finom liszt ára kilogrammonként 9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27,90 forintra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyagdrágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybevevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybevehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A személygépkocsi árak az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az import forgalmiadó emelése miatt átlagosan mintegy 25 százalékkal növekednek. Így például a Lada 1300 S tipus új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Limusin 91 ezer, a Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/650 ára 120 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha - a Merkur Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján - a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:40
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (3. rész)
|
A darabárufuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak - az élelmiszerárak emelésével összhangban - a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken minegy 55 százalék. Így például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabvány levél felaldási díja belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefon alapdíj - az előfizető tulajdonában álló készülékek esetében - 148 százalékkal nő. Így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak átlagosan 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez - jelentős területi differenciálódás mellett - a lakosság által fizetett díjak 220-290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól - a támogatás csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében - átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (4. rész)
|
Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. A év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben - szociális szempontokat is figyelembe véve - egységes össszeggel emelkednek. 1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad.) A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (5. rész)
|
Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi öszege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek három éves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a három és több gyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hoy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (6. rész)
|
Az intézetben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermek után - a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán - megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő pénzbeni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízis-otthon) kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására. x x x A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás - egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is - a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (7. rész)
|
Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől - a termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől -, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (MTI)
1989. január 8., vasárnap 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|