|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (1. rész)
|
1990. július 5., csütörtök - Csütörtökön ülést tartott az
Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. A
bizottságban elsőként napirendre kerülő téma: az IBUSZ
Részvénytársaság részvényeinek kibocsátása volt. Az erről lefolyt
vita gyakorlatilag a különböző álláspontok közeledése nélkül ért
véget, s a további napirendi pontok, az Állami Vagyonügynökségről
szóló módosító indítvány, valamint a SZOT jogutódja, az MSZOSZ
elszámoltatására vonatkozó határozat-tervezet megvitatása elmaradt.
Az ülés hosszadalmas ügyrendi vitával kezdődött. A résztvevő SZDSZ-es képviselők közül többen felvetették, hogy ne Bethlen István, a bizottság MDF-es alelnöke vezesse le az ülést, mivel ő már nyilatkozott az IBUSZ Rt. privatizációjával kapcsolatban, és így nem teljesen pártatlan az ügyben. Bethlen István a jelen lévő újságírók figyelmét felhívta a pártatlan tájékoztatás követelményére, mint mondotta: véleménye szerint a témával kapcsolatban megjelent cikkek egy része elferdítette a tényeket.
A vitában két, egymástól eltérő álláspont fogalmazódott meg. Az MDF-es képviselők többsége, élükön Bethlen Istvánnal azt kifogásolta, hogy a budapesti tőzsdén kívül miért vezették be más tőzsdére is az IBUSZ értékpapírjait; a nemzetközi pénzpiaci bevezetés során miért a bécsi tőzsdére esett a választás, amely nem a legrangosabb tőzsdék közé tartozik, ezenkívül a külföldi forgalmazással miért csak egyetlen, a nemzetközi pénzpiacon a középbankok közé tartozó bankot bíztak meg. Bethlen István annak a véleményének is hangot adott, hogy Bécsben a részvényeket alacsony áron hozták forgalomba, ebből is következett az, hogy már a második-harmadik napon két és fél-, illetve háromszorosára felment a részvények árfolyama. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bécsi tőzsdén az IBUSZ-részvények árfolyamának gyors növekedéséből leginkább a spekulatív tőke szerzett többletjövedelmet, és nem a kibocsátó IBUSZ. Úgy vélekedett, hogy ha csupán Budapesten történik a részvények kibocsátása, a nemzetközi pénzvilág képviselői, bankjai, brókercégei itt is jelentős számú részvényt jegyeztek volna, ezzel is erősítve a hazai értéktőzsdét. Az is valószínűsíthető véleménye szerint, hogy a Girozentrale Wien, a bécsi forgalmazást végző osztrák bank jelentős többletjövedelemre tett szert a tranzakció során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:00
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (2. rész)
|
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő harmadik napon mintegy háromszoros volt.
A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.
Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a kormánnyal.
A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (3. rész)
|
Kifejtette, hogy az IBUSZ-részvények nemzetközi szintű kibocsátása jótékony hatással volt a hazai értékpapírpiacra, fellendítette a forgalmat a beinduló Budapesti Értéktőzsdén. Hangsúlyozta, hogy azért nem lett volna szerencsés egy rangosabb nemzetközi tőzsdén bevezetni az IBUSZ-részvényeket, mert az erősebb tőkeerejű tőzsdén kialakult árfolyam egyértelműen befolyásolta volna az IBUSZ-részvények hazai árfolyamának alakulását, és ez egy most kialakuló értékpapírpiacon hátrányos következményekkel jár.
Miután az SZDSZ-es képviselők többsége összességében pozitívnak ítélte a részvénykibocsátást, az MDF-es képviselők pedig gyakorlatilag nem változtattak álláspontjukon, Schamschula György (MDF) felvetette, hogy függesszék fel a napirendi pontról folytatott vitát. Ehelyett Bethlen István végül is az ülés felfüggesztését szavaztatta meg, így a további napirendi pontok megvitatása is elmaradt. (MTI)
1990. július 5., csütörtök 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|