Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 04.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Balassagyarmat csatlakozik

"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős. A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása keretében."
SZER, Földközelben:

A megyei lapok helyzete

"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs. Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem rendelkezik önálló szócsővel."

Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (1. rész)

1990. július 5., csütörtök - Csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. A bizottságban elsőként napirendre kerülő téma: az IBUSZ Részvénytársaság részvényeinek kibocsátása volt. Az erről lefolyt vita gyakorlatilag a különböző álláspontok közeledése nélkül ért véget, s a további napirendi pontok, az Állami Vagyonügynökségről szóló módosító indítvány, valamint a SZOT jogutódja, az MSZOSZ elszámoltatására vonatkozó határozat-tervezet megvitatása elmaradt.


Az ülés hosszadalmas ügyrendi vitával kezdődött. A résztvevő
SZDSZ-es képviselők közül többen felvetették, hogy ne Bethlen
István, a bizottság MDF-es alelnöke vezesse le az ülést, mivel ő már
nyilatkozott az IBUSZ Rt. privatizációjával kapcsolatban, és így nem
teljesen pártatlan az ügyben. Bethlen István a jelen lévő újságírók
figyelmét felhívta a pártatlan tájékoztatás követelményére, mint
mondotta: véleménye szerint a témával kapcsolatban megjelent cikkek
egy része elferdítette a tényeket.

    A vitában két, egymástól eltérő álláspont fogalmazódott meg. Az
MDF-es képviselők többsége, élükön Bethlen Istvánnal azt
kifogásolta, hogy a budapesti tőzsdén kívül miért vezették be más
tőzsdére is az IBUSZ értékpapírjait; a nemzetközi pénzpiaci
bevezetés során miért a bécsi tőzsdére esett a választás, amely nem
a legrangosabb tőzsdék közé tartozik, ezenkívül a külföldi
forgalmazással miért csak egyetlen, a nemzetközi pénzpiacon a
középbankok közé tartozó bankot bíztak meg. Bethlen István annak a
véleményének is hangot adott, hogy Bécsben a részvényeket alacsony
áron hozták forgalomba, ebből is következett az, hogy már a
második-harmadik napon két és fél-, illetve háromszorosára felment a
részvények árfolyama. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bécsi tőzsdén az
IBUSZ-részvények árfolyamának gyors növekedéséből leginkább a
spekulatív tőke szerzett többletjövedelmet, és nem a kibocsátó
IBUSZ. Úgy vélekedett, hogy ha csupán Budapesten történik a
részvények kibocsátása, a nemzetközi pénzvilág képviselői, bankjai,
brókercégei itt is jelentős számú részvényt jegyeztek volna, ezzel
is erősítve a hazai értéktőzsdét. Az is valószínűsíthető véleménye
szerint, hogy a Girozentrale Wien, a bécsi forgalmazást végző
osztrák bank jelentős többletjövedelemre tett szert a tranzakció
során. (folyt.köv.)



1990. július 5., csütörtök 19:00


Vissza »


Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (2. rész)


Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló
az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő
ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén
jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák
a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben
megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István
sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy
sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt
tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal
államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán
június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi
tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő
harmadik napon mintegy háromszoros volt.

    A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség
ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak
akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ
terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a
külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött
előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A
beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a
szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak
annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az
ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének
megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.

    Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket
részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb
konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése
az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti
a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi
tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány
számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az
államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta
botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem
bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a
kormánnyal.

    A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette
véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke.
Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami
Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett
foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt
elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)



1990. július 5., csütörtök 19:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (3. rész)


Kifejtette, hogy az IBUSZ-részvények nemzetközi szintű kibocsátása
jótékony hatással volt a hazai értékpapírpiacra, fellendítette a
forgalmat a beinduló Budapesti Értéktőzsdén. Hangsúlyozta, hogy
azért nem lett volna szerencsés egy rangosabb nemzetközi tőzsdén
bevezetni az IBUSZ-részvényeket, mert az erősebb tőkeerejű tőzsdén
kialakult árfolyam egyértelműen befolyásolta volna az
IBUSZ-részvények hazai árfolyamának alakulását, és ez egy most
kialakuló értékpapírpiacon hátrányos következményekkel jár.

    Miután az SZDSZ-es képviselők többsége összességében pozitívnak
ítélte a részvénykibocsátást, az MDF-es képviselők pedig
gyakorlatilag nem változtattak álláspontjukon, Schamschula György
(MDF) felvetette, hogy függesszék fel a napirendi pontról folytatott
vitát. Ehelyett Bethlen István végül is az ülés felfüggesztését
szavaztatta meg, így a további napirendi pontok megvitatása is
elmaradt. (MTI)



1990. július 5., csütörtök 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:

"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD