![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Többpártrendszer szocialista kényszerzubbonyban
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP KB zártkörű maratoni ülésén, amely február 20-ikán folytatódik, fontos döntéseket hoztak, illetve halasztottak el. A nyilvánosságból, a tájékoztatásból ismét elégtelenre vizsgázott pártvezérkar titkolódzása odáig ment, hogy a plénum után sem derült ki: az előzetesen beharangozott úgynevezett személyi kérdésekről tárgyaltak-e egyáltalán? Pedig a tanácskozás időtartamából és a vita hevességéről elejtett néhány megjegyzésből arra következtethetünk, hogy az - úgymond - időszerű belpolitikai kérdések között 1956 értékelése, a pluralizmus problémája mellett ezek játszották a főszerepet. De erről hallgatnak az illetékesek. Viszont a többpártrendszerről - amelyet - ha szocialista kényszerzubbonyba bújtatva is - de engedélyeznek Grószék -, annál többet beszélnek. Vadász János kommentárját hallgassák meg erről: - Az MSZMP vezetőségén belüli nyílt törést egyelőre sikerült elkerülni. De ehhez gyenge kompromisszumok sorát kellett rögtönözni, amely valószínűleg az egész pártvezetést meggyöngítette. Az ülésen kiagyalt formulák ugyanis csak a puszta elkendőzés céljának felelnek meg, de arra aligha alkalmasak, hogy tartósan közös nevezőre hozzák a pártvezetésen belül szembenálló nézeteket, irányzatokat, illetve személyeket - hogy e kompromisszumok várható társadalmi megítéléséről ne is beszéljük. Vegyük sorjában: Az MSZMP főtitkára az ülés összehívását közvetlenül megelőző interjúban félreérthetetlen formában beszélt a vezetésen belüli személyi, politikai ellentétekről, és sürgette, hogy a Központi Bizottság öntsön tiszta vizet a pohárba, hozza meg az ehhez szükséges személyi döntéseket. Mivel az ülésen személyi döntések mégsem születtek - sőt az ülés után maga Grósz hangoztatta hogy nem volt, nincs, és nem lesz Pozsgay-ügy - óhatatlanul meggyengült a pártfőtitkár tekintélye, függetlenül attól, hogy nincs ok sajnálkozni a személyi döntések elmaradása miatt. Ami az 1956-os forradalom átértékelését illeti, ez még kompromisszumnak sem tekinthető, sokkal inkább a hagyományos kádári értelmezésnél kötött ki a párt vezető testülete. Továbbá pozitív ugyan az a körülmény, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kegyesen elismeri: a politikai pluralizmus a többpártrendszer keretei között valósítható meg -, de újat már nem mond ezzel sem, hiszen ennek elismerését már felölelte a jóváhagyott egyesülési törvény, és az a kötelezettség, hogy a kormány a pártokról szóló törvénytervezetet idén augusztusig az Országgyűlés elé terjeszti. És nem új az sem, hogy a politikai pártok legális működésének feltétele kell hogy legyen - legalábbis az egyik politikai párt, az MSZMP vezetősége szerint - az alkotmányba foglalt szocialista rend elfogadása - amely szocialista renddel az a probléma, hogy nem valósult meg. Illetve ami megvalósult: tévedésnek bizonyult, és jelen pillanatban a szocialista rend ismérveinek felsorolása is nehézségekbe ütközik. Jellegzetes körülmény, hogy ezen az ülésen még a magyar gazdaság jövőjét, sorsát illetően is kétértelmű megfogalmazás született. A kudarcok tanulságai nyomán, a jelenlegi válság közepette viszonylag könnyű lett volna legalább azt világosan kimondani, hogy Magyarországnak piacgazdasággá kell válnia, mert a társadalom gazdasági szuverenitása csak így érvényesülhet. Ehelyett a következő formulát eszkábálták össze: "vegyes tulajdonú, a főágazatokban a közösségi és az állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó rendszer kialakítása szükséges." Ez a konzervatív erőket nyugtatgató megfogalmazás aligha mozgósít bárkit is, aligha fejezi ki a radikális gazdasági átalakulás feladatait. Ennek az ülésnek mégis van két fontos pozitívuma. Az egyik az, hogy az MSZMP ismét demonstrálta: mennyire túlhaladott a mai helyzetben bármiféle vezető szerepre hivatkoznia. A másik pedig: az ülés összehívásának körülményei közös nyilatkozat megfogalmazására mozgósították a társadalom független szervezeteit, mozgalmait. Ezzel kinyilvánították, hogy a politikai folyamatok formálását nem tekintik többé az MSZMP magánügyének. Egységes fellépésük valószínűleg fontosabb politikai esemény, mint a központi bizottsági ülés. +++
1989. február 13., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|