|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Hamarosan megalakul az MDF jogi bizottsága is, amely a súlyos jogsértést tartalmazó közérdekű bejelentések kezelésén túl a törvény- és jogszabály-tervezetek véleményezésével, értelmezésével a Parlament és a kormányzat munkáját segíti majd. A tájékoztatón elhangzott: az MDF-hez érkező beadványok politikai színezetűek, az emberek végső elkeseredésükben fordulnak a szervezethez. A szakemberek azonban ügyelnek arra, hogy mint legerősebb kormánypárt, szelektáljanak, s nem szeretnék azt a látszatot kelteni: a hozzájuk fordulók mindenképpen méltányosabb elbírálásra számíthatnak. Lezsák Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi politikai erőnek létre kellene hoznia saját jogsegély-szolgálatát.
Az elhangzottak alátámasztásául Horváth Béla képviselő felidézte a közelmúltban a Parlamentben előterjesztett interpellációját a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat ügyében, amellyel kapcsolatban törvényességi óvás született, s amely precedens lehet arra, hogy az MDF milyen súlyú témákkal kíván érdemben foglalkozni. Mint kiderült: az óvás jogos volt, s a részvénytársasággá alakulás ügye a napokban a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.
A sajtótájékoztatóra meghívott Bogdán Tibor igazságügyi minisztériumi államtitkár és Kovács Lajos, a Minisztertanács Hivatalának főosztályvezetője az 1945-63 közötti törvénytelen ítéletekkel kapcsolatos társadalmi igazságtételről adott áttekintést. Elmondták: bár néhány közismerten nagy ügyben megtörtént a jogi rehabilitálás - példaként említetták a Nagy Imre-, a pócspetri, a Nitrokémia-ügyet -, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen típusú tömeges törvénysértéseket nem lehet mind elbírálni. Emlékeztettek: a kormány létrehozta a kárpótlási hivatalt, a tárcák ezirányú tevékenységének összehangolására. Hangsúlyozták: vizsgálni szükséges az 1963 utáni ítéleteket is, közöttük az izgatás és a közösség megsértése miatt születetteket. Ide soroltak bizonyos gazdasági bűncselekmények körét: vélhetően közöttük is található koncepciós per. Elhangzott: 1945-63 között egymillió embert ért különböző politikai indíttatású sérelem vagy hátrányos megkülönböztetés. Százezerre tehető az úgynevezett málenkij robotra hurcoltak száma, tízezerre a kitelepítetteké. Kétszázezren voltak hadifoglyok - közülük százezren haza se jöttek. Tízezernél több embert ítéltek el, vettek közbiztonsági őrizetbe az 1956-os eseményeket követően. Összességében az adott csaknem két évtizedben hatvannál több jogcímen hoztak ítéleteket. (folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|