![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.
Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly látogatása Baranyában (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992-ig fokozatosan megszűnik, így a szénteremelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától - köztük 500 lengyel bányásztól - kell megválnia a vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha a ,,szénfalakon,, munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 15:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly Baranyában (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a párt helyi párt munka stílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni ,,kullogását,, kifogásoló észrevételre a párt főtitka azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait - akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 19:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly Baranyában (5.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. - A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk. Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt azért is nagyra értékeljük, mert nyilvánvaló, hogy a reformok tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése. - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére. - Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok ellenére is stabilak. A magyar-jugoszláv árucsereforgalom 1988-ban 540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében szállított termékek teszik ki. 1988-ban helyezték üzembe a két ország villamosenergia rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés jött létre a Jugoszláviába irányuló gáz-tranzitszállítások növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. - Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. - Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki egymásról. - A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe.(folyt.k.)
1989. február 24., péntek 19:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Grósz Károly Baranyában (6.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival végetért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. (MTI)
1989. február 24., péntek 19:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|