Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. október 30. (BBC, kora reggeli híradás) Az ENSZ Biztonságii Tanácsa ellenszavazat nélkül elfogadta azt a határozatot, melynek értelmében Kuvait megszállásából eredő minden háborús kárért Irak felelős. A szavazásnál csak Jemen és Kuba képviselője tartózkodott. A határozat arról is szól, hogy a nemzetközi törvények szerint Irak a Kuvaiton kívüli országok, vállalatok és magánszemélyek anyagi kárait is kötelesek megfizetni. A Biztonsági Tanács határozata felszólítja Irakot, hogy tartsa tiszteletben a fogva tartott külföldiek jogait. Irak ENSZ-naggykövete visszautatsította a határozatot - mert mint mondta - a Nyugat ezzel is a katonai beavatkozást akarja előkészíteni. Baker amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztette Bagdadot, határa van a Kuvait iraki megszállásával szemben tanúsított nemzetközi türelemnek, majd hozzátette, országa nem zárja ki a válság katonai rendezését. Baker kijelentette, súlyos következményei lennének ha Szaddám Huszein elnök vegyi- és biológiai fegyvereket próbálna bevetni. A BBC egyik washingtoni tudósítója szerint Baker külügyminiszter kemény beszéde, mintegy ellenpontja volt Gorbacsov szovjet elnök kijelentésének, amelyben elfogadhatatlannak minősítette a fegyveres beavatkozást. A franciaországi látogatásának végén tartott sajtótájékoztatóján azonban a szovjet vezető azt is hozzátette, Huszein elnöknek nem szabad azt hinnie, hogy megoszthataja az egységes nemzetközi fellépést Irak ellen. Mintegy 270 francia állampolgár érkezett ma hajnalban Irakból és Kuvaitból. A repülőgépen több más külföldi, köztük nyugati állampolgár is utazott. A francia külügyminisztértium szóvívője elmondta, mindazok a francia állampolgárok, akik haza kívántak utazni, már elhagyták Irakot. A BBC párizsi tudósítója szerint a francia kormány úgy véli, Szaddán Huszein elnök pusztán számításból és nem humanitárius meggondolásokból engedte szabadon a francia túszokat. Ezzel kívánja ugyanis megosztani a nemzetközi irakellenes frontot. Franciaroszág továbbra is tagadja, hogy bármiféle egyesség született volna Párizs és Bagdad között és felszólítja Irakot, bocsásson szabadon minden túszt és vonuljon ki Kuvaitból. (folyt.) 1990. október 30., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az európai környezetvédelmi miniszterek luuxemburgi tanácskozásukon kompromisszumos megoldást fogadtak el a széndioxid kibocsátás korlátozásáról. A nagy mennyiségű széndioxid ugyanis az általános felmelegedés egyik fő okozója. Az egyezmény értelmében a széndioxid kibocsátást 2000-ig a jelenlegi szintre szorítják vissza. London azonban csak 2005-ben kívánta volna meghatározni a határidőt, ezért a kompromisszumos egyezmény éretelmében Nagy-Britannia és néhány más ország számára engedélyezték a határidő kitolását. A BBC környezetvédelmi tudósítója rámutat, hogy az engedmény egyben azt is jelenti, hogy egyes országoknak így gyorsabban és nagyobb mértékben kell csökkenteniök széndioxid kibocsátásukat ahhoz, hogy a tíz év múlva a közösség összes kibocsátása ne haladja meg a jelenlegi szintet. A Szovjetunió közölte, ebben az évben nem hajtanak végre több nukleáris kísérletet. A bejelentést azután tették, hogy több észak-európai ország is tiltakozott a múlt héten szerdán Novoje Zremján végrehajtott földalatti atomrobbantás ellen. Voroncov szovjet környezetvédelmi miniszter egy helsinki sajtótájékoztatón közölte, örömel fogadná, ha nemzetközi nyomásal próbálnák a szovjet kormányt a kísérletek feladására késztetni. De hozzátette, a Nyugatra is hasonló nyomást kellene gyakorolni. Egy szovjet gazdasági magazin szerint a második világháború óta a Szovjetunió most szorul először olajimportra. A lap szerint mintegy félmillió tonna nyersolajat vásoroltak Nyugat-Európából, 200 millió dolár értékben. Az importra az egyre súlyosabb ellátási gondok miatt volt szükség. Horváth Balázs magyar belügyminiszter elismerte, hogy a múlt heti nagy arányú benzináremelést a kormány nem kezelte megfelelően és mérsékelhette volna az ezt követően kialakult válságot. A miniszter a Parlamentben azt is elmondta, hogy egy hatékonyabb tájékoztatási kampány enyhíthette volna a kormány és a taxisok közötti konfliktust. Mint ismeretes, a benzináremelés elleni tiltakozásul a taxisok elbarikádozták az utakat és vasútvonalakat (sic). A blokád váasárnap késő este ért véget, amikor a kormány beleegyezett, az eredeti áremelkedésnek csak mintegy felével drágítja a benzint. (folyt.) 1990. október 30., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Csehszlovákia több mint 50 százalékkal csökkentette harckocsijainak és tűzérségi fegyvereinek számát. A lépés része annak az egyezménynek amelynek értelmében a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-országok szintjére csökkentik tűzérségi erejüket. A csehszlovák fegyverzetcsökkentés 2 ezer tankot és ugyanennyi tűzérségi ágyút érint. A csehszlovák honvédelmi minisztérium külkapcsolatokban illetékes főosztályvezetője, Jindra vezérőrnyagy, közölte, annak ellenére, hogy a csehszlovák hadsereg ezen felül további 3 ezer péncélozott szállító harci járművet is elveszít, továbbra is képes lesz megvédeni az országot. Norvégiában lemondott a koalíciós kormány. A pártok között folynak a kormányalakítási tárgyalások. Tudósítók szerint az ellenzéki Munkáspártnak van a legnagyobb esélye a kormányalakításra. A norvégiai kormány azért omlott össze, mert a három koalíciós párt nem tudott megegyezésre jutni Norvégia és az Európai Közösség kapcsolatáról. Szigorú biztonsági intézkedéseket léptetttek az indiai Uttar Pradesh államban, és így próbálják megakadályoznia felekezeti összecsapásokat. A feszültség oka az, hogy egy mecset mellé a hívek hindú templomot kívánnak építeni. Több százezer hundú önkéntes özönlött Ajotthia (?) városába, ahol a hindú aktívisták néhány órán belül el akarják kezdeni a templom építését. Az aktívisták szerint ugyanis ezen a helylen született istenük. A hatóságok senkit sem engednek be a városba és több ezer hindú önkéntest letartóztattak. Egyelőre mindössze egyetlen erőszakos incidensről kaptunk jelentést a városból. +++ 1990. október 30., kedd
Vissza »