|
|
 |
|
 |
Szovjet kőolaj
|
--------------
London, 1990. október 31. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Pártos
Gábor beszámolóját olvassuk fel arról, milyen reménye lehet a
kelet-európai iparnak és persze az autósoknak a gazdasági káosz
közepette:
- Miután Kuvait Irak általi megszállását követően a nyersolaj
világpiaci ára megkétszereződött, ez ritka alkalommal szolgált a
Szovjetunió számára, hogy fellendítse az olajkivitelből származó
jövedelmét. Most azonban, hogy a becslések szerint a szovjet
nyersolajtermelés az idén legalább 5 százalékkal lesz alacsonyabb,
mint a tavalyi 607 millió tonna, ez az alkalom kicsúszik a Kreml
kezéből. A tény, hogy az oroszoknak nincs elegendő olajuk a hazai
szükségletek kielégítésére arra késztette a kormányt, hogy a hiány
hatásának oroszlánrészét a KGST-n belüli kereskedelmi partnereire
hárítsa. Ez év júliusa óta tehát csökkentek a kelet-európai
országoknak juttatott olajszállítmányok átlagban közel egyharmaddal.
Mindennek a már említett hatása csaknem katasztrófálisnak
mondható, hiszen az utóbbi időkig Jugoszlávia és Románia kivételével
Kelet-Európa csaknem teljesen a Szovjetuniótól függött ezen a téren.
Az utóbbi hónapok közel-keleti válsága pedig a nemzetközi olajárak
olyan hatalmas fokú emelkedését okozta, hogy ez újabb és az előzővel
egyenlő csapást mért Kelet-Európa amúgy is küszködő
nemzetgazdaságaira.
Bulgáriában október közepe óta adagolják jegyre a benzint, míg
Magyarországon a kormány múlt heti kísérlete a benzinárak
kétharmados felemelésére a taxisok és fuvarosok fellázadására
vezetett. A magyarokat azonban tegnap további rossz hír rázta meg,
amikor a szovjet hatóságok közölték: a Kreml csak az esetben
hajlandó leszállítani a beigért olajszállítmányokat ez év megmaradó
részében, ha Magyarország ezért keményvalutával, vagy legalábbis
olyan árucikkekkel fizet, melyeket az oroszok azután a nemzetközi
piacon értékesíthetnek. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet kőolaj - 1. folyt.
|
Ez a szovjet lépés tehát valójában véget vetett a megmaradó
kéthónapos lélegzetvételi időnek január elsejéig, amikor a nagyjából
értéktelen rubelt a keményvaluta váltja fel, mint a Szovjetunió és
KSGT-beli partnerei közötti új fizetési eszköz.
Csehszlovákiára is rossz hír vár azt a tegnap elért egyezményt
követően, melynek értelmében a szovjet olajszállítmányok az ez évi
16,5 millió tonnáról 13 millió tonnára fognak csökkeni, bár az
oroszok az egyezmény nélkül sem tartották be az említett 16,5
milliós mennyiség leszállítását. A kelet-európai országok most azt
remélik, hogy amennyiben konvertibilis valutával kell fizetniük a
szovjet olajért, legalább erősebb jótállással fognak rendelkezni
1991-től fogva a zavartalan olajszállítmányokat illetően. Ez a nézet
pedig helyesnek is bizonyulhat, persze csakis akkor, ha eléggé jó
minőségű árucikkeket tudnak eladni a Szovjetuniónak, olyan
minőségűeket, melyeket világszerte keményvalutáért értékesítenek.
Ez alatt pedig ezek az országok keresztül kasul kutatják a
világot alternatív olajforrások után, ahonnan beszerezhetik
olajszükségleteiket. Bulgária például tegnap egyezményt kötött
Iránnal, melynek értelmében ipari cikkeket fog szállítani - cserében
iráni olajért.
Kelet-Európa energiaválságának enyhítése szempontjából további
jó hírt jelent a világ 24 legiparosodottabb országának az
úgynevezett G-24 csoportnak új erőfeszítése, miután tegnapi
brüsszeli ülésükön elhatározták, hogy az energia kérdése szintén
prioritást kapjon a Kelet-Európának nyújtandó egybehangolt
segélyprogramjukban. A G-24 azonban nem ment odáig, hogy segítséget
ajánljon fel Kelet-Európának, a fizetési mérleggel kapcsolatos
probléma terén, ezt a kérdést inkább a nemzetközi pénzügyi
szervezetekre hagyják. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szovjet kőolaj - 2. folyt.
|
Az energiaellátás terén tehát Kelet-Európa kilátásai eléggé
lehangolóak. A Nyugatról származó segítség csak részben enyhítheti a
jelenlegi válságot. Még nagy munkára van szükség ahhoz, hogy
felszámolják az idejét múlt központi tervezésű ipari intézményeket,
amelyek bizonyos esetekben olykor négyszer annyi energiát
fogyasztanak, mint nyugati megfelelőik.
A kelet-európai országok ugyanolyan elkeseredetten várják tehát
az Öböl-válság végét és az olajárak újbóli csökkenését, mint több
harmadik világbeli ország. +++
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|