|
|
|
|
Antall József tájékoztatója a kormány átalakításáról (2. rész)
|
Kedvező jel, hogy változatlan a külföldi tőke érdeklődése Magyarország iránt. Ami személyes pozícióit illeti, közölte: garanciákat kapott a miniszterelnöktől arra, hogy a Pénzügyminisztérium kezében futnak össze a magyar gazdaságpolitika stratégiai irányításának szálai. (Ez a garancia az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságpolitikát bénító Rabár-Matolcsy hatásköri párharc fényében kap különös jelentőséget.) Kupa Mihály a gazdaságot fenyegető legveszélyesebb jelenségnek az infláció növekedését tartja, ami ,,dezorganizálja a gazdaságot, tönkreteszi az embereket,,. Ezzel együtt a munkanélküliség mértéken felüli felduzzadása sem lenne kívánatos; ezért Magyarországon meg kell találni a ,,keskeny pallót,, a két rossz között. A pénzügyminiszter-jelölt gazdaságpolitikájának alapelemei közé tartozik az állam szerepének további visszaszorítása, piackonform adórendszer kialakítása, az állam szociális gondoskodásának új pénzügyi alapokra helyezése. Kupa Mihály nagy szerepet szán a társadalmi konszenzus megteremtésének, a folyamatos párbeszédnek az érdekképviseleti szervezetekkel. A miniszter-jelölt egyébként úgy véli, hogy az átmeneti helyzetben lévő Magyarországon egyetlen közgazdasági elmélet sem valósítható meg tiszta formájában. Ezért a modellek helyes arányú vegyítésére van szükség.
Boross Péter a belügyi tárca várományosa a közigazgatás ,,népszolgálati,, jellegének erősítését, s fegyelmezett, kemény, működőképes, az állampolgárok nyugalmát, biztonságát szavatolni képes rendőrség megteremtését ígérte.
Botos Katalin arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek reformja eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván változtatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az osztrák modellt ajánlotta.
Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország előrehaladása mindenképpen megköveteli a műszaki-szellemi kapacitások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának növelését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új posztján ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki értelmiség támogatását.
Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes nemzetbiztonsági szolgálat kiépítését, működtetését ígérte; amihez saját, pártelkötelezettségekkel nem terhelt, hangsúlyozottan köztisztviselői pályafutása is garanciát adhat.
Horváth Balázs új posztja kapcsán emlékeztetett arra: a határokon túli magyarság ügyeivel foglalkozó testület már eddig is működött. Ténykedésének lényege annak felismerése, hogy ,,15 millióan vagyunk, nem 10 millióan,,. (MTI)
1990. december 14., péntek 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|