|
|
|
|
Átadták az M1-es Komárom-Győr közötti szakaszát
|
1990. szeptember 18., kedd - Másfél hónappal az eredetileg
kitűzött határidő előtt, kedden átadták a forgalomnak az M1-es
autópálya Tatabánya-Győr közötti 21 kilométeres szakaszát. A
forgalombahelyezést követően Győrtől-Komáromig autópályán,
Komáromtól-Tatabányáig továbbra is félautópályán közlekedhetnek az
autósok. Az utóbbi szakasz építését az eredeti időpontnak
megfelelően, október 31-én fejezi be a Betonútépítő Vállalat.
Az M1-es építésére még a 70-es évek elején született döntés, az akkori forgalomnagyságnak megfelelően azonban először csak félautópályáról volt szó. A forgalom azonban időközben jelentősen megnőtt, s ugyanakkor ez lett az ország legfontosabb tranzitúja is. A gazdasági visszaesés azonban még sokáig nem tette lehetővé az építkezés befejezését. Végül a balesetveszélyesség nagy mérvű megnövekedése, a bekövetkezett balesetek súlyossága és gyakorisága vezetett oda, hogy a közlekedési tárca tavaly nemzetközi versenytárgyalást írt ki a jobboldali útpálya megépítésének finanszírozására és kivitelezésére. A pályázatot a Betonútépítő Vállalat a Magyar Hitel Bank Rt.-vel közösen, s azzal a feltétellel nyerte el, hogy az összesen 45 kilóméteres szakaszt 13 hónap alatt elkészíti.
Az átadást bejelentő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy már a jövő hónapban meghirdetik a Győrt elkerülő szakasz kivitelezésére írt pályázatát is, s annak elbírálását követően megkezdik a terület kisajátítását. A megvalósítás csak az anyagi lehetőségektől függ, az azonban bizonyosnak látszik, hogy 1995-ig már az országhatárig autópályán közlekedhetünk.
A közlekedési tárca képviselői arról is beszámoltak, hogy elkészült egy tízéves autópályahálózat-építési programtervezet, amely öt autópálya létrehozását irányozza elő. A program szerint az M1-es, az M5-ös és az M7-es autópályák teljesen, vagyis az országhatárig megépülnének, az M3-as elérné a Tiszát, az M0-ás pedig összekötné az M1-es M7-es, M5-ös és M3-as autópályákat. A nagy kérdés csupán a következő: miből teremthető elő az építéshez - 1990-es árakon számolt - 150 milliárd forint? Mint a tájékoztatón elhangzott az egyik lehetséges válasz a rövidesen a Parlament elé kerülő koncessziós törvény lehet.(MTI)
1990. szeptember 18., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|